Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk

Arad a magyar Golgota, ahogy Kossuth Lajos is nevezte. A köztudat tizenhárom főrangú tisztet tart nyilván, akiket 1849. október 6-án végeztek ki a Maros partján. Tizenkét tábornok és egy ezredes, akik az osztrák császári hadseregből álltak át a magyar forradalom oldalára, de mindenképp hozzájuk kell számítani másik három aradi kivégzett áldozatot – Ormai Norbert ezredest, Ludwig Hauk őrnagyot és Kazinczy Lajos ezredest, s így a közhiedelemmel ellentétben tulajdonképpen tizenhatan vannak – , valamint Batthyány Lajost, akit Pesten végeztek ki ugyanezen a napon.

arad_vesztohely

A történeti kutatások alapján megtudhatjuk, hogy több mint 130 főrangú tiszt esett a megtorlások áldozatául, mintegy 800-at bebörtönöztek és legalább 50 ezer honvédet soroztak be erőszakkal hosszabb-rövidebb időre az osztrák hadseregbe.

Aradi13

Ez alkalommal Magyarország első alkotmányos miniszterelnökére emlékszünk, akit ugyancsak ezen a napon végeztek ki a pesti Újépület udvarán.

Batthyányit már az 1849. augusztus 16-án Olmützben összeült haditörvényszék először börtönbüntetésre és vagyonának elkobzására ítélte, de ezt Schwarzenberg, a bécsi udvar nyomására halálra változtatta, úgy, hogy az elítéltet az uralkodó kegyelmére ajánlotta. Ekkor Azonban Batthyányt Pestre szállították, s így a kegyelmezés joga a császártól Haynauhoz került, és a bresciai hiéna nem ismerte a kegyelmet: október 3-án jóváhagyta a halálos ítéletet, elrendelte Batthyány felakasztását.

bat_laj
Barabás Miklós rajza

Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy tőrt csempészett be neki. Ezzel a volt miniszterelnök súlyos sebeket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet azonban kénytelenek voltak módosítani. A pest-budai katonai kerület parancsnoka (aki később Pest város díszpolgára lett) tudta, hogy Batthyány felakasztása ilyen körülmények között lehetetlen, ezért úgy döntött, hogy agyonlöveti a magyar politikust.

A volt miniszterelnököt, aki a súlyos vérveszteségtől tántorgott, ketten kísérték. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok” – kiáltotta. Ez a helyszín a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán volt, nagyjából azon a helyen, ahol ma a Batthyányi örökmécses áll.

kivegzes_k

Földi maradványait Pesten a ferencesek belvárosi templomának kriptájába rejtették el. A kiegyezés után 1870-ben ünnepélyesen újratemették a Kerepesi temetőben épített mauzóleumban.

m_kozeli

A háború és Trianon miatt csak lassan készülhetett el az emlékmű.

Íme a Vasárnapi Újság írása, amely közel húsz évvel az avatás előtt jelent meg.


A Batthyány-örökmécses

A főváros hatósága már évek előtt, nem sokkal az Uj-épület lebontása után elhatározta, hogy a szomorú emlékezetű régi kaszárnya telkének azt a pontját, a hol egykor gróf Batthyány Lajost kivégezték, örök-mécsessel jelöli meg.

Ebben a dicséretes szándékban segítségére sietett a fővárosnak a Mérnök- és Építészégyesület azzal, hogy pályázatot hirdetett egy ily örökmécses tervére.

A pályázat szép sikerrel járt, két megvalósításra alkalmas terv is került ki belőle: Pogány Móriczé, a ki mint építészeti feladatot fogta fel a témát s az első díjat kapta az Ybl-éremmel együtt és Förk Ernőé, a második díj nyerteséé, a ki inkább iparművészeti jellegű alkotással pályázott.

Mi nálunk az ilyen természetű emlékmű újdonság-számba megy.

Tudtunkkal, nem számítva a vallásos jellegű örökmécseseket, sem a fővárosban, sem egyebütt nem állítottak fel ilyet sehol. Pedig nagyon alkalmas formája a kegyelet nyilvánításának, különösen olyan helyen, a melyhez gyász emlékei fűződnek. Eredete kétségkívül a vallásos képzetekből fakad, legnagyobb divatja a középkorban volt s különösen Németországban, Angolországban s a Bretagneban akad rá számos szép és nevezetes példa. Rendszerint egyszerű, monumentális alkotások ezek, mentek minden részletezéstől, profán díszítéstől; a gyász jelei lévén, a gyász hangulatának komoly fenségét igyekeznek visszaadni. Még annak az arczképe sincs rajtuk, a kinek emlékére szólnak.

bat_kepeslap

Ezek a hagyományok vezették a Batthyány-örökmécsesre hirdetett pályázat első díjának nyertesét, Pogány Móriczot. Hatalmas obeliszkszerű kőépítményt tervezett; ennek alján emelkedik fel az örökmécses oltára, mely virágáldozatok számára szolgál. Négy sarkában egy-egy bánatos kariatid alak, melyek mintegy össze vannak nőve magának a toronynak a testével; mintegy belőlük nő ki a torony 10 méter magasságig, a hol egy nyílásból az örökmécses lángja világít messzire Batthyány ártatlanul szenvedett halálát jelképező liliomrácson át.

Az érdekes emlékmű helye nincs még egész pontosan kijelölve, az eddigiek szerint a Szabadság-tér melletti kis téren, az Aulich-utcza tengelyében fog állani.

A főváros még nem döntött, hogy melyik mintát fogja megrendelni; ha a Pogányé mellett dönt, kétségkívül értékes műemléket fog benne nyerni.”

A Batthány Lajos-örökmécsest 1926. október 6-án avatták.


Itt megtekinthető a 2015-től ismét működő aradi Ereklyemúzeum megnyitóján készült felvétel.

Az állandó kiállítás folyamatosan látogatható.

Erről az eseményről és a kiállításról ITT és ITT olvashat részletesebben.

sunyo
Mészáros Sándor Sunyó
író, újságíró, szerkesztő,
a pesti Újszínház nyugalmazott sajtófőnöke

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s