Ünnepelt és emlékezett a nemzet

Bő másfél évszázaddal ezelőtt, 1848. március 15-én született a magyar nemzet, az a Magyarország, amely történelmi határain belül függetlenül, szabad polgári kezdeményezéssel a maga útján kívánt akkor elindulni. Erre a nagyszerű pillanatra emlékeztünk most is. Ilyenkor egy szívvel, egyesült lélekkel kíván élni ma is a magyar.

A Kárpát-medence magyarsága ugyanazon, a ma is több országba rendezett földrajzi és kulturális környezetben – a Sopron és Gyimesbükk közötti térben – ünnepelt, ahol 1848-ban is felemelte hangját, majd tettekkel, fegyveres erővel, az akkori idők romantikus szellemiségétől vezérelve, ki is vívta tényleges függetlenségét, amelyet a birodalmi önkény csak külföldi segítséggel tudott elfojtani 1849 nyarán.

udv_szt_istvan
A nemzeti színekbe “öltöztetett” Szent István-terem a székelyudvarhelyi városháza udvarán (Balázs Árpád felvétele)

Mi magunk a székesfehérvári ünneplés egy részén voltunk jelen. Az ottani megemlékezések és közösségi események egyik fénypontját a Kossuth- és Munkácsy-díjas Somogyi Győző, a Nemzet Művésze Az üzenet című kiállításának megnyitója képezte. „Ez a kiállítás arra az erkölcsi és morális kérdésre keresi a választ, értékválasztásra sarkallja a látogatót, mellyel minden egyénnek, közösségnek, nemzetnek előbb vagy utóbb szembe kell néznie. Dönteni a szépség, jóság, igazság, szentség vagy a megalkuvásokra kényszerítő vétkek és bűnök kísértése között” – írja a mostani tárlatról Tóth Norbert kurátor.

DSC02079

A kiállított művek utazást jelentenek a félhomályban. A magyarok szentjeinek arcképeit egy kápolnára (és jurtára!) emlékeztető megvilágított szakrális térben látjuk. A kis kápolna külső falain pedig azon történelmi személyiségek portéi tűnnek fel, akik Kárpát-medencei létünk leginkább meghatározó egyéniségei voltak: királyok, fejedelmek, főurak, középkori lovagok és hősök Álmos vezértől Maléter Pálig. A terem sötét falain, körben, mind a négy oldalon, a félhomályban démonok sokaságát látni.

DSC02076.JPG

Körülvesznek minket a halál és a pusztulás félelmei. Körül bizony! „Ezen időkben – folytatja ajánlásában a kurátor – a kiállítás annak üzenetét hordozza, hogy döntsünk, és hittel, elszántsággal, összefogva vívjuk meg harcunkat hagyományainkért, értékeinkért, együvé tartozásunkért.”

DSC02113.JPG

A továbbiakban szétnéztünk a történelmi óvárosban, rövid időre elvegyültünk az ünneplő tömegben, fotókat készítettünk a patinás épületekről. Később ellátogattunk a Bory-várba, majd Dinnyésen a Várparkba. A nemzeti ünnepen ingyenes a múzeumokba történő belépés. Ennek az intézkedésnek az a következménye, hogy ezen a napon – mivel munkaszüneti nap van – a családok figyelme még inkább a történelmi múlt iránt fordul, és jelentős tömegek szerveznek olyan programokat, amelyek a múzeumlátogatást, a múlt századokban lezajlott eseményekre való emlékezést is tartalmazzák. A nemzeti emlékezés egyfajta turizmust is gerjeszt, amelynek a szerezhető élmények mellett egyéb haszna és hozadéka is van. (A címkép a Kovászna megyei Málnáson készült – Szotyori Angéla/ Székely Távirati Iroda.)

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s