Afrikai sertéspestis-járvány (ASP) – ROHAMOSAN TERJED

A kór az ország észak-nyugati és nyugati részét, valamint a dél-keleti részét sújtotta leginkább. A román-magyar határ közelében Máramaros, Szilágy és főleg Bihar megye érintett, ahol már 18 gócpontot fedeztek fel. A dél-keleti országrészben ennél jóval több van, például a Duna és a Fekete-tenger torkolatánál, Tulcea megyében több mint négyszáz gócpontot azonosítottak a hatóságok. Pillanatnyilag Románia nyolc megyéje érintett a 41-ből.

A legtöbb esetben a kórokozó háztáji sertéseket fertőzött meg, 16 esetben pedig vaddisznóknál fedezték fel, két esetben nagy sertéstenyésztő farmot támadott meg. Méreteit tekintve a legsúlyosabb esetet Tulcea megyéből jelezték, ahol egy 45 ezer állatot nevelő farmon ütötte fel a fejét a kórokozó, ezért valamennyi állatot el kellett pusztítani.

Teendők az afrikai sertéspestis-járvány elkerülése érdekében

Az ország területén nemrég kialakult afrikai sertéspestis-járvány továbbterjedése és a fokozott fertőzésveszély elkerülése érdekében a következő teendőket ajánlják a lakosságának:
– amennyiben házi sertés vagy vaddisznó tetemére bukkannak lakóövezetükben, sétájuk, kirándulásuk, mezőgazdasági munkavégzésük, gombászás, vagy más tevékenységük során, kérjük, hogy ne menjenek közel a tetemhez, ne érintsék meg különböző tárgyakkal sem, és azonnal értesítsék a legközelebbi állatorvost;
– kérik a sertéstenyésztő gazdákat, hogy amennyiben bármilyen, az állat betegségére utaló jelt fedeznek fel, azonnal forduljanak a legközelebbi székelyudvarhelyi állatorvosi rendelőhöz.

sertespestis-1280x640
Fotó: Szabad Magyar Szó

Az afrikai sertéspestis (ASP) 

Nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

A betegség kórokozója

Az ASP kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók /ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. Csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (pH 3,9 – 11,5 között) is megtartja fertőzőképességét. Az ASP vírusának különböző megbetegítő képességű törzsei léteznek és molekuláris biológiai vizsgáló módszerekkel legalább 22 genotípusa (I-XXII) különíthető el. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló és a hazai sertésállományt is veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége pedig kifejezett (azaz nagyon virulens).

A betegség terjedése

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját.Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

sertes.jpg

A betegség fontosabb tünetei

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A vadászterületen nagyobb számban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túlheveny ASP gyanúját is.

A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség az állatfelvásárlással és állatszállítással foglalkozókra, a vágóhidak üzemeltetőire, a vadaskertek, vadasparkok és vadfarmok tulajdonosaira is vonatkozik.

A betegség megállapítása

Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. E vizsgálatok képezik az állategészségügyi hatósági intézkedések alapját.
Az ASP a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek csoportjába tartozik, amelynek hatósági megállapítása (a laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredménye alapján) a körzeti (ngyei) főállatorvos hatásköre.


Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg – így semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben. Ahogyan a fertőzött állatokkal érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt. A fertőzött vagy fertőzésgyanús állatokkal, tetemekkel fokozott óvatossággal kell eljárni. Az intézkedések célja a fertőzés továbbterjedésének és a házi sertésekre való átjutásának megakadályozása.


Címkép: Erdo-mezo.hu

Forrás: Agerpres, MTI. Maszol.ro, Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Sajtóosztály

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s