SZIMBÓLUM, RÍTUS, DRÁMA – Angliai és erdélyi unitárius temetésekről

Tódor Csaba most megjelent munkája nem lesz sok ezer példányban fogyó sikerkönyv, de kétségtelen, hogy fontos mezsgye. Haszonnal forgathatják a lelkésztársak – legyenek unitárius paptestvérek vagy más történelmi felekezetekben szolgálók –, a kulturális antropológia művelői, de azok a szakemberek is, akik valamilyen módon élettevékenységük folytán kapcsolódnak e rítushoz. Hiszen egyáltalán nem másodlagos szempont, hogy mit tartunk meg hagyományainkból és mit viszünk tovább magunkkal az utolsó út körüli cselekvéssorig a szabadság alternatívái által felkínált értékhalmazból és az ürességgel fenyegető posztmodern utáni korból, amikorra mi is elfelejtettük az örökölt és természetes saját tudás értékeinek jelentős részét.

DSCN1270
Földbe süllyedt fekvő sírkövek – tumbák – a homoródalmási unitárius temetőben – Simó Márton felvételei

Kétségtelen, hogy a 20. század folyamán rendkívüli változások következtek be a keresztény világban. Az a kultúra, amelyben sokáig a judeo-keresztény (egy)istenhit dominált, illetve amelyet a kőtáblákon meghirdetett erkölcsi és együttélési kódex szabályozott, ma már hanyatlóban. A fehér ember, aki előbb Eurázsiában, majd az Újvilágban élve, a gyarmatosító imperializmus módszerével hordozta szét az Írást és az Evangéliumot a négy égtáj felé, ma ráébredt arra, hogy képtelen a formát megfelelően érvényes jelentésekkel kitölteni, s be kellett érnie azzal, hogy hite csupán egyike a Föld domináns vallásainak. Sajnálatos módon az eredetileg keresztény erkölcs mentén létrejövő nyugati típusú demokráciák a polgári forradalmakat követően leváltak az állami struktúrákról, megszűntek identitás-meghatározó tényezőkként működni, olyannyira, hogy egyik-másik ország alaptörvényéből mára már eltűntek az egyház által ajánlott és elvárt erkölcsi alapfogalmak és értékek.

DSCN1251.jpg

Később sem történt meg az egyház rehabilitációja. A materialista világszemlélet majd évszázados elhibázott kísérletként, torzóként omlott össze egy lehetetlen jövőkép ideológiai Bábeleként. Az Európai Unió alapokmányából ugyancsak eltűnt a vallás, a hit, a kereszténység mint olyan, az istenhit „dolgait” e modern államszövetség „szoftvere” visszarendeli a magánéleti szférába. A nyitottság, az információ és a pénz szabad áramlása jellemzi az európai létet, amelyben a profitszerzés és az anyagi érdek mindent felülír. A lelkiismereti problémákra nincs gyógyír, a profitráta viszonyt annál közérthetőbb fogalommá vált. Miközben az Uráltól Lisszabonig terjed a lelkiismereti válság – keletről nyugatra haladva egyre súlyosabb arányokat öltve – a technokrata és üzleti elit, amely furcsán legitim módon – nem megválasztott, hanem kinevezett felelősökkel – egyre inkább elszakad a valóságtól. A páneurópai értelmiség virtuális szféráiban és a kormányzati szektorban gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy célravezetőbb olyan irányzatok képviselőit bebocsátani a területre, akikről sejteni, hogy soha nem lesznek képesek integrálódni, s a hozott „értékek” nem kompatibilisek a bennszülöttekével, azaz a miénkkel… Tovább

kelemen_albert
Kelemen Albert rajzát a homoródalmási unitárius temető régi síremlékei ihlették (2018)

A címképen: néhai ifj. Tódor Albert és Bencző Dénes nyugalmazott homoródalmási unitárius lelkész – Szűcs György felvétele.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s