FRISSÍTVE! – Emléktáblát avatnak Magyari Lajos szülőházánál Székelyudvarhelyen

„Van olyan föld, kinek fiává lenni/ nem kényszer, de jó, de kell,/ van olyan föld, mely értelmünknek/ nem himnuszt – parancsot énekel” – sokan ismerhetik, emlékezhetnek Magyari Lajos verssoraira, amelyek számtalan iskolai és egyéb közösségi eseményen elhangzottak a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben. Megmaradásra biztató versek, amelyekre nagy szükség van napjainkban is. A költő művei egyébként ma is népszerűek a Székelyföldön és a Kárpát-medence más vidékein.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, az Élő Székelyföld Egyesület, a Magyar Írószövetség képviseletében itt megjelenő írók és a Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyi Szervezete 2017.október 26-án, csütörtökön, délután 16.00 órakor, a Szentimre utca 29. szám alatt levő épületnél, Magyari Lajos költő születésének 75. évfordulója alkalmával emléktábla-avató ünnepséget.

Az egybegyűlteket Balázs Árpád, az esemény és az emlékállítás kezdeményezője köszönti, majd Czegő Zoltán költő, publicista, a jó barát és a pályatárs emlékezik Magyari Lajosra, ezt követően Simó Márton író, szerkesztő szól az Erély Magyar Irodalmáért Alapítvány és a Magyar Írószövetség nevében. Verset mond Magyari Zoltán, az író fia, majd Szabó Zsolt, a Művelődés nyugalmazott főszerkesztője idézi fel a költőhöz kapcsolódó élményeit, ezt követően pedig Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszél. Péter Eszter, a költő Van olyan föld… című Magyari-verset mondja el, majd leleplezik és megkoszorúzzák az emléktáblát. Az ünnepséget a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjainak zenés produkciója zárja.

Magyari Lajos Székelyudvarhelyen született. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1966-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalomtanári oklevelet szerzett. 1966 és 1968 között Héjjasfalván tanított, 1968-tól a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör belső munkatársa. Első írásával 1962-ben jelentkezett az Ifjúmunkásban, azóta elsősorban versei, emellett bírálatai, tanulmányai, riportjai az Ifjúmunkás, Korunk, Utunk, Igaz Szó, Előre, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés és a megyei napilapok hasábjain jelentek meg. Az 1989-es fordulat után meginduló Háromszék főszerkesztője, szókimondó vezércikkeivel országosan is elismerést szerzett. 1992 és 1996 között az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. 2015. június 3-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön.

Mint költőt – Farkas Árpád és Király László mellett – a második Forrás-nemzedék képviselőjének tekintik. 1967-ben a Vitorla-ének című antológiában jelentkezett. Forrás-kötete, a Hétarcú ballada 1969-ben jelent meg Kányádi Sándor előszavával.

korosi1
Csoma Sándor naplója – a második kiadás borítója

Költői magatartásának meghatározója az erkölcs- és közösségközpontú elkötelezettség, ezt ellenpontozza vershelyzeteiben a szülőföld fizikai és szociális kiszolgáltatottsága, természeti és erkölcsi tehetetlensége. Az én-bemutatásnak az első kötetében túlsúlyos (a stílusban is megragadható) biblikus-messianisztikus vonásaitól a Kötésekben (1976) eljut az erkölcsi tett feltétlen, öncélú voltának felismeréséig. Az első kötet tárgyias-mitizáló jegyei után a fogalmi kifejtettség válik uralkodóvá, alapvető törekvését azonban mindenütt megőrzi: célja megteremteni a népiség és modernség, sajátos és egyetemes vonások szintézisét a Tamási Áron, Illyés Gyula, Kányádi Sándor képviselte hagyomány szellemében.

korosi2
A hét nyelven kiadott, Körösi Csoma Sándor emlékét és személyes életpéldáját felidéző poéma nemzetközi elismertséget hozott a szerzőnek

Csoma Sándor naplója (1970) című poémáját hét nyelvre fordították le. Halála után tisztelői, a sepsiszentgyörgyi ArtPrinter Kiadónál verseinek gyűjteményes kiadását jelentették meg 2016-ban.

Magyari Lajos ezen a napon töltené be 75. életévét.

A Magyari Lajost ábrázoló grafikát Plugor Sándor készítette.

Balázs Árpád

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s