ZÁSZLÓKERESŐ SZEMÜVEGEKRŐL – A magyarok határtalan együvé tartozásának ünnepén

Mert nagy ez az ünnep. Fontos alkalma az összetartozás és a virtuális egyesülés kifejezésének. Március 15-e azonban a mi országunkban a zászlókereső szemüvegek napja is… P. Buzogány Árpád publicisztikája március idusának egy másik vetületét vizsgálja. Ezt még nem tudja mindenki – írja kollégánk – , csak az, aki figyelemmel követte, hogy például a Küküllő-parti városban az elmúlt években milyen sok idegen fotográfus dokumentálta a megemlékező ünnepséget, magyarán milyen magas azoknak az idegeneknek a száma, akik az év más napjain nem, de aznap még a szél libbentette verébfarkat is lefényképezik, a tömeget pedig filmezik…

53720717_2198170720499015_1063060987659157504_n.jpg

Valamiért hatalmas igény van a zászlók keresésére, akárcsak az ünneplő tömeg aprólékos lefilmezésére. Azt ugyan nem tudhatom, kik nyomatják fel ezt az igényt minden évben ugyanazon a napon, hát én ha üzletelnék, kínosan vigyáznék, ne pontosan azon a napon történjen valami, mint előző évben. Mert, ugye, ha akkor van, hát már kiszámíthatóvá válik. Ha pedig kiszámítható, akkor már nincsen olyan nagy varázsa.

53816981_2198183480497739_3143471071995363328_n.jpg

Nem tudhatjuk, miért van akkora varázsa a zászlóknak ezen az egy napon. Illetve inkább az a feltűnő, hogy miért csak a piros-fehér-zöld színösszeállítású zászlókat keresik olyan nagy odaadással. Pedig nem illő, hogy az összes többit méltánytalanul félreteszik. Mondhatni rájuk se rántanak. Előveszik aznap reggel a zászlókereső szemüvegeket sokan, és elindulnak erre meg arra, hogy lehetőleg elsőként lássanak meg valami olyat, ami megérdemel egy fényképet, aztán később egy büntetést, netán egy pert.

54230594_2198184597164294_566210190081261568_n

Azt szinte el is felejtettem jelezni, hogy ezek a zászlókereső szemüvegek az előbbi mondatokban nincsenek költői módon megszemélyesítve. Vagyis nem magukban járnak, hanem a zászlókereső emberek orra hegyén tolatnak bele az ünnepi pillanatokba. Tehát, hogy mindenki számára tiszta és világos legyen, foglaljuk össze a tényállást: felkel a zászlókereső személy, a délelőtt bizonyos órájában orra hegyére biggyeszti a zászlókereső szemüveget, úgy indul bele a többség ünnepébe. (Az ügyesebbek, mint amilyeneket az este is láthattunk egyik székelyudvarhelyi körforgalomban, már egy nappal korábban elkezdik a munkát.) De hát a zászlókereső emberek ezek szerint ezt az időszakos lehetőséget használják ki, az 1848-as forradalom kitörésének napját, mert más napokon nem gyűlnek össze az emberek a főterekre, templomokba és helikopterzúgásban nem hallgatnak hosszabb-rövidebb ünnepi szónoklatokat, kokárdás ünnepi kabátba öltözve.

54428457_2198183160497771_6934141832292990976_n

A zászlókeresés olyan, mint a kenyérkereset, csak anyagilag jóval jövedelmezőbb, és ezt nem máshonnan tudhatjuk, szűrhetjük le, mint bizonyos kémregényekből és az 1989 előtti besúgók nyilvánosságra került fizetési listáiból. Igen, azt sejthetjük, hogy a besúgást, árulást mindig jobban megfizették, mint például a májusi kapanapszámot.

53536594_2198170693832351_8997231709388800000_n

A felvételeket a Székelyudvarhelyi Városháza megbízásából Lőrincz Csaba készítette 

P. Buzogány Árpád

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.