RUGONFALVA – Tapasztalatok mentén, de kísérletező kedvvel

A rugonfalvi Jeddy Tamás gazdálkodóként egyaránt foglalkozik állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, de az igazi szenvedélye a gyümölcstermesztés. Azt vallja, hogy nem érdemes, nem lehet egyiket a másik nélkül, mert így szokta meg, ezt látta a szülőktől, a nagyszülőktől. Három fia van, és úgy látja, hogy mindhárom gyermeknek van bizonyos affinitása a mezőgazdaság iránt, akár szakosodva is át tudnának vállalni bizonyos szegmenseket.

DSC00760.JPG

„Az egyik fiú itthon tartózkodik – mondja az apa –, de ő nem szereti a pajtát. Van mindenféle gépünk, ami a gazdaságban szükséges, traktor, vetőgép, kultivátor, kaszáló- és bálázó-gép. Ő ezek mellett nőtt fel, szereti és tudja üzemeltetni őket, részt vesz a karbantartásukban, de a marhafélét egyáltalán nem szereti. Tőle állhat térdig trágyában a tehén, bőghet, ha éhes vagy szomjas, ő nem kedveli, a fejésben sem szeret részt venni. Úgyhogy most az a tervem, hogy a tizenhárom fős, tejkontrollos, törzskönyves tehénállományunkat lecsökkentsem 3-4-re. Ennyit magam is el tudok látni. Itt van most az unió, úgy-e, kérik, elvárják, hogy tíz, húsz, száz tehene legyen a farmernek nevezett gazdának. A sok marhával sok a baj, benne kell élni, folyton köztük kell lenni. A marhatartó gazda csak azt tudja újév idején, hogy éjfélkor harangoztak és azzal újra váltott az esztendő. S ennyi neki az ünnep.

DSC00768.jpg

Ez az állományunk úgy alakult ki, hogy apámmal közösen vettünk volt ezelőtt huszonöt évvel egy erősen jó szimentáli tehenet, azt kereszteztük az évek során a pirostarkával. Úgyhogy ezek mind rokonok, leányai, unokái, dédunokái az eredeti tehenünknek.”

Talán manapság nincsen olyan család a Székelyföldön, amelynek néhány tagja ne lenne külföldön. Sokan teljesen eltávolodnak a szülőföldtől, addig jönnek-mennek, míg másutt gyökeresednek meg. Úgy tűnik azonban, hogy a Jeddi-család szerencsésebb ilyen szempontból.

„ Egy gyermek Svájcban, egy pedig Németországban vállalt munkát. Úgy látom, hogy mind a kettő úgy gondolkodik, hogy megalapozván magát, haza fog telepedni. Nem városi munkahelyen, hanem a családi birtokon dolgozva képzelik el az életet. A Németországban tartózkodó fiam, aki korábban bevallotta, hogy semmilyen formáját nem szereti a mezőgazdaságnak – folytatta az apa – a minap hívott telefonon a minap, s mondta, hogy a félretett pénzéből kerítsük majd be a gyümölcsöst.”

DSC00790.jpg

A családnak van egy kéthektáros gyümölcsöse a falu határában levő halastó közelében.
A gazda elmondta még, hogy összesen 22 hektár saját területük van, amelyhez legelőnek és kaszálónak bérelnek még mintegy 15 hektárt. Nem járatják csordába őket, mert így jobban tudnak rájuk figyelni, és nem kényszerítik őket arra, hogy sokat kelljen gyalogolniuk a betevő falatért.

Idén nagy szerencséjük volt – derül ki a további beszélgetésből –, mert könnyű volt megőrizni őket, Rugonfalva határában valahogy nem volt medvejárás. Bőven elég volt a villanypásztor. Juhot, sertést nem tartanak Jeddyék – még saját szükségletükre sem –, baromfival azonban szeretnek foglalkozni.

„Nem kizárt, hogy felfejlesztem a tyúkállományomat – folytatja Tamás –, de pulykát, gyöngytyúkot is vennék. Főleg akkor lesz ez hasznos, ha a gyümölcsösünk tényleg be lesz kerítve, ott természetes körülmények között élhetnek majd. Én olyan vagyok, hogy szeretek kísérletezni. Figyelembe veszem, amit az öregektől tanultam, azt is, amit a szakkönyvek írnak, de nyitott vagyok folyton az újdonságokra is.”

DSC00774.jpg

A gyümölcstermesztés úgy kezdődött, hogy 1990-ben visszakaptak 5 darab almafát és 12 diófát. Ezek az almafák öregek voltak, betegek, s ha lett is valami kevés termés rajtuk, az sem volt túl ízletes.

„Akkoriban más kertjében, részesedésért szedtük a gyümölcsöt, ha nem akartunk a piacra és a boltokra fanyalodni. Bodó Géza mérnök úr tartott egy konferenciát, azon füleltem, és végiggondoltam, hogy milyen almafajtákat lehetne nálunk kipróbálni a hagyományosok mellett. Elmentem Erdőszentgyörgyre az immár néhai Belényesi Andráshoz, és az ő csemetekertjéből hoztam az első fáimat. Ekkor negyven alma- és tíz körtefát ültettem. Arra gondoltam, hogy olyan gyümölcstermésünk legyen, hogy a családnak az év minden szakaszában jusson belőle. Most már mintegy 450 fám van, de fel kívánom szaporítani 500-ra. Az a célom, hogy minden legyen benne. Egyszer legyen »egy teljes lexikonra való az őshonos fajtákból«, de ültetek újakat is. Fogok törpe alanyokat is ültetni, azokra oltunk majd, de csak akkor, ha valóban sikerült bekerítenünk a területet.”

Ennyi gyümölcsfa, főleg az ilyen kedvező esztendőben, mint amilyen az idei volt, ha nem is hoz több kamionszámra termést, de már komoly mennyiséget feltételez, amely messze túlhaladja a család és a rokonság szükségleteit, még akkor is, ha közben almalét préselnek egy részéből, még akkor is, ha betörik cefrének és pálinkát főznek belőle.

„Idén nem kellett sok tudás az almatermesztéshez. Az a sok eső, amely majdnem két hónapon át tartott, majd a száraz meleg meghozta az eredményt.”

Kedveli a helyi fajtákat, és elkötelezett híve a génállomány megőrzésének, sikeresnek tarja a Florina almafajta meghonosítását Rugonfalván. Ez a fajta – függetlenül attól, hogy egyik évben agyonteremte magát, a következő évben is jó termést hoz – nagyon bevált.


Florina alma (Malus domestica ”Florina”)

florina-alma.jpg

A Florina almafajta Franciaországból származik, a Jonathan alma varasodás-rezisztens hibridje. Igen kedvelt, versenyképes minőségű, jól tárolható asztali (téli) alma, de ipari feldolgozásra is nagyon alkalmas, így üzemi telepítésre is javasolható. Gyümölcse tetszetős megjelenésű, középnagy (130-140 g), kissé szabálytalan, enyhén megnyúlt alakú, erősen hamvas. Húsa sárgásfehér, közepesen kemény, tömött, roppanó, lédús. Finoman illatos gyümölcse elsősorban édeskés, de a megfelelő savtartalom harmonikus ízt eredményez. Héjának sárgászöld alapszínét a gyümölcsfelület felén világospiros vagy élénk bíborvörös, mosott és csíkozott fedőszín borítja, fehér paraszemölcsökkel. Kései érésű, szeptember végén-október elején szüretelhető.


Jeddy Tamás rendszeresen eljár a Székelygyümölcs Fesztiválra, oszlopos tagja annak a társaságnak, amely ugyancsak Székelyudvarhelyen létrehozta a Helyénvaló Helyi üzletet, úgyhogy ezen a bolton és az interneten létrejött hálózat segítségével értékesíti a fölösleget. A gyümölcsöt közben ajándékozni is szokta. Eddig is sokan ismerték, és napról-napra szerez újabb ismerősöket, mert olyan ember, aki szívesen társalog mindenkivel, és nyitott mindenre. Csak jóbarátai vannak. A gyümölcslé készítését és -értékesítését is fontosnak tartja. Ilyen téren is történt már előrelépés, hamarosan lesz egy közösségi épület, benne kellő felszerelés, amelyet a helyi református egyházközség keretén belül fognak majd használni.

DSC00800.jpg

Beszélgetésünk végén még visszakanyarodtunk a baromfitartáshoz. Jeddy egészséges, természetes körülmények között tartott „paraszttyúkokban” gondolkodik, olyan baromfiban, ami korábban megtalálható volt minden udvaron, s amely még ma sem veszett ki teljesen. „Aztán, ha valóban hazakerülnek a legények, s úgy fog minden történni, ahogy elterveztük, akkor majd az alma is felkerül, a tyúkhús, a tojás is. Gondolkodhatnak akár vendéglátásban is az egyebek mellett, mert lesz, amit enni adni a turistának. Akkor talán kerül családtag, aki piacra járjon – mert az is egész embert követelő foglalkozás –, s talán én sem kell majd őrző-védő céghez járjak munkába, hogy legyen állandó jövedelmem, amely által hitelképes vagyok, ha pénzt kell ráfordítani a családi gazdaságra, mert évről-évre kell, vannak olyan időszakok, amikor be kell tenni valamennyit, s dolgozni türelmesen, mert másképp nem lesz látszata soha.”

A szerző felvételei

Simó Márton

One thought on “RUGONFALVA – Tapasztalatok mentén, de kísérletező kedvvel

  1. Egyik szemem sir, a masik meg nevet. Jo ezt a pozitiv hozzaallast olvasni. A kerdes az allando, jo minosegu aru eloallitasa, minel magasabb feldolgozasban. Es hat az internetes ertekesites is szobajohetne. Hatalmsat a turizmussal lehetne kombinalni, de a hangsuly mindig az allando jo minosegen van! Orom volt olvasni, gratulalok!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s