Puskás István és Asztalos Kálmán – SZÉKELYUDVARHELY ANNO

Könyörtelen a múló idő, mindent visz magával és beőröl, amit nem őrzünk meg, amire nem vigyázunk. A Budapesti Közlöny 1940 novemberében a következő hírt tette közé: Székelyudvarhelyen dr. Filó Ferenc ügyvédet polgármesterré, Zselinszky József székelyudvarhelyi lakost polgármesterhelyettes-főjegyzővé, dr. Puskás István pestszentlőrinci lakost városi aljegyzővé, tanácsnokká, dr. Jeszenszky Árpád ludányi lakost körjegyzővé,  az adóhivatal vezetésével megbízott I. o. aljegyzővé, dr. Tary László m. kir. adóhivatali tisztviselőt, nagykőrösi lakost II. o. aljegyzővé, Asztalos Kálmán mérnök, székelyudvarhelyi lakost mérnökké, Lakatos Tivadar székelyudvarhelyi lakost pénztárnokká, Hargita László székelyudvarhelyi lakost pénztári ellenőrré, Tassáig Andor és Veress Dénes székelyudvarhelyi lakosokat adótisztekké nevezték ki.

Ebből a közleményből most csak két nevet ragadok ki, akiknek köze volt az udvarhelyi Patkó – napjainkban Márton Áron tér – megépítéséhez. Az egyik dr. Puskás István, akinek bizonyára nagy szerepe volt abban is, hogy Pestszentlőrinc lett Székelyudvarhely testvérvárosa, és hogy a lőrincziek anyagi támogatásának köszönhetően (1000 pengő) felépült a Patkó.

patko
A Patkó napjainkban – legutóbb 2015-ben esett át egy nagyfelújításon

Ki is ez az ismeretlen tanácsnok, aki ilyen nagy lelkesedéssel építi a két város közötti kapcsolatokat? Édesapja révén Gyergyóditrói gyökerekkel rendelkezik, így érthető, hogy szívén viseli az erdélyi magyarok, székelyek sorsát, neje Korda Erzsébet, akit 1940 augusztus 23-án vezet az oltárhoz Budapesten a Szent Imre herceg úti Plébániatemplomban.

A fiatal tisztviselőt az anyaváros tárt karokkal várta, aki nagy lendülettel fogott hozzá a munkához. Az Anyaországhoz visszatért Székelyudvarhelyen, 1941 szeptember 5-én avatják fel az országzászlót, amelyet testvérvárosa. Pestszentlőrinc ajándékozott. Az Ereklyés Országzászló Nagy-bizottság, az Erdélyi Férfiak Egyesülete nevében Puskás István mondott beszédet. Vidéken is gyakran megfordul, a korabeli újságok sokszor említik a nevét.

Sajnos kevés ideig marad nálunk, hiszen m. kir. belügyminiszter dr. Puskás István városi tanácsnokot Székelyudvarhely megyei várostól Szilágysomlyó megyei városhoz a közszolgálat érdekében áthelyezi. A Kormányzó jóvoltából 1943 május 14-én Hadiszalag elismerésben részesül.

A háború után Amerikában telepedik le, ott éltek nejével Buffalo városában, és ott is vannak eltemetve.

patkoo2
A Patkó az 1941-es felavatás idején, az országzászlóval, címerpajzsokkal és az eredeti kopjafákkal

A másik név Asztalos Kálmán mérnöké, akinek a tervei alapján elkészült a Patkó alakú emlékmű, melynek avatója 1941. szeptember 5-én, egy borús esős napon volt.

Asztalos neve is ritkán kerül elő, a város nagy történelemkönyvébe a lovasnemzetet ábrázoló Patkó alakú építményének köszönhetően marad meg az utókornak. Pedig fontos szerepe volt a két világháború között, mint városi mérnők a városkép kialakulásában is. Ezt a tervét is sokan birálták, de végül mégis elfogadták.

Sokan használják ma is a dr. Lévay Lajos tanár által kiadott Székelyudvarhely városa úti kalauz kiadványban megjelent várostérképét, amely jó fogódzó, azoknak, akik kíváncsiak a régi város épületeire. A főépítész, mint kiváló asztaliteniszező is részt vállalt az asztali sport népszerűsítésében.

A címképen Puskás István szülei. Puskás Álmos és Seibriger Margit

Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.