A ’már’ és a ’még nem’ között között

Az idő a lét alapkategóriája, mint ahogyan a mozgás is. Az ember időbeli létezőként ismer magára, bontakozik ki, érik meg fizikailag és pszichikailag egyaránt. Az idő láthatatlan, megfoghatatlan, de az ember mégis megszemélyesített fogalomként használja: elment, megérkezett, visszatért, időnként meg tárgyiasítva: eltölti, kitölti, múlatja…

Tulajdonképpen egyetlen komoly vagyonunk az idő. Megfoghatatlan, de általa mégis minden kifejezhető. Pénz, munka, fegyver, élet, halál, remény és reménytelenség rejlik benne. Mindaz, ami ember-mivoltunkat meghatározza, de ugyanakkor egyéb is, ami azon túli, ami ép ésszel fel nem fogható, s meg sem magyarázható, az mind idő-esszencia.

csikeload1
Sebestyén Péter plébános az idő témájában írott esszéjéből Csíkszeredában tartotta első vetített képes-előadását – a jelentős érdeklődés felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes sorozatban gondolkodnia

Sebestyén Péter plébános, a jeles egyházi író, a kiváló szónok és gondolkodó, a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik érdemes papja, vett egy nagy lélegzetet, és kísérletet tett egyfajta idő-értelmezésre; dolgozatának címe: Az idő szolgaságában. Kövessük őt!

csikeload2

(A címkép a http://www.ujakropolisz.hu portálról származik. A csíkszeredai előadásról Nagy Gyöngyvér készítette a felvételeket.) Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s