Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, a Passiót a két Homoród-mentén jelenleg és korábban szolgáló unitárius lelkészek egy csoportja és a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség kórusa nagycsütörtökön a keresztúri unitárius templomban, nagypénteken pedig a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius templomban adta elő Tódor Éva ének- és zenetanár, énekvezér vezényletével.

A “műkedvelő lelkészek” – hasonlóan a korábbi évekhez – a Passió Péterffy Gyula (1909-1979) teológiai zenetanár által átírt és megzenésített változatát adják elő. Péterffy Gyula az 1957-ben megjelent mű kidolgozásánál a több száz éves hagyományhoz ragaszkodott. Szövegét a négy evangélium alapján rövidebb, egységes és összefüggő formában dr. Erdő János (1913-1996) és Lőrinczi László (1898-1981) állította össze.

Zenei részét az ősi melódia megtartásával szóló előadásra, vagy 15-20 személy közreműködésével való előadásra dolgozta fel. Előadása történhet orgona- vagy harmóniumkísérettel, illetve kíséret nélkül is. Több énekessel való előadásánál a megszemélyesítő szerepeket, mint: Jézus, Elbeszélő evangélista (Narrátor), Péter, Júdás, Főpap, Pilátus és Százados, külön-külön személy, míg a tömeget háromszólamú férfikar énekli. A passiót rövid orgona-előjáték és bevezető kar előzi meg. Ilyen eltérés a régitől még a Korál-betét és a befejező kar.

Az unitárius passió jelentősége az utóbbi időben mindinkább előtérbe került. Neves zenetörténészek, mint Bárdos Kornél és Csomasz Tóth Kálmán több mint évtizedes munkát fordítottak a passió tanulmányozására. Az unitárius passiónál éppen azt értékelik, hogy az a középkorból örökölt gregorián korális dallam-hagyományt őrzi, ami Európában egyedülálló jelenség. Érthető, hiszen ha bizonyos szertartások időnként a fejlődés és tisztább felfogás következtében át is alakultak, a passióéneklés nagypénteki szertartásunk mindmáig élő szokásgyakorlata maradt.

A gyülekezeteink mindig szerették, és ma is szeretik hallgatni a passiót. Az udvarhelyszéki, illetve a két Homoród-mentén szolgáló unitárius lelkészek is a hagyomány fenntartására törekednek. A nagyhéten most csak Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen éneklik, az a tervük, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, a jövőben majd falusi gyülekezetekbe is elviszik ezt a különleges és művészi igénnyel előkészített Péterffy Gyula-féle átdolgozást, amely jelentős értéket képvisel úgy a Magyar Unitárius Egyházban, mint a teljes Kárpát-medence vallásos hagyományrendszerében.

A szerző felvételei

Simó Márton