A székelyderzsi unitárius vártemplomról

Ez a műemlék egyike azon keveseknek, amelyet a Székelyföldön sikerült az UNESCO Világörökség védettségi programja részévé tenni 2006-ban. Ma már majdhogynem kötelező “zarándokhely” a turisták számára. Valóban egy monumentális építészeti látványosság, de különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása. 

A Szent László Emlékév keretében idén volt alkalmunk többször is foglalkozni ezzel a műemlékkel, ám minden visszatérés jót tesz a településnek és annak hírének, hiszen az élénk érdeklődés, a számos figyelemfelkeltő publikáció jóvoltából, évről-évre többen látogatnak el ide, és érezhetően fejlődnek, színvonalasabbakká válnak a kapcsolódó szolgáltatások.

A várfal belső oldalán valamikor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Miután a vártemplom elveszítette a védelmi jellegét, ezeket lebontották és félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették tárolnivalóikat (kelengyésláda, szerszámok, gabona, stb.), bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. Ez a több mint kétszáz éves hagyomány ma is él, mely a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság. A várfal délnyugati sarkában van egy védelmi kút, évszázadok óta csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni.

A templom szentély részét az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emeletet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-as évek után építették. A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, a festett úrasztala később készült.  A 38 méter magas toronyban egy nagyharang és egy kisharang lakik az 1600-as évekből. 1800-ban épült az orgonakarzat és az első orgona.

1929-ben került elő egy rovásírást tartalmazó tégla, mely 1274-1431 közötti időszakban készülhetett, téglába égetett technikák közül Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.
A templom déli falrészét három falkép (Pál apostol megtérése, Szent Mihály arkangyal, három püspök), az északi falrészt is három falkép (Megkínzott nők, Remete Szent Antal és a Szent László legenda) borítja.

Forrás: Tajgazda.hu.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s