Az unoka, Dávid Balázs felkereste azokat a helyeket, ahol a nagyapja járt annak idején. Több mint harminc éve készült erre a pillanatra.  “A szomszéd község, Lipovka akkori több mint hétezer lakójából mára alig ötszázan maradtak. Itt megmaradt, és éppen most újítják fel a majdnem száz évig raktárnak használt templomot. Elmentünk Volszkba is, a Volga „innenső” partján fekvő városba, ahonnan a magaslatról visszatekintve egykor mélabús szomorúság lett úrrá a gyalogosan hazafelé tartó tatámon.

Felmentünk mi is a magaslatra, és ott, a hegy lábánál elterülő hatalmas Volga szelíden hullámzó víztükrén megtörő nap fényében, visszatekintve a végtelen síkságra, megértettem, hogy miért hívott, miért tartott „fogságában” engem is Levinka. Megértettem, hogy az ember ugyanúgy boldog lehet hadifogolyként, hazájától távol is, ha van hite, ha becsülettel végzi feladatát, és tiszteli a befogadók kultúráját”… Tovább

Az első részlet ITT olvasható!

A címképen Kovács Dénes – a felvétel 1954-ben készült

Simó Márton