Szász Endre művészete Erdélyben

A jeles alkotó munkássága különös része a magyar művészetnek. Az 1950-es
években könyvillusztrációival aratott sikereket, majd érdeklődése egyre
inkább a festészet felé fordult, és sajátos festőtechnikájával, ugyanakkor
képeinek szürrealisztikus világával hívta fel magára a figyelmet. Látvány-
és díszlettervezőként a filmszakmában is letette névjegyét, de neve talán
leginkább a 80-as évekbeli, Hollóházán végzett tevékenységével, a porcelán
széles körű felhasználhatósága és népszerűsítése terén elért eredményeivel
forrt össze.

A Haáz Rezső Múzeum most hiánypótló és művészetnépszerűsítő céllal szervez tárlatot Szász Endre munkáiból, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogattak.

A kiállítás megnyitójára április 20-án (csütörtökön) du. 6 órakor a Kossuth Lajos utcai Képtárban kerül sor.

szasz_endre_portre

Szász Endre festő-és grafikusművész 1926. január 7-én született Csíkszeredában. Marosvásárhelyen érettségizett, itt került kapcsolatba Kós Károllyal, Szolnay Sándorral, akik felismerték tehetségét és segítették. Tanára Bordy András volt. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. A 60-as évek közepéig több mint 600 könyvet illusztrált, köztük Omar Khajjám Rubáiját című könyvét, amely a British Múzeum nemzetközi pályázatán bekerült a világ legszebb 30 könyve közé. Közben kidolgozott egy sajátos, csak rá jellemző festészeti technikát. A Medicor Orvosi Műszergyár számára ezzel a technikával készített naptára tette országszerte ismertté a nevét. 1971-től Torontóban, majd Los Angelesben élt. A 80-as évek elején azonban visszatért Magyarországra, mert mesteriskolát akart alapítani a tehetséges fiataloknak. Hollóházán sikerült a terv egy részét megvalósítani, a Hollóházi Porcelángyár stúdiójának megalapításával. Itt születtek meg világviszonylatban is egyedülálló falképei. Ötven „porcelánfalat” készített, különleges forma- és színvilágú vázákat, dísztárgyakat, még hegedűt is. Hollóházán ismerte meg Hajdú Katalint, későbbi feleségét, aki nemcsak tehetséges tanítványa, hanem élete végéig hűséges társa is volt. Előbb Sopronba, majd a Kaposvár melletti Várdára költözött, itt élt haláláig. Változatlanul készültek a grafikái, egyedi leheletfinom rézkarcai, egyetlen lendülettel rajzolt lapok sokasága. Nemcsak rajzolt, festett, hanem bútort, ékszert, textilt tervezett, valamint látvány- és díszlettervezőként is dolgozott. 1965-ben Munkácsy-díjat kapott, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, Lipcsében pedig Nemzetközi Művészeti Aranyérmet kapott. A világ számos országában – magán- és közgyűjteményekben – láthatók művei. Nagyberkiben iskola, Csíkszeredában utca őrzi emlékét. 

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város polgármesterének köszöntőjét a múzeum munkatársa tolmácsolja. A kiállítást megnyitja Kákóczki András, a Herman Ottó Múzeum igazgató-helyettese. A kiállítást bemutatja Pirint Andrea, művészettörténész, a kiállítás kurátora. Házigazda dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója

A megnyitóünnepség hangulatát fokozó kis hangversenyen fellépnek a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai: Kerekes Zoltán V. és Simon Imre, XI. osztályos hegedű-szakos tanulói. Szakirányító: Kiss Zoltán, tanár.

HaazRezso_logo

A tárlat május 21-i látogatható (Haáz Rezső Múzeum, Képtár, Kossuth Lajos u. 42 sz.).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s