MIT ÉR A KENDŐI PÁLINKA?

Beszélték, hogy nem pantallót, hanem székely harisnyát visel a jegyző. Beszélték, hogy a jegyző fia rakja meg a szekeret, jól érti a saroktűrést. Beszélték, hogy a Kacsó családban minden fiú tanul: Sándorból író lesz, a marosvécsi Helikon tagja, Dénesből katonatiszt, Lászlóból, aki egyetemi hallgatóként rakja a szekeret, feszt a korszerűtlen székely gazdálkodást ócsárolja, miközben orvosnak tanul. Később, ő, dr. Kacsó László a tengerentúli Clevalendben folytatja orvosi praxisát, fontos, magyarul írt gyerekgyógyászati könyveket ír az erdélyi Hasznos Könyvtár számára, sokszor gondol haza. Ha úgy adódik, jön családot, rokonokat látogat.

kut.jpg

Kendő a múlt század elején. A falu a Bekecs délnyugati lábánál fekszik páratlan szépségű völgykatlanban, maroknyi református közösség. Cikkíró még emlékezik, nyáron, aszályos időkben a kendőiek kádakkal, csöbrökkel jártak át a Nyárádra ivó vízért, különben volt úgy, hogy nem volt egy csepp sem. Pofon járt a meggondolatlan gyereknek, aki csak pohárnyi vizet is kiloccsintott a mázas kannából. Napokig álltak sort egy-egy vödörnyi vízért, ha kedve volt a forrásnak csöpögni. Az amerikai orvos egy ilyen aszályos időben jött rokont látogatni, kínálták sokféle jó pálinkával. Másnap reggel a doktor úr korhelyen ébredt, mindjárt kérte a vizet, mire a jó rokon asszonya restelkedve mondta, doktor úr, vízzel most azonnal nem tudok szolgálni, de legyen nyugton, délire megtelik a vödör. Pálinkát, ha kér, szívesen hozok, mondta az asszony. Hogy mi van, kapta fel a fejét az amerikánus ember, hogy pohár vizetek sincs, ha kérek? Pohár vizünk sincs, mondták a kendőiek. Az amerikai orvos elutazása után nemsokára speciális vállalkozók jöttek, tizenkét kutat ásunk, mondták, hozzátéve, hogy a költségeket amerikai magyar alapítvány fedezi. A kutakba azóta is le lehet kiáltani, valami iszonyatos mélyről visszhangzik vissza. Sokan úgy vélték, olyan mély valamennyi kút, hogy abban amerikai víznek kell lennie.

A hajdani Romániai Magyar Szó című napilap kulturális mellékletének írt irodalmi riportomhoz gyűjtve anyagot, a Cinigés hegy tetején felütött gereblyéről sast láttam rugaszkodni könnyedén. Vérvörösen izzott a galagonya, rozsdásodott már Válibükk, a hegyről sudár rönkökkel és pogány fohászokkal lejövő fuvarozókkal üzente szeptember, hogy hamarosan leér a hegy szele is, jó lesz szorosabbra gombolni a bárányprémes kabátot. Hanem a szép madár, a réti sas ott ült a gereblyén, nézte az arctépő lomb alá dőlt altájian csontos arcú férfiakat. Lehetne repülni messzébb, el innen, de nincs tétjük azoknak a sima, vagy csak göcsörtös tájaknak, ahol nincs ilyen fogú röghöz való ragaszkodás, ahol a rétek, kaszálók madara nem parasztszerszámon ülve kapja meg a déli harangszót.

Ez a mindenség a kis völgykatlan, Kendő. A falu mesés fekvése összeillik a mesemondás elemével: hol volt, hol nem volt. Hol volt falucska, hol nem volt, hol ide, hol oda ütöttek le cöveket hajdanán, ahol talán a tatár se máglyázott, se szélvész nem döntött hont gyökérig, és meglelték a patakot, mondván, a víznek jó íze van, s ha terem vadalma, miért ne teremne oltva is.

kut3

Nagy téma van itt a völgyben elfektetve: alig nyolcvan lelkes közösség megfeszített, emberfeletti tempója ad képet arról, hogyan lehet mindent túlélni a Nyárád menti székelyek szent hegyének komisz és kiszámíthatatlan déli lábánál, mert itt akár fagy, akár süt, mindig túl kell élni valamit.

A haranglábak azért épültek Erdélyben, hogy óvják, figyelmeztessék a népet a veszélyről. A haranglábba kapaszkodó kis fehér falú templom úgy őrzi a falut, mint egy lármafa, vagy sas a csontos arcú férfiakat fent Cinegésben. Úgy őrzi ez a templom a közösséget, mint egy szászföldi erődtemplom legalább. Igaz, nem olyan kővel, erővel, de elszántságában minden hivalkodást felülmúl. A krónikás nemrégiben elképedve szemlélte, istentisztelet után milyen derűvel eresztette ki kapuján Kendő emberét, asszonyát a székely ácsmunka, a népi építészet gyöngyszeme, mint valami nagy székesegyház városon.

A szövegközi képeket a szerző készítette.

Címkép: Wikipédia

Lokodi Imre

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s