A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, partnerségben Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, idén május 12–13-án szervezte meg az immár 52. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált. Ez a rendezvény egyike a megyei jogú város leginkább híres és méltán rangos, éves rendszerességgel visszatérő programjainak. Idén az időjárás is kedvezett, szombat délután a Bethlen-negyedben, az unitárius templom előtti téren mutatkoztak be az akkor már megérkezett együttesek, két szlovák néptáncokat bemutató csoport – egyik Szucsáváról, a másik Temes megyéből –, egy szerb együttes a Bánátból, a brassói görög hagyományőrzők és a Vácról érkezett küldöttség.



Szombat este a Művelődési Ház előcsarnokában „multikulturális” táncházat tartottak, amelyen a Fodor Béla Adalbert etnomuzikológus által irányított abásfalvi hagyományőrző cigányzenekar szolgáltatta a talpalávalót. Vasárnap a Székely Anyavárosban zeneszóval, táncok bemutatásával vonultak fel a vendégek, amolyan kedvcsinálót szolgáltatva, hogy minél több embert csábítsanak ki a Szejkére. A több órás színpadi műsor igazi népünnepéllyé terebélyesedett, amint azt már megszokhatták az udvarhelyiek az utóbbi évtizedekben.
Több alkalommal is elhangzott, több fórumon, hogy erre a szép programra ráférne egy ráncfelvarrás. Több szakember vallja azt, hogy a regionális öntudatot erősítendő, talán az lenne leginkább célszerű, ha a Romániában létező, nép- és földrajzilag, „eszmetörténetileg fennálló” régiókat hívnák meg, együtt, azt hangsúlyozva, hogy az ország kultúrája még ma is több nép, nemzetiség, etnikum összességéből tevődik össze – akár régiónként is -, s a polgárokban továbbra erős a helyhez való ragaszkodás, a helyi identitás. Bár gyorsan változik a világ, az emberek mentalitása, a lehetőség ma is adott, hogy nem a pillanatnyi politikai szándék, hanem a sok évszázados hagyományok mentén rendeződik itt egymás mellé Olténia, Bukovina, Bánát, Mezőség, illetve a Székelyföld, ahol sok-sok generációs együttélésben alakult ki a népzene, a néptánc, a népviselet formakultúrája.
A címkép és a külön meg nem jelölt képek Farkas Antal felvételei.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport