TAMÁSI ÁRON GIMNÁZIUM – Emléktábla Szőcs K. Péter tiszteletére

Emléktáblát avattak a székelyudvarhelyi gimnázium egykori tornatanárának. Az emlékhely leleplezésére március 16-án, közvetlenül március idusát követően, megfelelően emelkedett és ünnepélyes hangulatban került sor, mely körülmény még inkább emlékezetessé tette az alkalmat és növelte annak rangját.

peti_ba
Szőcs Károly Péter – portré a ’80-as évek elejéről

A „Peti bácsiként” – illetve, ahogyan mi neveztük középiskolás korunkban: „Peti bá”, aki akkortájt még viszonylag fiatal volt, hiszen mindössze negyvenes évei közepén járt – ismert és népszerű pedagógus Budapesten született 1936-ban. Édesapja Székelyudvarhelyről, édesanyja Fiuméből származott. A kicsi magyar világban visszatelepedtek a székely anyavárosba. A kolozsvári Báthory István Líceumban érettségizett, kezdetben tanítói képesítést szerezve. Egy évet Szentegyházán tanított.

001
Székelyudvarhelyi pedagógusok, sportolók a Madarasi-Hargitán – Szőcs K. Péter a kép jobb szélén – archív felvétel a ’60-as évek végéről (Özv. Szőcs K. Péterné Szőcs Mária albumából)

Élsportolóként fontosnak tartotta, hogy a bukaresti Testnevelési Egyetemen képezze magát. Diplomaszerzés után egy tanév erejéig Máramarosszigeten dolgozott, majd hazatért szeretett városába (1965), ahol három évtizeden át, nyugdíjazásáig tanított. Kisebb kitérővel ugyan – pár évig az Egészségügyi Líceumban volt katedrája – , a Tamási Áron Gimnázium pedagógusa volt mindvégig. A sízés, a kézi- és a kosárlabda vonzotta. Diáknemzedékek sorával szerettette meg ezeket a sportágakat. Tanári hivatásával, kiváló emberi tulajdonságaival már akkor átlépte a határokat, azt a vasfüggönyt, amely Magyarországtól minket oly hosszú ideig elválasztott.

009
Balázs Jolán épp saját világrekordját javítja 187 cm-re – Bukarest, Köztársasági Stadion, 1961. 04. 16. – Szőcs K. Péter középen

Szőcs Károly Péter tornatanárként és osztályfőnökként nemzedékek sorát nevelte az élet, a sport és a szülőföld szeretetére. A hetvenes években alakított ki személyes kapcsolatokat a budapesti Árpád Gimnázium és a Veres Péter Gimnázium tanáraival és diákjaival, akiket önzetlenül segített, hogy eljussanak a Madarasi-Hargitára sízni és táborozni. Hajdú Gyula nyugalmazott testnevelő-tanárral még a ’70-es évek közepén jött létre az a baráti kapcsolat, amely aztán évtizedekig tartott. Hajdú tanár úr a Veres Péter, később az Árpád, majd ismét a Veres Péter Gimnáziumban tanított, s ezt a kapcsolatot mindig vitte magával. Harminc év alatt mintegy ezer magyarországi diákkal ismertette meg a Madarasi-Hargitát, Szelterszbe, az Orbán Balázs-cseppkőbarlangba és több más kirándulóhelyre eljutva. A Madarasi-Hargitára való járást ma is gyakorolják – bár hivatalos testvér-iskolai kapcsolat nem alakult ki az intézmények között – , és a székelyföldi honismereti táborokat, valamint a kirándulásokat ugyancsak megszervezik.

Hajdu_Gyula_testnevelotanar_obuda
Hajdú Gyula testnevelőtanár, az emléktábla-állítás kezdeményezője

„Akkor kezdtük, amikor az Erdélybe való járás még nem volt divat – mondotta Hajdú tanár úr –, és vállaltuk az utazással járó nehézségeket is, hiszen két vonatot váltva, autóbusszal jutottunk fel Ivóig, ahonnan gyalogosan közelítettük meg a Madarasit. Az akkori viszonyok közepette egy ideutazás huszonnégy órát tartott. A menedékházban elég szerények voltak a körülmények, de az sosem akadályozott minket. Mindig jó kedvvel érkeztünk, és a későbbiekben is visszavágytunk ide. Ezek az alkalmak mindannyiunk számára emlékezetesek voltak. Volt diákjaim ekkor ismerték és szerették meg a Székelyföldet. Az élmények a mai napig összekötnek mindannyiunkat. Ez a sok öröm és a barátság késztetett arra, hogy ezt az emléktáblát itt létrehozzuk, hogy az itteni diákok is emlékezzenek a jeles pedagógusra.”

DSC04833
Orbán Árpád székelyudvarhelyi alpolgármester és Bús Balázs, Budapest III. kerületének polgármestere az ünnepségen

A mostani emléktáblát a Tamási Áron Gimnázium és a Veres Péter Gimnázium hozzájárulásával, Budapest III. kerület Önkormányzata hathatós támogatásával készíttethették el és leplezhették le most a tornaterem bejáratánál. Az avatáson jelen volt Bús Balázs, Budapest III. kerülete, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Orbán Árpád Székelyudvarhely alpolgármestere, a gimnázium mostani és nyugalmazott tanárainak egy csoportja, és néhány fiatal, meg idős civil tisztelő is a városból.

kozonseg.jpg

DSC04875.JPG

„Nem volt szokás korábban ilyen emlékhelyek kialakítása – mondta Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója – , de ez a pillanat most egy új kezdet lehet. Helye van az ilyen kezdeményezéseknek. Igaz ugyan, hogy az épület közel ötmillió eurós magyar kormánytámogatással hamarosan, a pincétől a padlásig megújul, le kell szerelni a plakettet, de a későbbiekben méltó helyére visszakerül ismét, hogy emlékeztesse a diákokat és a pedagógusokat e jeles elődre.”

DSC04817
Laczkó György igazgató

A jelenlevőkkel a kis ünnepséget követően bejártuk a tornatermet. Jól felszerelt helyiség, még kopott, száztíz éves állapotában is igen impozáns. Itt volt egykor „Peti bá” munkahelye. „Az épület többi részével együtt fogjuk felújítani, rendelkezésre áll a szükséges dokumentáció, és reménykedünk abban, hogy sok jelentős sportesemény és ünnepség, meg számos tornaóra és szabadidős tevékenység színhelye lehet majd az elkövetkező időkben is ez a terem” – mondotta befejezésül az igazgató.

DSC04865.JPG

DSC04807.JPG

DSC04870.JPG

A helyszíni képeket a szerző készítette

Ez az írás a Hargita Népe 2018. március 20-i számában megjelent tudósítás kibővített változata

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s