Tamási Áronra emlékeztünk

Farkaslaka nagy szülötte 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot, amely nap évfordulója a Gordon alatti községben és másutt is alkalmat szolgáltat arra, hogy megemlékezzenek róla. Még a letűnt államszocializmus idején is szerveztek ünnepségeket ilyenkor. A bátrabb irodalomtanárok – ha éppenséggel nem is támogatta a politikai kánon – tették a dolgukat az órákon, vagy iskolai kirándulásokon teremtették meg a lehetőséget az író szellemiségének mélyebb bemutatására. Joggal kezdeményezték a közművelődés szervezői 2008-ban, hogy a születésnaphoz legközelebb eső vasárnapot a Székely Kultúra Napjaként tartsuk és éljük meg. Az író születésnapja kiválóan alkalmas az önazonosság megerősítésére és az ünneplésre.

Itt keresztelték és írták be az egyházközség anyakönyvébe annak idején az újszülöttet Tamás János néven
Itt keresztelték és írták be az egyházközség anyakönyvébe annak idején az újszülöttet Tamás János néven

Örömmel tátjuk, hogy ma már több településen felkarolták az ötletet, másutt is tesznek azért, hogy ez a nap különb legyen mint a többi, de még sok a tennivaló, hogy a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesületének (SZEME) elképzelése valóra váljon és beivódjék a köztudatba.

Az impozáns templomon - amelynek belseje nagyjából így nézhetett ki az író gyermekkorában is - látszik, hogy bőkezűen adakozó hívek, a szülőfaluért áldozatot vállaló elszármazottak
Az impozáns templomon – amelynek belseje nagyjából így nézhetett ki az író gyermekkorában is – látszik, hogy bőkezűen adakozó hívek, a szülőfaluért áldozatot vállaló elszármazottak nem sajnálták az anyagiakat és a felajánlott munkát

A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) hosszú ideje gondoskodik arról, hogy méltó legyen az író emlékezetéhez, jól sáfárkodik a jussal. Idén tavasszal különösen odafigyeltek, amikor halálának 50. évfordulójára emlékeztek, és ez a mostani ünnepség annak egyfajta folytatása, bizonyság arra, hogy ébren tartják a Tamási-kultuszt, hiszen a 2017-es esztendőben a 120. évfordulóra több módon is készülnek a faluban.

Rendezett templomudvar
Kiváló ízléssel rendezett templomudvar
A lépcsőt 1892-ben építették, 1992-ben újították, a sétánynak, a kis parknak, a bejárati kapunak is külön története van, számos alkalommal kalákáztak, kerestek és találtak forrásokat a helyiek a középületek és közterületek szépítésére
A lépcsőt 1892-ben építették, 1992-ben újították, a sétánynak, a kis parknak, a bejárati kapunak is külön-külön története van, számos alkalommal kalákáztak, kerestek és találtak forrásokat a helyiek a középületek és közterületek szépítésére
Az egykori elemi iskola, amelybe az író járt 1906 és 1910 között
Az egykori elemi iskola, amelybe az író járt 1904 és 1910 között
Az épület előtt Tamási igényesen kivitelezett és felállított mellszobra
Az épület előtt Tamási igényesen kivitelezett és felállított mellszobra

Mivel a születésre emlékeznek, nincsen koszorúzás, ilyenkor közös szentmisén vesznek részt a meghívottak és a vendégek, majd a szülőházhoz vonulnak, ahol beszédeket mondanak, rövid műsort adnak elő. Lehetőség van a szépen karbantartott, majdnem kétszáz éves emlékház meglátogatására, az író relikviáinak megtekintésére.

Amióta elkészült a Kultúrcsűr, ott is méltó a helyszín az ünneplésre, hiszen az író szívesen tartózkodott Ágnes nevű húgáéknál, ez a bennvaló több írásában bukkan fel, és “beleépült” a Szülőföldem című kötetbe is, amely talán egyike a legszebb írói vallomásoknak.

dscn8971

dscn8972

dscn8974

dscn8978Az emlékház udvarán Jakab Katalin, a Príma Rádió szerkesztőjének moderálásával zajlottak az események

Jelen volt a TÁME képviselője, Hadnagy Jolán, az egyesület tisztségviselői és tagjai közül többen is, akik az Énekes Madarak nevű kórusban tevékenykednek Major Ildikó tanárnő vezényletével.

Gáll Hajnalka konzul
Gáll Hajnalka konzul, mögötte Major Ildikó zenetanárnő

Vendégként és meghívottként érkezett a megemlékezésre P. Buzogány Árpád író, szerkesztő, a Hargita Megyei Hagyományőrzési forrásközpont munkatársa, Mihály János történész Lövétéről, Gáll Hajnalka konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusáról, Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármestere, illetve Ugrin Aranka és néhány barátja, a budapesti Tamási Áron Alapítvány képviseletében.

P. Buzogány Árpád
P. Buzogány Árpád

P. Buzogány Árpád beszédében a ragaszkodásról szólt, az elidegeníthetetlen szülőföldről, amely alakítja identitásunkat, még akkor is, ha a Székelyföldet ma nem létező vidéknek mondják a román nemzetépítők. És ráadásként nyakunkon a fogyasztói társadalom is, amely globalizációs kihívásokkal fenyeget és bomlaszt.

dscn9020

A község polgármestere, Kovács Lehel a Szülőföldemből idézett, majd arra is kitért, hogy az idén 450. éves település létezésének majdnem a felét “átélhette” a lassan kétszáz éves szülőház.

Hadnagy Jolán Boldog Özséb gondolataitól jutott el Tamásihoz és a fényhez, a belső fényességhez, amelyet őriznünk, látnunk és vinnünk kell, továbbadni pedig kötelességünk.

A felvételen az író unokaöccse, Sipos Mátyás látható-hallható egy 2011-ben készült dokumentumfilmben:

A szabadtéri műsor után a Kultúrcsűrben folytatódott a program.

(Ennek a viszonylag friss alapítású intézménynek a születés-történetét végigkövettük, hiszen a TÁME kezdeményezésére zajlott a felújítás és az építés, archívumunkban több ide vonatkozó írásos- és fotódokumentum található ITT és ITT.)

Ladó Lajos (1907-1964) autodidakta író, újságíró, szerkesztő, akinek Kicsi erdőőr feljegyzései című munkáját maga Tamási ajánlotta az Erdélyi Helikon szerkestőinek figyelmébe (1931). Később a történet és annak főhőse ihlette az írót az Ábel trilógia megírására
Ladó Lajos (1907-1964) autodidakta író, újságíró, szerkesztő, akinek Kicsi erdőőr feljegyzései című munkáját maga Tamási ajánlotta az Erdélyi Helikon szerkestőinek figyelmébe (1931). Később a történet és annak főhőse ihlette az írót az Ábel trilógia megírására

Ladó Lajosról, Ábel figurájának ihletőjéről halhattunk előadást. Mihály János alapfoglalkozását tekintve történész ugyan, de következetessége, alapossága egyaránt nem ártott, amikor irodalomtörténeti kutatásokat végzett. Pár évvel ezelőtt Ábel a lövétei rengetegben címmel (a Lövétei Helytörténeti Füzetek című sorozat 4. kiadványaként) jelentette meg tanulmányát.

Czigány Zoltán (1965-2011) író, költő, filmrendező sokat és szívesen tartózkodott a Székelyföldön. Farkaslaka egyike volt az általa kedvelt helyekhez, ahol számos alkalommal megfordult, ismerősöket, tartós barátokat szerzett. Sokat foglalkoztatta az akkor már csak töredékeiben megmutatkozó hagyományos székely falu, az a környezet, ahonnan az egyik legismertebb és legjelentősebb magyar író származott. A Tamási testvéreinél (1991) egyike legsikeresebb dokumentumfilmjeinek. Ily módon a rendezőre és egyúttal az író testvéreire is emlékeztek a film levetítésével.

Az ünnepi program közebéddel és a Székelyföldi Legendárium által készített animációs filmek levetítésével ért véget.

dscn9042

dscn9044

Mivel távozáskor nem tudtam úgy eljönni úgy a faluból, hogy ne látogassam meg az író síremlékét, ismét meggyőződhettem arról – amit napközben is hallottam másoktól -, hogy talán Tamási Áronnak van a legszebb emlékműve a Kárpát-medencében.

Az állítás feltehetően igaz is, hiszen a Szervátiuszok tudásuk és tehetségük legjavát használták, amikor a szobrot faragták. És – az ünnepségtől függetlenül – tanúja lehettem annak, hogy egy Arad megyéből érkező középiskolás csoport éppen akkor látogatott el oda és a Trianon-emlékműhöz, és elhangzottak a pedagógusok részéről itt is azok a szavak, amelyek az életmű megismerését szorgalmazzák a mai fiatalokban.

dscn9047

Tamási szellemisége ma is él. Jó lenne, ha művei fényét újra és újra felfedeznék az egymás után következő nemzedékek.

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

BGA_kep_jpg1

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.