A Hargita Népe főmunkatársa, Kovács Hont Imre ír az ünnepi előkészületekről a lap 2019. február 9-i számában. Szavai megfontolandók. “Megemlékezni hőseinkről, mártírjainkról: felemelő érzés. Mint ilyen, messzemenően örülök annak, hogy a Marosvásárhelyen vértanúhalált halt elődeink emlékművénél koszorút helyezünk el. A szépséghibája ennek csak annyi, hogy zömében nem a vásárhelyiek róják le tiszteletüket, hanem a máshonnan érkezők. Magyarán: oda szervezünk székely tömegrendezvényt, ahol ez csak nagyon keveseknek hiányzik. Kérdezzék csak meg az utca emberét!…”
Vásárhelyt nem tudjuk „bevenni”: Vásárhelyt meg kell győznünk, hogy érdemes mellénk állnia. Ne ringassuk magunkat illúziókba: a március 10-i alkalmak nem szolgálják ezt a célt. Erősítsük meg Marosszéket, a Kis-Küküllő- és a Nyárádmente legyen ismét identitásában határozott térség, és ha ezt elértük, akkor talán meghatjuk Marosvásárhelyt. Addig viszont csak vakvágány, ami a Székely vértanúk emlékművétől a prefektusi hivatal épületéig tart. Talán érdemes lenne ezt az energiát egy-egy „valós székelyföldi” vagy – miért ne? – bukaresti tömegrendezvényre fordítani… Tovább
Kovács Hont Imre/ Hargita Népe
