Iohannis elnök nem emlékszik az erdélyi szászok autonómiájára

És mintha az ördögtől való lenne a székelyek önrendelkezési igénye. A román elnöki hivatal szerint az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt. Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így…


Az erdélyi szász univerzitás vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig. Élén a szász nemzet által választott, a király által megerősített szászok grófja állt.Diploma_Leopoldinum A szász egyetem vagy univerzitás szót használták ezen kívül a királyföldi szászok összességének jelölésére, illetve az önkormányzat vezető képviselőinek megnevezésére is.

Megszületését 1486. február 6-ától számítják, amikor Mátyás király megerősítette az Andreanumban, a II. András magyar király által adott kiváltságokat, és kiterjesztette ezeket a Királyföld egészére.

Az univerzitásnak közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási, gazdasági és politikai-döntéshozó jogköre volt; egyedül a királynak volt alárendelve. Az egyetem gyűlésein döntöttek a szászokra kivetett adó kirovásáról székenként és vidékenként; az egyetem hatáskörébe tartozott a szászok földjén az árak és mértékegységek meghatározása, valamint a céhek alapításának engedélyezése. Az egyetem szabályozta továbbá a mindennapi élet kérdéseit is; ezen felül a szászok feletti ítélkezés kizárólag a szász egyetem illetékességi körébe tartozott. (A Wikipédia nyomán)


erdely_adminisztrativ_felosztasa.jpg


bazna_szaszcsavas 003
Szász templomerőd Báznán – Simó Márton felvétele

A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket. Az elnöki hivatal válaszlevelét Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek.

Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt. Azt is megjegyezte, hogy Klaus Iohannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta.

A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette: az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához.

Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.

A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a “mesterséges feszültségeken”, és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához.

Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.

Az MTI jelentése nyomán

Nagy-Románia területén 1920-ban 730 ezer német ajkú állampolgár élt. Ez a közösség az elmúlt száz esztendőben olyannyira szétforgácsolódott – pontosabban: kitelepedett Romániából -, hogy napjainkra mindössze mintegy 30 ezren maradtak azon a lakó- és szülőhelyükön, ahol a magyar államiság kebelében több mint 500 éven át fennmaradhattak, prosperálhattak és jelentős gazdasági-kulturális szerepet tölthettek be.  A román impériumnak alig 50 esztendő kellett ahhoz, hogy a németeket innen jószerével eltüntesse.

Az a tény, hogy Klaus Werner Iohannis ma köztársasági elnök nem több egyszerű politikai marketingfogásnál, amellyel az ország népe és a nagyvilág előtt tetszeleg, és kirakatemberét – aki tökéletesen illeszkedik a mioritikus tájhoz – gazdasági haszonszerzése használja a vezetés, miközben a teljes román politikai paletta összezár és visít, ha a magyar, illetve a székely közösség autonómiatörekvésekkel hozakodik elő. Néhány törékeny román értelmiségi csoportosuláson kívül a regionalizációnak – a történelmi gyökerű tájegységek mentén való adminisztrációs újjászervezésnek – ma nincsenek igazán hívei Romániában. A politikai elit továbbra is egységes és oszthatatlan nemzetállamot vizionál és mindenféle felszólamlást, kezdeményezést, közigazgatási reformot alkotmányellenes tevékenységként értelmez és visszaszorít.  

import

Az elmúlt évben (2017) az ország tíz legnagyobb kereskedelmi partnerének döntő többsége EU-s tagállam. Románia legnagyobb exportpartnere messze Németország (oda az összes export 22,9%-a megy), második Olaszország (11,2%), harmadik Franciaország (6,8%). A tíz legnagyobb exportpartnerünkből álló listán még Magyarország (4,7%), Nagy-Britannia (4,1%), Bulgária (3,4%), Törökország (3,3%), Lengyelország (3,1%), Spanyolország (3,0%) és Csehország (2,9%) is ott található. A tíz legnagyobb exportpartner részesedése 65,4% volt az exportban. Ami a Romániába behozott termékeket illeti, Románia tíz legnagyobb importpartnerétől az összes import 67,9%-a származik. 2017-ben a legnagyobb értékben Németországból (20%), Olaszországból (10%), Magyarországról (7,5%), Lengyelországból (5,5%), Franciaországból (5,3%), Kínából (5%), Hollandiából (4%), Törökországból (4%), Ausztriából (3,3%) és Oroszországból (3,3%) importáltunk javakat. (A Transindex.ro közlése nyomán)

export.jpg

A címkép 2017-ben készült Iohannis sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmából.

Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s