Lesz? Nem lesz? Mi lesz? – katalán referendum – FRISSÍTVE!

Óriási tömeg előtt, a vasárnapi katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. A Montjuic hegy lábánál, a város egyik nevezetességének számító “mágikus szökőkútnál” színpadot állítottak fel. Ugyanott, ahol két évvel ezelőtti a helyi parlamenti választásokat megelőző kampány záró rendezvényét tartotta a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, amely aztán győzött, és kormányt alakított. Fő választási ígéretük a függetlenségi népszavazás volt, amelyet most vasárnap rendeznek, annak ellenére, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.


FRISSÍTVE (4.) – 2017. október 1., vasárnap, 22.19

Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában – jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban. “Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amit minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni” – fogalmazott a politikus.

Rajoy bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A nap folyamán több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetítette, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat, és elkezdték a leadott szavazatok összeszámlálását. Azok a szavazók, akik nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, még élhettek a szavazati jogukkal. Akik voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: “Szavazunk!”, most azt kiabálták: “Szavaztunk!”.

A katalán kormány legutolsó közétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben. A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Plaza de Catalunyán folytatták a népszavazás megtartásának ünneplését az éjjel.

Az 5,34 millió választópolgárból 2,26 millió jelent meg az urnáknál, akiknek valamivel több mint 90%-a Katalónia függetlenségére szavazott. Az adatok nem véglegesek. (Forrás: MTI, Realitatea TV)


FRISSÍTVE (3.) – 2017. október 1., vasárnap, 17:15

Katalóniában a referendum alaposan kiverte a biztosítékot. A madridi vezetés által kivezényelt rendfenntartó erők gumilövedékekkel igyekeztek távol tartani a szavazóhelyiségektől a polgárokat. A déli órákban 38 sérültet említettek a jelentések, ám ez a szám később folyamatosan emelkedett, délután 16.00 óra körül már 380 sebesültről volt tudomása a mentőszolgálatnak. Carles Puigdemont katalán elnök nyilatkozata szerint a karhatalom részéről megnyilvánuló erőszak a Franco-diktatúra legsötétebb éveire emlékeztet.

carles
Carles Puigdemont elnök nem a saját lakóhelye szerinti körzetben szavazott – Fotó: AFP/GENERALITAT DE CATALUNYA

Attól tartva, hogy a sportesemény újabb összecsapásokat válthat ki, a Barcelona-Las Palmas futballmérkőzést zárt kapuk mögött játszották.


katalan-03-800x533
Fotó: Getty Images/David Ramos

FRISSÍTVE (2.) – 2017. október 1., vasárnap, 08:40

Szombaton a madridi hatóságok tönkretették azokat a szervereket, amelyeket a barcelonai vezetés a szavazatszámlálásra készített elő. Több ezer rendőrt vezényeltek Madridból Katalóniába, mert attól tartanak, hogy a helyi rendfenntartók nem lojálisak a központi vezetéshez. Miközben a függetlenségi pártok aktivistái szavazásra buzdítanak, a spanyol hatóságok alkotmányellenesnek vélik a referendumot, és a szavazóhelyiségek megközelítését igyekeznek ellehetetleníteni. Kérdéses, hogy milyen szintű és jellegű beavatkozást alkalmaznak, illetve az is, hogy a helyiek minderre milyen válaszokat adnak. A katalánok nemzeti büszkeségének számító Barcelona labdarúgócsapata ma otthon játszik, így a mérkőzés egy több tízezres nagyságrendű tiltakozássá alakulhat. A szavazóhelyiségeket – amelyek környékén már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdtek a választópolgárok – a helyi kormány által kiadott rendelet szerint 9.00 órakor kellene kinyitni. A spanyol alkotmány szerint az ország egy és oszthatatlan. (Az MTI, az Agerpres és az AFP nyomán.)

20171001referenda-horizontal
Százak várakoznak a szavazóhelyiségeknél Katalónia szerte – Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou

 FRISSÍTVE (1.) – 2017. szeptember 30., szombat, 07:15

Közben tovább zajlik az erőteljes mozgósítást a népszavazási részvételre – írja az MTI szombat esti jelentése. Az Ómnium Cultural nevű civil politikai mozgalom több tucat önkéntessel telefonon hívogatja az embereket, hogy meggyőzze őket a voksolás fontosságáról függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget vagy sem. Ennek jelentőségét az adja, hogy a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, ha több az igen szavazat az elszakadásra mint a nem, a kormány elindítja az elszakadási folyamatot, de a katalán elnök néhány napja egy interjúban azt mondta: alacsony, például 15-25 százalékos részvétel esetén erre mégsem nem kerül sor.


Írásunk a későbbiekben frissül!

A kampányzáróval egy időben a katalán parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt politikai nagygyűlést tartott L´Hospitalet de Llobregatban. Albert Rivera pártelnök felszólalásában arra kérte a katalánokat, hogy ne dobják be a szavazólapot “ebbe a szemetes vödörbe”, senki se legitimálja szavazatával a “függetlenségiek puccsát”. A politikus szerint vasárnap kulcsfontosságú nap lesz, de nem a referendum miatt, hanem mert úgy vonul majd be a történelembe az a nap mint, amikor “a spanyolok újból kezet fogtak és felismerték hogy vigyázniuk kell országukra”. Ezen a rendezvényen – a beszámolók szerint – mintegy ezer ember gyűlt össze, az épület előtt pedig mintegy ötszázan várakoztak. “Nem szavazunk” “Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött!” – kiabálták.

A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni.

A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el.

Közvetlen előzmények

Kétnapos sztrájkot kezdtek egyetemisták Katalóniában csütörtökön a katalán függetlenségi referendum megtartása érdekében, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett. “Ki kell ürítenünk az aulákat, és meg kell töltenünk az utcákat” – fogalmazott Celia Appel, aki az akciót szervező katalán diákszakszervezet (SEPC) szóvivője a barcelonai autonóm egyetemen (UAB).

Hangsúlyozta, hogy a diákok békés tiltakozást tartanak, mert céljuk a párbeszéd létrehozása a vasárnapra meghirdetett népszavazásról. A sztrájkra készülve az UAB Bölcsészettudományi Karán – péntekre virradólag – mintegy 200-an töltötték az éjszakát, kora reggel pedig több mint ötvenen blokkolták két forgalmas főút közlekedését, sajtóhírek szerint mintegy 10 kilométeres dugót okozva ezzel.

A megmozdulások már több mint egy hete tartanak, mióta a spanyol hatóságok őrizetbe vettek 14 magas rangú katalán tisztviselőt, és egy nap alatt több mint 41 helyszínen, köztük kormányzati épületekben tartottak házkutatásokat, a népszavazás előkészítését szolgáló anyagokat keresve. A SocioMétrica nevű közvélemény-kutatócég felmérése szerint a függetlenségi referendum támogatottsága a 17 és 30 év közötti korosztályban a legnagyobb, 58,4 százalék.

spanyol

Spanyolország más részein is érezhető a katalán eseményekkel kapcsolatos feszült várakozás, egyre több városban, egyre több erkélyen és ablakban jelennek meg a spanyol zászlók, amelyek a nemzet egységét hirdetik.

Az ABC című lap szerint az elmúlt hetekben megnégyszereződött a nemzeti lobogók eladásainak száma Spanyolországban.

fugg_spanyolo


Annak idején Spanyolország nem lelkesedett túlságosan a koszovói függetlenség gondolatáért, eddigi nyilatkozatai szerint nem is kívánja elismerni. Ez érthető is, hiszen Koszovó példáján felbuzdulva három autonóm területe is megpróbálkozhat a függetlenedéssel. Az 1978-as spanyol alkotmány második cikkelye önkormányzatot biztosít “a nemzetiségek és régiók számára”, igaz, hogy az alaptörvény Spanyolország területi egységét is kimondja. Két autonómia, Baszkföld és Katalónia eddig is igyekezett tágítani a kereteken. A három tartományt magába foglaló baszk autonóm közösség ugyan csak a történelmi Baszkföld kisebbik részét fedi le. A közösség a spanyol alkotmány alapján kapott autonóm státuszt. Az alkotmányt a népszavazáson a többség támogatta, de országos szinten kiemelkedő volt a nemek aránya és az új alkotmányt csupán a kisebbik rossznak tartó nacionalisták bojkottfelhívásának hatására rengetegen nem is szavaztak. Ezzel indokolták 2003-ban a kormányzó nacionalisták az Ibarretxe-terv elfogadását. A terv gyakorlatilag teljes függetlenséget biztosított volna a baszkoknak, akik csak “szabadon társultak” volna Spanyolországgal. Bár a tervet, Baszkföld új autonómiarendeletét a helyi parlament támogatta, a spanyol nagy többséggel elutasította. A történelmi Baszkföld nagyobb terület, az autonóm közösség területén kívül a spanyol Navarre tartományt és a francia Pyrénées Atlantique régió egy részét, Basse-Navarre-t, Labourd-t és Soule-t. A baszk szeparatisták, az ETA terroristái a teljes Baszkföld szabadságáért harcolnak. Míg a baszkok fegyverrel is, a katalánok politikai eszközökkel harcolnak függetlenségükért. Független Katalónia ugyan csak a középkor elején létezett, de XX. századi történelmük során a katalánok mindig is törekedtek a függetlenségre, de legalábbis az önrendelkezésre. Ehhez legközelebb a második spanyol köztársaság időszakában kerültek, de a polgárháborús vereség és Franco hatalomra kerülése véget vetett ennek. A diktátor uralma alatt a katalán nacionalizmust üldözték. A Franco halála után elfogadott demokratikus alkotmány a katalán nemzetiségnek is biztosította az autonómiát. A katalánok 2006-ban módosították autonómiarendeletüket, amiben az alkotmányos nemzetiség meghatározás helyett katalán nemzetről beszélnek. A jogilag magasabbrendű kategória pedig immár alapja lehet akár a függetlenségnek is. Katalónia és Baszkföld elvesztése súlyosan érintené Spanyolországot, hiszen ezek a legiparosodottabb területei. Még egy autonóm terület, Galícia esetén merülhet fel a függetlenség gondolata, hiszen a tartomány lakói, a galegók a második spanyol köztársaságban a baszkokéhoz és a katalánokéhoz hasonló autonómiát élveztek, nacionalista mozgalmukat az amúgy galego Franco tábornok ugyanúgy elnyomta. De a galego függetlenségi párt, a BNG nem számít komoly politikai tényezőnek, bár a tartományt 15 éven át irányító konzervatív, Spanyolország-hívő Néppártot leváltó baloldali koalícióban helyet kapott, a párt elnöke, Anxo Quintana most a tartomány alelnöke. (Az Index.hu nyomán)


katalan-fuggetlenseg
Fotó: Origo.hu

Rövid történelmi áttekintés

A mintegy 7,5 milliós lakosságú Katalónia egyike Spanyolország egyik olyan közösségének, amely Baszkföld, Andalúzia és Galícia mellett eljutott – a spanyol állam mai keretei között – az autonómia legmagasabb fokára. Ez a típusú autonómia helyi kormányt is feltételez, a központi parlamentbe pedig (Képviselői Kongresszus – 350 – és Szenátus – 259 fő) a tartományok megfelelő arányosan küldhetnek választott tisztségviselőket. A katalánt, amely indoeurópai gyökerű újlatin nyelv, a mai tartomány területén élők többsége – 4,6 millió fő – anyanyelvként érti és használja. (Katalónián kívül a Baleár-szigeteken, Valencia tartományban és a szomszédos Andorrában még 3,1 millió fő érti és használja a köznapi érintkezésben. Egyes elképzelések szerint a függetlenséget ki lehet és ki is kellene terjeszteni a teljes Nagy-Katalóniára, amely további területeket foglalhatna magába.) Ez a 32.114 négyzetkilométeres területű tartomány jövőjét az Európai Unióban, ám szuverén országként képzeli el. Egyes eurokraták véleménye szerint azonban – amennyiben megtörténne a Spanyolországtól való elszakadás – a majdani független államnak elölről kell kezdenie a csatlakozási folyamatot, ahogyan azt más tagállamok is tették az elmúlt évtizedekben.

katalonia_hatarai
Nagy-Katalónia tervezett határai – a Magyar Nemzet nyomán

Katalóniában komoly történelmi hagyományai vannak a függetlenségi mozgalomnak. Az évszázadok során több alkalommal, tartósan is különálló entitásként létezett valamilyen szervezettségű államformájuk. A hosszan tartó Franco-diktatúra (1939-1975) idején való ellehetetlenítésük és az anyanyelvi kultúra háttérbe szorítása még inkább felerősítette a nemzeti(ségi) küzdelmeket.

Legutóbb 2014-ben tartottak referendumot az elszakadásról, akkor a megjelentek – 37%-os részvételi arány mellett – 87%-ban voksoltak a teljes függetlenségre. A szakértők úgy gondolják, hogy az elszakadáspártiak győzelme esetén sem érvényesíthető a népakarat, talán Spanyolország szövetségi állammá való átalakítása jelenthetné a célszerű megoldást.

Katalónia nevű kiváló magyar nyelvű blogot szívesen ajánljuk mindazoknak, akik ismerkedni szeretnének a tartomány politikai, gazdasági és kulturális életével.

Cínkép: Getty Images/ Sandra Montanez

Források: MTI, 24.hu, Wikipédia

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s