EMLÉKEZZÜNK NEUMANN JÁNOSRA

Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként született Budapesten 1903. december 28-án, a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 62. sz. házban. Pesti születését a világ sok országában meglepetésként hallják, hisz a John von Neumannból, főleg a von miatt sokan osztráknak vagy németnek vélik külföldön. Mindenesetre tudni kell, hogy Neumann nem volt született nemes.

Viszonylag gazdag bankár édesapja, Neumann Miksa 1913-ban I. Ferenc József magyar királytól (nem pedig – miként mondani szokták – osztrák császártól) vásárolta a nemességét, ahogyan azt akkoriban sok gazdag zsidó családfő tette.

Mindenesetre ez a “von”, a hárombetűs kis szó kezdetben sokat segített a tudósnak: a különben zárt ajtókat megnyitotta előtte, hisz a sznob amerikaiak ugyancsak imádják a „von”-nal dicsekvő, kékvérű európaiakat.

Pedig Neumann János értéke igazán nem a “von”-ban volt…

Matematikai tehetsége már a pesti evangélikus gimnáziumban kibontakozott. Csakhogy édesapja azt kívánta, inkább vegyészmérnök legyen belőle – ezért az érettségi után beiratkozott a zürichi műszaki egyetemre is – miközben Berlinben és Budapesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott.

Beretvaagya jellemzéseként: magyar anyanyelve, a francia és a német mellé megtanulta még a latint és az ógörögöt is. Emlékezőtehetsége úgymond fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ezen képessége felnőtt korában szinte védjegyévé vált: legendákat meséltek arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte FEJBEN (!) a gépekével azonos sebességgel…

Nem véletlen hát, hogy az első amerikai atombomba munkálatainál, a Los Alamos-i kutatólaboratóriumban ő a lökéshullámokkal kapcsolatos számításokat kapta feladatul.
Végül a számítógépnél kötött ki…

Ez a találmány feltétlenül az ő nevéhez kötődik, de a szabadalmak lajstromában mégis hiába keresnénk Neumann nevét – ő tudniillik úgy vélte (és ekképp cselekedett is): a számítógép az emberiség közös kincse, azt egyetlen ember vagy szűk csoport sem sajátíthatja ki magának, tehát nem is szabadalmaztathatja. A szabadalmaztatás mégis megtörtént, így Amerikában a valóságos feltaláló Neumann János neve a számítógép-történelemben nem is szerepel. Emlékét sokkal inkább a magyarországi Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), személy szerint Dr. Kovács Győző őrzi.

Neumann egyszer csak váratlanul megbetegedett, s hamarosan megállapították: tüdőrákja van. (Más források csontrákra utalnak.)

Betegsége alatt is folyamatosan A számítógép és az agy című előadásán dolgozott, azt még mindenképp szerette volna megtartani, de a kézirat, sajnos, befejezetlen maradt. Neumann János 1957. február 8-án meghalt.

Természetesen azonnal megindultak a találgatások. Ezekből az a hiedelem látszik a legmaradandóbbnak, hogy az első atombomba felrobbantásakor – a hiányos óvintézkedések miatt – radioaktív por jutott a tüdejébe, s ez okozta betegségét, majd halálát.

Neumann egyik volt munkatársa mondta: az atombomba felrobbantása után a helyszínen levő kutatók nem várták meg, amíg a por elült, hanem kirohantak, és a robbanás helyszínén egymást meg a bomba hatását fényképezték.

Ma már aligha deríthető ki az igazság.

Emlékezzünk tisztelettel Neumann Jánosra!

Mészáros Sunyó Sándor (Budapest)

sunyo(1)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s