PROLETÁROK

A minimálbér alatt tartott egyedekből szép lassan elvész a fantázia. Eltűnnek a tervek, a vágyak, elillan a jövőkép, a bátorság, s valami kocsonyás ködben, folyamatosan leárazott negyedrangú életben tengődve vonszoljuk magukat a holnapig. A Ginsberg-féle Üvöltés jut eszembe, amikor „látom nemzedékem legkiválóbb szellemeit” ebben a kilátástalanságban, az utó-korban, amikor még nem alakultak ki a helyes irányok, vagy amikor már nem is kell semmi. Mert minek? Nekünk itt mindenképp annyi, s az utánunk következő ivadékok már nem itt, hanem ott, menekülvén nézik a jövendőt és keresik a megszerezhető javakat… Tovább

Címképen: a pápai Vásár utca kövezése (1940) – az archív felvétel eredetije a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum tulajdonában.

Simó Márton

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s