A Székelyföld és a Nagy Háború

Eleink annak idején álmodni sem merték, hogy elveszíthetik a háborút, s azt sem, hogy elveszhet az ország. Sokáig azt tartották, hogy 1914 és 1918 közötti világméretű háborúskodás volt a legnagyobb az emberiség történetében, s meg nem ismétlődhet. Ezért is szerepel sok helyen a kordokumentumokban NAGY HÁBORÚ néven a világégés. Aztán húsz év múlva következett a második, új reményekkel, s hasonló, vagy még rosszabb végkifejlettel.

Az immár elsőnek nevezett világháború dokumentumai részben ma is feldolgozatlanok. A százéves évforduló azonban jó okot szolgáltat arra, hogy felszínre hozzuk az emlékeket.

A Székelyföld folyóirat tavaly megemlékezett a románok 1916-os betöréséről. A lapbemutatókon és a kapcsolódó beszélgetéseken több alkalommal is elhangzott, hogy igen hasznos lenne, ha az akkori, illetve a következő években zajló eseményeket más – román, osztrák és német – szemszögből is megvizsgálnák.

A Székelyföld folyóirat megtette a többoldalú vizsgálódást

A júniusi lapszámban Benkő Levente, Gottfried Barna, Magyarosi Sándor, Mihály János és dr. Nagy Lajos közöl első világháborús források alapján visszaemlékezéseket, illetve tanulmányokat.

Benkő Levente  Iacob Popa fogarasi görög katolikus érseki helynök feljegyzéseit fordítja és látja el a szükséges magyarázatokkal (Román szemmel – Fogaras 1917-1917); Magyarosi Sándor a Románia ellen indított erdélyi majd regáti hadjáratot – főként az Erich von Falkenhayn tábornok által vezetett 9. hadsereg tevékenysége kapcsán – vizsgálja magyar, román és angol nyelvű elemzésekre támaszkodva (Az 1916. évi erdélyi hadjárat); Gottfried Barna Háborús békesség címmel a m. kir. 10. (miskolci) honvéd gyalogezred Erdélyben (1917. március – 1917. augusztus) közöl átfogó tanulmányt; Mihály János néhai Ajtay János (1896-1985) hadnagy első világháborús naplójának részletét közli A Magura Casinului védelmében címmel; Nagy Lajos Zathureczky Berta első világháborús emlékfüzetét használva sebesülésük után lábadozó katonák feljegyzéseiből válogat, akik valós alulnézetből, a lövészárokból, illetve a kórházi ágyról szemlélték, illetve élték át az eseményeket. (Kelemenné Zathureczky Berta – Háromszék vármegye tiszti főügyészének felesége – korának jeles személyisége volt, hiszen komoly közéleti tevékenységet fejtett ki Háromszéken, ismert és kedvelt költő, népköltészeti gyűjtő volt ugyanakkor, számos jótékonysági kezdeményezés fűződik nevéhez. A Nagy Háború idején Koronás arany érdemkereszttel és a II. polgári arany érdemkereszttel ismerték el tevékenységét.)

Izgalmas időszak jön

Ezt Lövétei Lázár László, a folyóirat főszerkesztője írta le pár nappal ezelőtt. Következik 1918 centenáriuma, amely évfordulót a románok a nemzet egységesítési folyamata kiteljesítéseként készülnek ünnepelni, s ezt kiterjesztik, elvárják az itt élő nemzetiségektől is, akik éppenséggel elszenvedték a Nagy Egyesülést. A németekről van szó, akiket egy évszázad alatt a román nemzet bedarált, illetve százezres nagyságrendben kiárusított, és a magyarokról – nyilván – , akiknek (a zsidókkal, a szerbekkel, az ukránokkal, a cigányokkal és más kisebbségekkel együtt) száz éve ugyancsak adósa a román nép azokkal a jogokkal, amelyeket 1918. december 1-én – amikor a soknemzetiségű Erdélyt a Regát keblére ölelte – oly nagylelkűen és természetes módon megígért.

A románok adósok önmaguknak és Európának egy reális történelemszemlélettel is. Ez a látásmód a nemzeti magatartást és a mentalitást az akkor érvényesülő európai politikai konjunktúra tükrében keletkező kép reális vizsgálatát is tartalmazhatná, amelyből kiderülhetne az, hogy az országgyarapítás nem is annyira a fegyveres küzdelem hozadéka, hanem javarészt a békekötés és a szerencsés körülmények összjátékából fakad, amelyet a nagyhatalmak, főként Franciaország és Nagy-Britannia vezetői gerjesztettek Németország és Kelet-Közép-Európa gyengítése, az antant kelet-európai és balkáni érdekérvényesítése végett, jórészt politikai és gazdasági haszonszerzés céljából.

Lapszámbemutató Csíkszeredában

Június 15-én, csütörtökön 18.00 órától kerül sor a lapszám bemutatójára a Székelyföld Galériában (Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5.) Gottfried Barna és Mihály János történészek részvételével. Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak!

A lapszámot Kassay János törzsőrmester első világháborús felvételei illusztrálják.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s