Tájházasok találkoztak Csíkmenaságon

Az utóbbi tíz évben a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont rendszeresen szervez tanulmányutat tájházat üzemeltető szervezetek, intézmények és vállalkozások munkatársai részére. Idén Csíkmenaságra esett a választás, ahol a Repülj Madár Egyesület volt a házigazda. Mintegy ötven elkötelezett civil és a sajtó munkatársai ismerkedhettek meg a régi községházában elhelyezett helytörténeti gyűjteménnyel, majd meglátogatták római katolikus templomot, megtekintették az elmúlt év során, a Hargita Megye Tanácsa támogatásával készült dokumentumfilmeket.

A pénteken, november 10-én zajló programot közös ebéd és rövid tapasztalatcsere zárta, amelyen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a következő találkozót Gyergyóremetén fogják megtartani.

DSC02260
A polgármester rövid tájékoztatója után a gyűjtemény vezetője, Károly Veronika vette át a főszerepet

Fábián Kornélia szerkesztő és Farkas Antal operatőr Kápolnásfaluban, Gyergyóremetén, Gyimesközéplokon, Csíkszentdomokoson és Csíkmenaságon készített az idei évben dokumentumfilmeket. Minden egyes alkalommal a gyűjteményeknek helyet biztosító épületek történetét, a kollekció létrejöttét ismertették azoknak a helyi értelmiségieknek a részvételével, akiknek köszönhetően létrejöhetett és fennmaradhatott egy-egy ilyen községi vagy települési tájház vagy helyi kis múzeum. A bemutatott példák pozitívumok, hiszen a megtartott hagyatékról szólnak, ám számos olyan település található a Székelyföldön és a megyében is, ahol az utóbbi évtizedekben széthordták a korábban összegyűjtött értékeket, sőt az is előfordult kies tájainkon, hogy a szocialista rendszerben létrehozott gyűjtemények feje fölül elperelték az 1990 után jelentkező tulajdonosok az épületet, amelyet aztán nagy gonddal és tiszta lelkiismerettel lebontottak.

DSC02276
A helyi vezetésben megvan az elszántság, s konszenzus is van arra vonatkozóan, hogy megvásárolja az Adorján-házat és a közösség szolgálatába állítsa

Gyorsan változik a világunk. Csíkmenaságon ma már alig van hagyományos székely porta és parasztház. Az Adorján-ház alkalmas lenne arra, hogy megfelelően felújítsák és konzerválják, ehhez meg is van a községi akarat. Idő és kitartás kérdése, hogy ez megtörténjék.

DSC02307
Itt éppen az egykori iskolások viseletét és felszerelését mutatja be Veronika

A helyiek azonban ezidáig sem ültek ölbe tett kézzel, a Repülj Madár Egyesület és annak vezetője, Károly Veronika tanítónő az egykori községházába gyűjtötte össze a falu múltjának fontos kellékeit, azokat tematikusan rendezte és állandó kiállításként üzemelteti. A tárgyi kultúra mellett a szellemiekre is figyelnek, hiszen 25-30 fős dalárdát működtetnek, időközben kiadtak két cd-t és alkalmi kiadványokban, helyi újságban számolnak be terveikről és megvalósításaikról.

DSCN6331
A Szervátiusz Jenő által készített Hősök emlékműve (1940) a templom előtti téren

A megye különböző településeiről érkező mintegy 50 fő nagy örömmel tájékozódott az itt zajló munkáról. A rövid múzeumlátogatást arra is fel lehetett használni, hogy ki-ki elgondolkozzék azon, hogy a maga környezetében mit tud adaptálni az itteni módszerekből. A menasági példa kiváló, ebből csak tanulni lehet.

Írásunk folyamatosan frissül!

A fényképfelvételeket a szerző készítette.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport  

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s