MŰEMLÉKVÉDELMI VILÁGNAP – Marosvásárhelyen

A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) 1984 óta április 18-át  műemlékvédelmi világnappá nyilvánította. Fontosságát nem kell különösebben hangsúlyozni, több évszázados épített örökségünk örökös veszélyben van, az idő vasfoga, az ideológiai „hóbortok”, politikai ellenszelek nem minden időben kedveztek neki. A Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhely Műemléki Topográfiája projekt közös rendezvénysorozat keretében próbálta felhívni a lakosság figyelmét a műemlékvédelem fontosságára.

DSC03202.jpg

Két napon át tartottak városnéző sétákat, épületlátogatásokat, és a helyszínekre ellátogatók, még a marosvásárhelyiek is, sok esetben rácsodálkoztak, mivel a szakképzett művészettörténészek helyszíni bemutatói során olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyeket addig nem ismertek a helyi értékeinkről.

Néhány helyszín, két gazdag nap kínálatából: az egykori Hajós (ma Horea) utca építészeti értékei, a Toldalagi-palota, a Székely Iparmúzeum, a Kultúrpalota, a Teleki Téka, a Főtér, a Vár és környéke.

Fiatal művészettörténészek voltak a „vendéglátók” az egyes helyszíneken: Barabás Kisanna, Orbán János, Földi Imelga, Szathmári Edina. A második nap délutáni programindító bemutatóját Soós Zoltán régésznek, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának előadása tette rendkívül érdekfeszítővé. Mit rejthet a föld mélye? A cím beszédes, a legújabb régészeti feltárások tükrében ismerkedünk a várral, melyet várnéző séta tesz teljessé, „helyszínelni” is tudunk. Megtudhatjuk, hogy ami egy adott pillanatban tulajdonképpen egy katasztrófa – pl. tűzvész, az a régészeti kutatások szempontjából mára már pozitívummá válik, mert így lényegesen több lelet maradt meg a föld gyomrában, mint egy olyan épületben, melyet folyamatosan laktak/laknak és folyamatos takarítást, lomtalanítást, átépítést, újraépítést végeznek rajta.

DSC03199.jpg

A várbeli területen fellelt gabonamagvak, cserépleletek, állatcsontok, téglaégető kemencék, egy rézmegmunkáló műhely maradványai és még számtalan anyagi, tárgyi kultúra elemeinek mozaikdarabkáit összerakva a kutatói munkafolyamat eredményeképpen a nagyközönség számára is értékelhető és elérhető eredményekben gyönyörködhetünk, megismerve ezáltal a település múltját, régmúltját, melyből saját magunk számára kialakíthatunk egy egyéni víziót a korabeli életformáról, vallásosságról, anyagi kultúráról.

369
Entz Géza a magyarországi műemlékvédelemről, a szabályozás útvesztőiről, a buktatókról és a lehetőségekről is beszélt

A rendezvény második része műemlékvédelmi előadások sorozatával folytatódott, a Múzeum főépületében. Itt is, az előző programokhoz hasonlóan, a marosvásárhelyi közönség érdeklődőnek bizonyult, az emeleti előadóterem ülőhelyei nem maradtak üresen. Entz Géza budapesti művészettörténész A magyarországi műemlékvédelem – A műemlékvédelem helyzete Magyarországon címmel tartott előadása eligazítást kínált a törvénykezési, valamint az adminisztrációs problémák útvesztőihez. Előadásában elmondta, hogy a magyar emlékanyag jelentős részének gondozása azonos metodikát kíván, mind Magyarországon, mind Erdélyben. Az 1850-es évektől kezdődően beszélhetünk műemlékvédelemről Magyarországon és Erdély területén, mely értelemszerűen 1919-ig közös program szerint haladt.

DSC03198

A kialakult adatbázis, tervrajzok, felmérések, a műemléki beavatkozások leírásai, később a fotódokumentációk: forrásanyagként kezelendők, ezeknek tanulmányozása nagy jelentőséggel bír. Sajnos előadása során arról is beszámolt, hogy jelen pillanatban, mivel a műemlékvédelmi törvény újabb változtatására került sor, és a 2016-os év végén az intézményes műemlékvédelem Magyarországon megszűnt, az adatbázist „bedobozolták”, és jelen pillanatban elérhetetlen, így a kutatásokban sem használható fel, sőt a jelenlegi kutatási eredmények dokumentációs anyagát nem tudják hozzácsatolni. Három tételben összegzi a magyarországi műemlékvédelem problémáját: „soha ennyi pénzt nem költetett el, soha ennyi jogszabály, és soha ilyen szétesett nem volt az állami műemlékvédelem.” A felelős műemlékvédelem lépései pedig mindenki számára világosak kell legyenek: kutatás, restaurálás, majd az ezt követő monográfia megírása. Pozitív és kevésbé pozitív példákkal is szolgál Entz Géza a magyarországi műemlék-restaurálási gyakorlatból. A pozitív példák közt sorolja fel a következőket: kastélyok, püspöki paloták, várak helyreállítása: a zirci apátság épületkomplexuma, az egri érseki palota, Pannonhalma, a püspökszentlászlói püspöki kúria, stb.

DSC03208

Ellenpéldákat is találunk bőven: az újjáépítések során, amikor valami elpusztul, már csak romjai, hamvai vannak, és igyekszünk többé-kevésbé hitelesen visszaállítani, élményszerűvé tenni a közönség számára. Pl. a visegrádi vár, a diósgyőri vár, melynek helyreállítási munkálatai mai napig megosztóak, szakmai szempontból a „levegőrégészetet” valamint a „műemléképítés” elveit alkalmazzák, amely voltaképpen nem lehetséges, műemléket nem lehet építeni. Entz Géza hangsúlyozta, hogy a műemlék-restaurálást megelőző társadalmi terű megtárgyalásra, vitára lenne szükség, amely annak előfeltétele kellene hogy legyen. Sok esetben az esztétikai, szakmai értékítéletet felülírja a turisztikai bevételre áhítozó önkormányzat.

388
Guttmann Szabolcs előadás közben

Guttmann Szabolcs kolozsvári építész röviden felvázolta a romániai helyzetet, ahol a gyakori kormányváltást követően sajnos egy-egy elkezdett, járható út minduntalan torzóban maradt. Jelenleg az európai uniós pályázatok, valamint a Magyarország kormánya részérül juttatott pénzbeli segítség pozitív irányban mozdította el a hazai műemlékvédelmet és restaurálási folyamatokat. „Most a dombtetőn állunk” – fogalmazott Guttmann, viszont mindez a teljes szakgárda bevetését és „felélését” teszi szükségessé, és sajnos a szakemberhiány egy reális és aggasztó probléma ezen a területen (műemlékvédelmi szakember, műépítés, tervező, szakkivitelező). Zsákutca a szakmaiság szempontjából a túlzott bürokrácia, a mindent megnehezítő adminisztrációs procedúrák tömkelege. Záróelőadásként, A kutatástól az ismeretterjesztésig – Műemléki topográfia Marosvásárhelyen címmel, Orbán János művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa előadását hallgathattuk meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kétnapos rendezvény – a városnéző séták, épületlátogatások fő célkitűzése a népszerűsítés a lakosság körében. Felhívta a figyelmet a topographia.ro, frissen indult honlapra, amely Marosvásárhely műemléki topográfiájának tárháza. Barátságos előlappal, jól felépített kereső rendszerrel, és nem utolsó sorban a folyamatosan bővűlő, de jelen pillanatban is igen jelentős adatbázissal, információs rendszerrel rendelkező honlap, mely mögött rengeteg munka áll. Érdemes felkeresni, és segítségével bebarangolni Marosvásárhely utcáit, felfedezni vagy újra felfedezni jelentős műemléképületeit, épített örökségünk gazdagságát.

DSC03204.JPG

Sikeres rendezvénysorozatként könyvelhetjük el a Műemléki Világnap marosvásárhelyi első „kiadását”. Az ígéretes indulásnak, reméljük, lesz folytatása.

A Műemlékvédelmi Világnaphoz kapcsolódó rendezvényről a szerző készített fotókat, a marosvásárhelyi várat ábrázoló felvételek az ÉSZM archívumából valók.

Doszlop Lídia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s