SZÉKELY AUTONÓMIA? – egyelőre nincs létjogosultsága Romániában

A román parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló háromszéki képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben.

Nagy_Ausztria
Az Aurel C. Popovici (1863-1917) által kidolgozott reformtervek szerint (1910) a történelmi Magyarország és az Osztrák Főhercegség területét feldarabolva autonómiát kívánt adni Csehországnak, Erdélynek, Horvátországnak, Kelet-Galíciának, Krajnának, Magyarországnak, Német-Ausztriának, Német-Csehországnak, Német-Morvaországnak, Nyugat-Galíciának, Székelyföldnek, Szlovákiának, Triesztnek és Vajdaságnak – ez a szemlélet a mai szemmel vizsgálva is korszerűnek számít, hiszen -, bár Lengyelországot vagy Ukrajnát nem képzeli el külön entitásként, amely független államként létezne. Az eltelt száz esztendőben jórészt eltűnt Magyarország és Erdély területéről a német népesség, morva nemzeti(ségi) öntudatról pedig alig-alig hallani. Popovici egy erős közép-európai államszövetséget vizionált, amelynek – akár az Európai Unión belül – ma is lehetne létjogosultsága…  

Az ülés után Kulcsár-Terza József az MTI-nek elmondta: a bizottság tagjai érdeklődést mutattak a tervezet iránt, de csak az RMDSZ-es Derzsi Ákos szenátor szavazott igennel a tervezetre. A bizottság elnöki tisztségét betöltő Marius Nicoara kolozsvári liberális szenátor tartózkodott, a többi bizottsági tag pedig a kezdeményezés ellen szavazott.
Kulcsár-Terza József elmondta: a törvény kezdeményezőjeként kapott szót a bizottságban, és arról próbálta meggyőzni a szenátorokat, hogy a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, nem sérti az ország alkotmányát. Felidézte, hogy a törvény alsóházi vitáján szinte valamennyi román megszólaló az ország területi épségét féltette, szerinte alaptalanul. Megjegyezte: Olaszország, Finnország és Spanyolország is egységes, oszthatatlan, szuverén államként határozza meg magát, és ezekben az országokban is működnek területi autonómiák.

A képviselő felidézte: emlékeztette a bizottság tagjait arra, hogy az erdélyi románság megígérte az autonómiát a magyaroknak 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban, amikor a Romániával való egyesülésről döntött. Azt is elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-es mozgóurnás népszavazása azt jelezte, hogy a területi autonómia elérése Székelyföldön népakarat.

kulcsar_terza_jozsef
Kulcsár-Terza József – Fotó: 3szek.ro

“Azt is megemlítettem, hogy Románia szeretne egyesülni azzal a Moldovai Köztársasággal, amelynek a területén gagauz területi autonómia működik. Feltettem a kérdést: megvonnák a gagauzoktól az autonómiát? Ha nem, akkor a gagauzoknak szabad, a székelynek pedig nem? – idézte fel a bizottsági érvelését a politikus. Kulcsár-Terza József úgy vélte: hasznos volt benyújtani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervezetet, mert ez alkalmat adott arra, hogy nyíltan beszéljenek az autonómiáról. Azt is hozzátette azonban, hogy tapasztalata szerint a tervezetet véleményező szakbizottságok tagjai sem olvasták el a törvénytervezet szövegét. Véleményüket a tévék ellenkampánya és a pártutasítások alapján alakítják ki.
“Hogyha húsz évvel ezelőtt elkezdődött volna a meggyőző munka, akkor ma máshol állhatnánk” – sommázta véleményét az MPP politikusa, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakciójában tevékenykedik.

A Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetét április 11-én elvetette a román képviselőház plénuma. A szenátusban – amely a román alkotmány értelmében döntő házként jár el bizonyos típusú törvénytervezetek esetében – a jogi, a pénzügyi és a közigazgatási bizottságnak kell még foglalkoznia a tervezettel, mielőtt az a plénum elé kerül.

A Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetét április 11-én elvetette a képviselőház plénuma. A szenátusban – amely az alkotmány értelmében döntő házként jár el bizonyos típusú törvénytervezetek esetében – a jogi, a pénzügyi és a közigazgatási bizottságnak kell még foglalkoznia a tervezettel, mielőtt az a plénum elé kerül.

Az MTI jelentése nyomán

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s