NÉPI ÉPÍTÉSZET – Párbeszéd a tájjal és az itteni kultúrákkal

A népi építészet Erdélyben is, akárcsak a népviselet, népszokások, népzene és néptánc, térben és időben egyaránt folyamatosan változott, és a XIX. század második felében több tucat sajátos arculattal rendelkező építészeti kistáj alakult ki. A földrajzi, társadalmi és etnikai szempontból is tagolt vidék sokarcú népi építészetéről egységes szemléletű, a folyamatok történeti és társa­dal­mi hátterét is figyelembe vevő összegzés ez idáig nem készült.

Furu Árpád kötetének elsődleges célja Erdély nagy és kis tájegységeinek részletes ismertetése, illetve e sokszínűség kialakulási folyamatának, azaz a népi építészet differenciált fejlődésének bemutatása.

A szerző, Furu Árpád (1969) építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató több mint két évtizede tanulmányozza Erdély népi építészetét. Eddigi munkássága szorosan össze­fonódott Torockó építészeti örökségének feltárásával és védelmével. Műemlék­védelemmel és népi építészeti örökséggel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő írásai mellett önálló kötetekben dolgozta fel Torockó, Kalotaszeg és Udvarhelyszék népi építészetét.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s