„ÁJRÓ” meg „JÚRÓ”

Immár húsz esztendeje – 1999. január 1. óta – használják az Európai Unióban fizetőeszközeként az eurót. Euró-zóna – mondják, ha azt a tizenkilenc államot emlegetik a huszonnyolcból, ahol a közös fizetőeszközt bevezették. Olyan bent lenni az eurót használók táborában, mint valami elit kasztban. Pár törpeállam is bent van, nem azért. mert erős, hanem egyszerűen azért, mert korábban is rákényszerült arra, hogy a szomszédja pénznemét használja.

Mi azonban nem vagyunk szomszédosak az euróval, még csak „össze sem érünk” határok szintjén eurósított állammal. Ebben a két évtizedben azonban olyan büszkén és következetesen emlegetjük, mintha csupán napok és órák kérdése lenne a csatlakozásunk. Ha valaki értékesíteni szeretne egy lakást, azt mindjárt euróban árazza. Akár új, akár használt autóról van szó, azt is.

Az egyszer biztos, hogy nekem egyáltalán nem jó, ha euróval vagy euróban nagyzolok. Ha – tegyük fel – exportálok egy bizonyos árucikket egy olyan országba, ahol nem euró a fizetőeszköz, akkor is ez a fránya „ajró” vagy „őró” oszt és szoroz. Néhanapján előfordulhat, hogy pénzügyi szélcsendben zajlik a tranzakció, s az árfolyamok mozdulatlanok maradnak. Ha erős a fizetési fegyelem, jó, ha nem, heteken át várni egy-egy átutalásra. És szívni.

Tulajdonképpen az állami költségvetés intézményei sem emlegethetnék ezt a közös fizetőeszközt, a bankok sem, hiszen megtéveszthetik a fogyasztót, és az olyan tartós termék, mint egy-egy hitel, illetve annak törlesztése erőst megcsapolhatja a családi költségvetést.

Nálunk a felzárkózási, a megfelelési kényszer okozza az eurózást, meg a lélektani hatás, hiszen jóval kisebb az ábrázolt összeg, s a fogyasztó – amikor fejben számol – nagy hirtelen néggyel szorozza az árcímkén látható összeget, és ettől megnyugszik. Az ördög pedig a részletekben rejlik, egyáltalán nem mindegy, hogy az 1 euró 4,27 vagy 4,47 RON-t kóstál. Tegnap a középárfolyam 4,69 körül járt. Ennyi nagyvonalúságot egy 2500 euróból tengődő német talán megengedhet magának, de én a 250 eurós bruttómmal, aligha. Tízedét érem egy átlag-európainak, amikor engem fizetnek, de a pénztárnál, amikor elveszik a termék vagy szolgáltatás árát, akkor már ugyanolyan cafrangom van, mint a fritz-nek. Bocsánat. Kilóg a lóláb, és a hátsó felünk is.

Ez nem fair így, „Ájró”, meg „Júró” ide vagy oda…

Simó Márton

euro3.jpg


Január elsején volt kereken 20 éve, hogy bevezették az Európai Unió hivatalos fizetőeszközét az eurót. Kezdetben csak 11 tagország csatlakozott az eurózónához, majd 2014-ig újabb 8. Az uniós valuta lett a legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött. Jelenleg majdnem 340 millióan használják.

A születésnapot azonban ezúttal egy kivonással ünnepli az Európai Központi Bank. Január végére az eurózóna mind a 17 jegybankja beszünteti az 500 eurósok nyomtatását. A döntést az indokolja, hogy a legnagyobb értékű euró bankó első sorban a terroristák, pénzmosók és feketézők körében volt népszerű. A lassú kivonás másik oka, hogy egyre többen használnak bankkártyát, és így a nagyobb címletek feleslegessé váltak. Sőt van, ahol már készpénzre sincs sokáig szükség.

A franciák zsebében átlagosan 32 euró van, a portugálok még ennél is kevesebbet, 29 eurót tartanak maguknál, míg az olaszok és a németek továbbra is jobban bíznak a kézpénzben és általában 69, illetve 103 euró nyomja a tárcájukat.

Az érintős úgynevezett Pay Pass rendszernek köszönhetően két és félszeresére emelkedett a tranzakciók száma.

Németországban minden ötödik vásárlásnál használnak kártyát, Olaszországban még ennél is egy kicsivel ritkábban. A franciák viszont már csak az esetek 68%-ában fizetnek készpénzzel. Az éllovas továbbra is Svédország, ahol ez a szám mindössze 15%. A skandináv államban 2030-ra teljesen eltűnhetnek az érmék és a papírpénzek a hétköznapokból.


euro2

Forrás: Euronews.com

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s