Szentegyháza – ama bizonyos Új Időszámítás kezdete?

Többször és több helyen megírtuk, hogy az idén 35. éves Szentegyházi Filharmónia ezen a nyáron Kanadába utazik, hogy jelentős magyar kormányzati és civil támogatással részt vegyen a hatalmas észak-amerikai állam másfél évszázados függetlenségi ünnepségén, és ugyanakkor hírét viszi a tengeren túlra a székelyföldi értékeknek, a kultúrkincsnek, s annak a páratlan munkának, amelyet Haáz Sándor karnagy-zenetanár végez itt hosszú évtizedek óta. Épp most zajlanak – május 4. és 7. között – a Fili-napok, tulajdonképpen fennállásuk 35. évfordulóját is ülik, s ennek kapcsán elég nagy a felhajtás a legmagasabban (tszf. 850 m) fekvő székelyföldi településen.

4

Milyen hely Szentegyháza?

Kisváros? Nagy falu? Hátrányos helyzetű monoindusztriális település? (népessége ma valamivel 7 ezer fő alatti) – sokszor töprengünk, hogy valójában melyik is, hiszen mindhárom jelleg kiválóan felismerhető. Szembeötlő azonban, hogy inkább a falusi jelleg a domináns, hiszen mezőgazdaságból – állattartásból, földművelésből – igyekszik megélni az aktív lakosság jelentős hányada, s a település jobbára a hagyományos halmazos falukép jellegét hordozza ma is. Aminek még jelentős hagyománya és kultúrája van itt, az a fakitermelés és a famegmunkálás, olyan tevékenységi formák összessége, amelyről ugyancsak híres Szentegyháza. És hírhedt.

2

4

A település jelentős közbirtokossági vagyonnal rendelkezik (mintegy 4000 hektár), erdő és legelő egyaránt van ebben az eredetileg osztatlan közös tulajdonú területen, de köztudott, hogy az elmúlt húsz esztendőben, amióta ismét létrejöttek a közbirtokosságok és a területeket az állam visszaadta, Szentegyházán nem alakult közbirtokosság. Hat egyesületbe tömörültek a tagok, majd ezek hoztak létre egy újabb szövetséget, amely gyakorlatilag úgy működött, hogy hat delegált képviselő döntötte el, hogy a területeken mi történik. Folyt a törvénytelen kitermelés a falopás mindaddig, amíg annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a hatóságok is felfigyeltek a jelenségre. Az erdőirtást azonban nem tudták leállítani, hiszen törvénytelen, fekete iparág alakult ki, és létrejött egy olyan jelentős demográfiai csoport a településen, amely életvitelszerűen gyakorolta ezeket a tevékenységeket. Szentegyháza elitjének egy része és a szociálisan hátrányosan helyzetűek, a helyi cigányok és a máshonnan idetelepedett romák jelentős csoportja, egyaránt részt vett a tolvajlásban.

5

6

A lakosság műfát és tűzifát vásárolt az erdőket járó szakemberektől. Esetleg szemet hunyt. De az is lehet, hogy a következményektől való félelem késztetett sokakat passzivitásra. A fűrészáru és a rönk kamionszám áramlott kifelé, a bevétel pedig néhány résztvevő kezében összpontosult.

Horror az erdőkben

Ez év elején határozta el helyi fiatalok egy mintegy húsz fős csoportja, hogy véget vet a több mint két évtizede tartó áldatlan állapotnak. A részleteket a későbbiekben fogjuk bemutatni, egyelőre csak annyit, hogy az alakuló gyűlés óta a tulajdonosok felét tudták beléptetni az új egyesületbe, amelynek az a célja, hogy tömörítse a tulajdonostársakat és biztosítsa a területek őrzését, üzemtervet készítsen, kialakítsa azt a jövőképet, amely iránt majd haladni kell.

7
Közbirtokossági legelő – húsz éve nem használják

Őrzés egyelőre nincs. A korábbi egyesülettől örökölt adósság viszont van. A legelők beerdősödtek, s így azok juhok, szarvasmarhák nyári legeltetésére nem használhatók, rájuk támogatás nem igényelhető. A helyiek marháinak egy részét eladták, jó esetben pedig átvitték a szomszédos települések területeire. Az erdők jelentős része csak papíron létezik, hiszen a faállományt vagy ellopták, vagy annyira tönkretették, hogy az beteg, vagy pedig úgy tele van gyomfával és hulladékkal, hogy annak kitakarítása, rendbetétele embert és pénztárcát próbáló feladat. Egy hektárnyi erdő karbantartására évente mintegy 9 ezer lejt kell költeni. A lakosság – köztük a tagság is – télen tűzifagondokkal küszködött. Elméletileg egy kapanyélnek valót sem lehet(ne) kivinni az erdőkből.

DSC03408
Szakszerűtlenül gyérítettek – a megmaradt fák védtelenek, s így könnyebben megbetegednek

Ültetés, karbantartás, ültetés, karbantartás…, és megint, és ismét, és újra

Ezek lennének a főfeladatok a következő évtizedekben, hogy aztán 40-60-80 év múltán az unokák-dédunokák fellélegezhessenek a Hargita alatti erdőkben, s amikor odafentről vetnek egy pillantást a völgyre – mondjuk a 117-es parcellára, amelyet gondos kezek teljesen letaroltak a 21. század hajnalán – örömmel nyugtázzák az elődök gondosságát.

DSC03390
Szállítják a csemetéket a helyszínre

A Fili-napok keretében most csemeteültetést hirdettek. Két alkalommal – május 5-én és 6-án – fognak dolgozni. Tömegre számítanak, 250-300 emberre, s mintegy 20 ezer fenyőcsemetét terveznek ültetni a másfél-kéthektáros területen, az iskola és a katolikus egyház parcelláin.

Ez reményre feljogosító kezdeményezés, talán elkezdődhet az a folyamat, amely során forrásokat gyűjtenek további 400-500 hektár betelepítésére, a legelők feljavítására és a tönkretett erdőrészek kitisztítására. A csemeték egy részét egy osztrák szervezettől kapták, más részét pedig a szomszédos községek adományozták.

DSC03368
Fontos a polgárok, a civilek, a média, a hatóság és a szervek jelenléte – a közbirtokosság dzsipje nem akármilyen rendszámot visel

A szebb jövő és a értéket nyújtó, meg- és fenntartható erdők reményében fordulnak a napokban a hegy felé a szentegyháziak.

A Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület megkezdte munkáját – csemeteültetést szervez a hétvégén, mondotta Lőrincz Csaba városi tanácsos. A nehezebben elérhető területre már ki is szállították a csemetéket.

Tekintse meg a helyszínen készült riportunkat! (Szerkesztő-operatőr: Farkas Antal)

 

Az ültetés programja

2017. május 5-én, pénteken, a Mártonffi János Általános Iskola diákjai, a Közbirtokossági Egyesület és az Egyháztanács tagjai ültetnek.
2017. május 6-án, szombaton, Szentegyházi Gyermekfilharmónia közreműködésével folytatják az előző nap megkezdett munkálatokat.

5

DSC03416

Közben odalent megszólal majd a filisek éneke a kultúrházban, s zenés csinadrattával vonulnak végig a nyalka huszárok az utcákon. Van öröm és üröm bőven. Ez meg az.

DSC03400

És vajon lészen-e megújulás? A lelkekben? S a mentalitásban is?

A szerző felvételei.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

One thought on “Szentegyháza – ama bizonyos Új Időszámítás kezdete?

  1. Üdvözlet,Lőrincz Csaba István vagyok,Magyarországon élek.Nekem is van vagy 2 hektárnyi erdő részem, édesapám után. Nyugodtan beültethetik,ha otthon lennék még segítenék is.A székelyföld megszépüléséért mindent.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s