HOLLÓSY SIMON emlékezete Marosvásárhelyen

Hollósy Simon művészete – ez áll az eseményre hívó plakáton. Hollósy Simon neve hallatán sokunk szeme előtt megelevenedik a nagybányai festőiskola mint jelentős művészettörténeti fogalom, hiszen neve ennek a mozgalomnak a megalapításával függ össze. De itt általában ki is merülnek ismereteink Hollósyt illetően. A Maros Megyei Múzeum, Soós Zoltán múzeumigazgató vezetésével és a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület közös szervezésében került sor május 3-án a festőművész munkásságát bemutató, gazdag, vetített képanyaggal kiegészített előadásra a marosvásárhelyi kultúrpalota kistermében.

Az előadó Bordi Géza művészettörténész, tanár. Hollósy Simon 1857. február 2-án született Máramarosszigeten. Örmény származású magyar festőművész, a Hollósy felvett név, a család eredeti neve a Corbul. A névváltoztatás gyakori jelenség volt az örménység körében, élt ennek lehetőségével, szokásával a Hollósy családja is. „Mivel az örmények az etnikus térben egyre inkább a magyarsághoz közeledtek, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején egyértelműen a magyarság oldalán álltak. A modern polgári magyar nemzeti közösség megteremtésében és kialakulásában oly nagy szerepet játszó esemény már olyan lelki élménnyel gyarapította családjaikat és közösségeiket, hogy a szabasdágharc leverése után felgyorsult nyelvi és etnikai betagozódásuk.”

Hollósy örmény származása révén a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület is szívügyének tekintette az előadás létrejöttét, és társszervezőként partnere lett a Maros Megyei Múzeumnak. A múzeum tulajdonába került 2017 ben egy Hollósy-festmény került, mely a Magyar Képtárat, az ún. Bernády-gyűjteményt gyarapítja.

Bordi Géza művészettörténész-tanár összegző előadásában érdekfeszítő elemzést tartott Hollósy életpályájából, és Az ablaknál című Hollósy-festmény is bemutatásra került.

ablaknal001
Az ablaknál című képet 2017-ben vásárolta meg a múzeum

Május 8-án lesz 100 éve annak, hogy Hollósy elhunyt, tehát ilyen szempontból az előadás emlékező jelleggel is bírt.

Hollósy tehetős kereskedő családból származott, és mivel a történelmi Magyarország területén a 19. század közepén nem létezett intézményesített felsőfokú művészképzés, a nagy rajztudással rendelkező ifjú 1878. november 30-án beiratkozott a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára. Itt elsajátítja a konzervatív iskola minden szakmai követelményét, azonban a korabeli francia festészeti irányzatok, a „párizsi piktúra”csábítják a művészi pályán. Bordi Géza előadásából megtudjuk, hogy a tehetséges művészt az Akadémiai tanári kar is szívesen látta volna, de Hollósy ezzel szemben a saját útját akarta járni, festőiskolát alapít Münchenben. Magyar és külföldi diákjai vannak. Iskolája az „emberré és művésszé válás iskolája. Ez az időszak 16 évet ölel fel, 1884 és 1896 között. Alkotói munkásságának ebben a szakaszában népies magyar életképeket fest, ez a müncheni korszak. (pl. A tengeri hántás, 1885, Az ország bajai, 1893).Hollósy vallja: „a természet megfigyelése nem eszköz, végcél kell legyen.” Bordi párhuzamot vonva ismerteti Az ablaknál című festményt Az ország bajai cíművel. Mindkét festmény a fény-árnyék, ellenfény kontrasztra épül, és míg az utóbbinak ismert a keltezése, Az ablaknál szignált, de dátum nincs rajta, feltehetőleg ugyancsak 1893-ban készült. Elmondása szerint valószínű, hogy a restaurálás után forma-gazdagabb és világosabb lesz a festmény. Mindkét festményen kiemelt szerepet kap a fehér folt, a textil anyag – Az ablaknál festményen, és az újság – Az ország bajai festményen.

Hollósy második korszaka a nagybányai korszak, 1896 és 1902 között. Müncheni szabadiskolája diákjaival érkezik Nagybányára, Réti István meghívására és biztatására, 1896 nyarán, először. A diákok között magyarok és idegenek is vannak. Rendszeresülnek a nyári táborok, amelyek 5-6 hónapot ölelnek fel évente. A telet Münchenben, a nyarakat Nagybányán tölti. A nagybányai korszakában festményei szabadabbá, levegősebbé válnak. Hollósy, a vezetőegyéniség, a művésztársakkal való nézetkülönbségek miatt elhagyja a festőtelepet 1902-ben, Réti István szerint mindannyiuk sajnálatára. Hollósy általában véve eléggé keveset fest, mivel a szervezői, oktatói munka sok energiát és időt igényel. Harmadik korszaka a técsői korszak. Ezután Técső lett a nyári táborok színhelye, ahová növendékeit hozta. Ez egyfajta belső emigrációja a művésznek, sőt szemléletváltás is, hiszen a tájképfestészet, melyet eddig elutasít, itt fontos szerepet kap, hallottuk Bordi Gézától. Posztimpresszionista szemléletet sejtetnek alkotásai ebből a korból, 1912-től lendületessé válik piktúrája. 1917-ben bezárja szabadiskolája kapuit Münchenben, és Técsőre költözik. 1918. május 8-án hunyt el. Ady Endre emlékezik meg róla a Nyugat hasábjain – zárja előadását Bordi Géza. A késődélután még egy meglepetést tartogat, ugyanis, Soós Zoltán bejelenti, az átrendezés folyamatában lévő magyar festmények, a Bernády-gyűjtemény anyaga újabb jelentős alkotással bővült, az előadáson résztvevő közönség első ízben láthatja Hegedűs László: Herkules választása című nagyméretű festményét, és egyben az átrendezett állandó kiállítást is szemrevételezheti, ez a közeljövőben, május 17-től lesz látható a nagyközönség számára. Hollósy munkásságának megidézése ünnep volt a szemnek, a léleknek.

Doszlop Lídia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s