Jó volt egy úton járni…

Milyen lehetett az apostoloknak Jézussal együtt gyalogolni, bejárni a Szentföld poros útjait!? Ha tehetném, akkor egészen biztos, hogy örömmel kipróbálnám! Sajnos nem tudunk visszautazni az időben, de azért akár 2017-ben is elindulhatunk együtt, Jézus Krisztus szent nevében! Fülöp érsek atya meghívására el is indultam augusztus 10-én egy 25 kilométeres útra! Jó volt egy úton járni, együtt viselni a perzselő nap sugarát, egy akarattal menni a közösen meghatározott cél felé!

Útközben sok mindenre rádöbbentem! Három gondolatot szeretnék megosztani:

1. Az első dolog mit megértettem, hogy e forró napon egyedül nem értem volna célba, mert ha egyedül keltem volna útra, egészen biztos, hogy feladom. Ilyenkor az ember elkezdi sajnálni magát, mindjárt kitalál valami fontosabb dolgot, s ha aztán a kollégái jó szándékkal figyelmeztetik a korára és egészségügyi állapotára, akkor könnyen a telefon után nyúl és hívja valamelyik barátját, hogy jöjjön az autóval. Testvérekkel körülvéve azonban, egy úton haladva kitartottunk a 35 fokos melegben a fáradság ellenére is, egészen a meghatározott célig. Igen, ha együtt megyünk, ha szelíd jelenlétünkkel egymást támogatjuk, akkor könnyebben célba érünk!

2. Egy jó darab úton, a sok tanult embert három helybeli egyszerű, roma fiatal vezette a hatalmas kukoricatáblák között, a következő faluig. Közülünk nekik volt a leggyengébb felszerelésük, s mégis ők mentek az élen, ők diktálták a feszes tempót, mert ők ismerték a két falu között az egyetlen rövidítőt. A kedves fiatalok jóvoltából, öt kilométerrel lett rövidebb az utunk. A déli verőfényben vezettek a poros úttalan utakon, és ez akkor és ott hatalmas ajándék volt mindannyiunk számára.

3. Jó volt fáradt, sajgó tagokkal rádöbbenni, hogy igazából ez az élet is egy hatalmas zarándoklat, út a semmiből a végtelen felé. Anyánk méhében találkozott két parányi sejt és mi megszülettünk, hogy felnőjünk a bennünket megszólító, teremtő Istenünkhöz! Jézus Krisztus mindannyiunkat meghívott a mennyei Atyánk asztalához, és ha életünk során, minden gond, baj ellenére kitartunk, akkor velünk is szembe fognak jönni a szentek, utunk végén végtelen örömmel, megváltó Krisztusunk karjai közé célba érünk.

Szívemben hála van, amiért a kedves görög katolikus testvéreim megszólítottak és befogadtak Zarándok csapatukba, velük útra kelve, Jézus Krisztus nyomdokaiba léphettem!

A zarándoklat további eseményeiről ITT olvashat!

Szeretettel,

Csaba testvér

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s