XVII. MÁRTON ÁRON ZARÁNDOKLAT – IMA

Erdélyben fut a busz. Máramarosszigetről jövünk. Nagysomkút környékén járunk. Nemsokára érintjük a Szilágyság keleti csücskét, hogy átjussunk a Mezőségre. Dés az útirány. Nyár van. Búzaföldeken aratnak. Máshol margarétatáblák a hegyek alá felhúzódó kaszálók szélein. „Itt én kevertem színt a virágoknak; s ezek a felhőlépő sziklák az én álmaim;…” – jut eszembe Szilágyi Domokos szülőfaluja környékén a verssor.

Tündérország. Az autóbuszon ötvenen utazunk, oroszhegyiek. Itt van a falu plébánosa, mészárosa, pékje, cukrásza, a falu jegyzője, közbirtokossági elöljáró, kőműves vállalkozó, ács, zenész prímás, iskolaigazgató, fafaragó, tanítók, polgármester, kántor, kamionsofőr, harangozó, egyházi tanulmányokat hallgató papnövendék, kertész, Ausztráliába tévelygett emigráns, gyermeket nevelő anyukák és nyugdíjasok.

A zarándokok Kolozsvár főterén

Márton Áron zarándokúton járunk. Közösség. A zarándokutat Mons. Dr. Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az erdélyi Mária Rádió önkéntes munkatársa szervezte és vezeti. Mélyen beleívódnak emlékeinkbe a helyszínek : Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Gyergyóditró, Szászrégen, Máramarossziget, Kapnikbánya, Dés, Kolozsvár, Gyulafehérvár. „Bölcsőm közönséges deszkából volt, s abból lesz a koporsóm is. De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koronája gyökerével sziklatalajba kapaszkodik, s koronája makacsul állja a viharok tépését, ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal és ezer megújuló bajjal, és nem csüggednek el, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött is ott van és vigyáz rájuk Isten. Innen jöttem, és nem hoztam magammal semmit, csak a halálos szerelmet népem és az igazság iránt, s azt a katolikus hitet, amelyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a csíksomlyói Mária lábánál mélyítettek el és őrizték híven a viharos századok során.” Így az idézet a nagy püspöktől, Csíkszentdomokoson a Márton Áron Múzeum igényesen berendezett szobáinak falán. Az idézet 1938 szeptember 29-én a plébánosi beiktatásakor mondott beszédében hangzott el.

Márton Áron szüleivel (1939 körül készült felvétel) – a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum gyűjteményéből

Ez kísér el minket a háromnapos úton. Ezzel találkozunk lépten-nyomon, a szülőfalutól a máramarosszigeti börtönig, a kapnikbányai plébániatemplomtól a gyulafehérvári székesegyházig. Szeretettel telt szívvel mesél a nagy püspökről maga Jakubinyi György érsek, a veszélybe sodort szórványban végzett áldozatos munkájáról Ambrus István plébános Kapnikbányán. Tárt karokkal fogad Kolozsváron Ft. Veres Stelian, Désen a rendház bemutatása után finom rakott káposztával kínál Ft. Ráduly Béla Balázs OFM házfőnök. Együtt énekelünk, hallgatunk szentmisét, tanulunk új dolgokat a nagy püspökről és értsük meg közösen emberi nagyságát.

Steli atya ma a kolozsvári Szent Mihály templom igazgatója

A máramarosszigeti börtön pincéjében megtapasztaljuk Márton Áron saját tiszta hivatástudatából és hitéből szétáradó végtelen erőt, amellyel képes volt a nyomort, a fájdalmat, a megaláztatást elviselni, azt keggyé és ajándékká nemesíteni.

Az érsek atya nagy szeretettel beszél elődjéről

Majd Gyulafehérváron tapasztaljuk meg, hogyan lehet tiszta gondolkodással és erős szándékkal a rábízott, megtámadott egyházat megszervezni és összetartani. Érzem magam körül az apró zarándokcsoportunk kisugárzását, talán tettünk valamit a nagy emlékű székely püspökünk boldoggá- és szenté-avatásának érdekében. Biztos vagyok benne, hogy ha ez a magasztos lelkiállapot teljes népünk fölé emelkedne, Márton Áron székely püspök egyszer szentje lehetne ennek a viharvert népnek! Köszönjük, hogy együtt lehettünk.

A püspökként szülőfalujába látogató Márton Áron fogadása a helyi plébánia udvarán – a Márton Áron Múzeum gyűjteményéből

Köszönjük Gergely atyának az élményt, és imádkozunk, hogy nagy, emberfeletti léptékkel végzett munkája beteljesüljön! Dicsértessék a Jézus Krisztus!

„…Orra bukva az avaron,
és menni tovább mégis,
ébreszteni a nagyra nőtt,
de alvó jegenyét is,
nem hagyni, hogy a fenyvesek
zöld tűkkel beférceljék
mindazt, mi mítosztalan már,
de lelkiismeret még –…„ (Farkas Árpád: Avaron)

A szerző felvételei

Bálint Elemér Imre

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.