Hová lett a szépség?

Talán pár hét elég ahhoz, hogy a gyomok benőjék azt a sok mocskot, amit széthánytunk a környezetünkben. Ilyenkor, hóolvadáskor azonban nagyon csúnya tud lenni a környezetünk, hiszen minden szétdobált szemét előbukkan, és ott virít a sáncokban, a félreeső és jól látható helyeken, hiszen a civilizáció csomagolóanyagait a legnagyobb felelőtlenséggel dobáljuk szét, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Szó esik épülő szemétfeldolgozókról, átrakóállomásokról, de nagyon ritkán beszélgetünk egyéni és közösségi felelőtlenségeinkről, ami a szeméthez, a le nem bomló hulladékhoz kapcsolódik.

A múlt vasárnap Ilkei Árpád vargyasi unitárius lelkész is érintette e fájdalmas témát. Öntudatlanságunk eme árnyékos vetületét. A pap mindig azt szidja, aki éppen jelen van a templomban, hátha hazaviszik a hívek a gondolatokat és továbbadják távolban maradt barátaiknak és családtagjaiknak…

A kertünk melletti kis utcában minden évszakban megjelenik egy-egy kupac szemét. Valamelyik drágalátos falus-társunk, mindig gondoskodik arról, hogy mi mérgelődhessünk. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy kihajítsák a szekérből vagy az autóból a szemetet, a komoly és igen ártalmas mocskot: pillepalackot, sörös-bádogot, mindenféle fóliákat. Mintha tudatosan rombolnák a környezetet egyesek.

Én merem állítani, hogy életemben soha nem dobtam ki az útra vagy a mezőre semmit. Általában kerülöm a bádogból való italfogyasztást és a palackban forgalmazott leveket, vizeket is úgy próbálom kiválasztani, hogy visszaváltható üvegben legyenek…

Nem értem ezt a fajta mentalitást. Nem értem a mocskot szétszóró felebarátaimat, akikre képtelen vagyok felnézni, holott többnek és előrébb valónak vélik talán mindenkinél magukat.

Évről-évre, évszakról-évszakra megismétlődik ez a törvénytelen szemétkihelyezés. Kora tavasszal a leglátványosabb és leginkább szemet, lelket sértő a mocsok.

Mit tehetek ilyenkor? Mit is tehetnék? Legfennebb összeszedem a szemetet, és egyáltalán nem vagyok büszke a környezetemben élőkre. Mert nem a Prahova-völgyéből, nem Moldovából valók szemetelnek itt. Saját fajtám gondoskodik arról, hogy kevésbé élhető és szennyezett Székelyföldünk legyen. Mindannyiunk nagy bánatára.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport  

 

 

HIRDETÉS – NE HAGYJÁTOK AZ ISKOLÁT! – HIRDETÉS

JÓTÉKONYSÁGI GÁLAEST A VIGADÓBAN

006

Az atyhai templom javára szerveznek jótékonysági előadást Budapesten!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.