Közös autonómiaterv, összehangolt ellentámadás

Alaposan kiverte a biztosítékot román politikai körökben a három erdélyi magyar párt által megteremtett autonómiaügyi  konszenzus. Regátiak és renegátok igyekeztek egymást túlharsogni ebben a témában a másik oldalon. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményében üdvözölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan, és úgy értékelte, hogy a pártok elfogadták az autonómiatervezet alapját képező kritériumokat. 

“Úgy értékeljük, hogy a közös nyilatkozat utólagos megerősítése a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet december 22-i beterjesztésének, hiszen ez a tervezet felel meg a mindhárom párt által elfogadott kritériumoknak” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.

izsak-balazs-1
Izsák Balázs, az SZNT elnöke – Fotó: MTI archívum

Az SZNT köszönetet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak az együttműködést elősegítő közvetítő munkájáért, amellyel hosszú egyeztető tárgyalások során a konszenzust megteremtette. “Meggyőződésünk, hogy ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómiastatútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között” – áll az SZNT közleményében.

autonomia_kozos
2018. január 8. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke (b-j) az autonómia-elképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás aláírásán Kolozsváron – Fotó: Biró István/ MTI

Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva felsorolta az SZNT székelyföldi autonómiatervezetének azokat a kritériumait, amelyek meglátása szerint a hárompárti nyilatkozatban megerősítést nyertek. Ezek szerint a romániai magyar politikai szervezetek is immár a történelmi Székelyföld határai között képzelik el a területi autonómiát, elfogadják, hogy ez a székely székekre épüljön, ragaszkodnak ahhoz, hogy az autonóm Székelyföld hivatalos nyelve legyen a magyar, ragaszkodnak az autonómia törvényhozási és végrehajtási jogköreihez, valamint ahhoz, hogy vezetőit általános és titkos választásokon válasszák meg.

A felsorolt kritériumok közül korábban a Székelyföld határairól volt élénk vita a felek között. Míg az SZNT a történelmi Székelyföld határaihoz ragaszkodott, az RMDSZ és az MPP közös tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozta volna létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek.

fuen1
Kelemen Hunor és Vincze Lóránt a FUEN-kongresszus és az aláírásgyűjtés előkészületeiről nyilatkozik – Fotó: az RMDSZ archívumából (2017. május)

A következőkben, akárcsak eddig is, próbáljuk követni az eseményeket. Közlünk vonatkozó írásokat. Időnként román pro és kontra véleményeket is bemutatunk olvasóinknak. Addig is ne feledkezzünk meg az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett aláírásgyűjtésről, amelynek sikeréért és majdani eredményességét most mindannyian személyesen cselekedhetünk!  

minority

Az MTI közlése nyomán.

Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s