Az 1916-os román betörés 100. évfordulóján

Inkább az idősebb korosztály érdeklődését keltette fel a szerda késő délután megszervezett előadás. A Székelyföld folyóirat augusztusi lapszámát a szerkesztők a száz évvel ezelőtt történt eseményeknek, az 1916-os „román betörésnek” szentelték. A történészek is erről az időszakról beszéltek a székelyudvarhelyi Szent István teremben.

Simó Márton, az Élő Székelyföld Munkacsoport vezetője köszöntötte a meghívottakat: Lövétei Lázár Lászlót, a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjét, Nagy József és Mihály János történészeket, illetve Kassay L. Pétert, aki nagyapja első világháborús fényképgyűjteményét hozta el a rendezvényre.

Simó Márton házigazda, Kassay L. Péter a Városháza munkatársa, Lövétei Lázár László főszerkesztő, Nagy József és Mihály János történészek
Simó Márton házigazda, Kassay L. Péter a Városháza munkatársa, Lövétei Lázár László főszerkesztő, Nagy József és Mihály János történészek

Lövétei Lázár László elmondta, ritkán állítanak össze tematikus lapszámot, de szükségét érezték, hogy megemlékezzenek erről a fontos eseményről, amely meghatározta Székelyföld sorsát. Jó döntésüket alátámasztja Ilia Mihály irodalomtörténész szerkesztőségükbe eljuttatott levele is, aki – mint írja – igyekszik felhívni a lap tartalmára a „történész barátok” figyelmét.

Az érem mindkét oldalát láttatni kell

A jelen lévő történészek hozzászólásaiból kiderült, helytelenül fogalmazunk, amikor román betörésről beszélünk, hiszen általánosítunk, a pontos kifejezés a román hadsereg betörése.

Mihály János úgy véli, a román hadsereg betörését illetően a források eléggé ellentmondásosak, hiszen legtöbb helyen úgy szerepel, hogy a hadüzenet átadása előtt már bizonyos pontokon a románok átlépték a határt. „Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Historia Domusokban, a különböző lelkészek által feljegyzett események nem mindig akkor történtek, amikor leírták. Ezeket nagyon objektíven kell kezelni, oda kell figyelni rájuk, és ha több forrás erősíti meg az adatot, akkor esetleg lehet igazság benne” – fogalmazott a történész, aki szerint a helyi források teljes föltárása után talán közelebb kerülhetünk az igazsághoz.

Az unoka, Kassay L. Péter, nagyapjának, a magyarhermányi születésű Kassay Jánosnak, az első világháborúban készített fotográfiáiból válogatott egy csokorra valót, és néhány érdekes adatot is megosztott az egykori törzsőrmester életéből. A fényképek nem véres csatákat ábrázolnak, hanem mindazt, ami a front mögötti lövészárkokban, a szabadnapokon történt, többek közt a 82-ik gyalogezred életében.

„Az első osztrák-magyar hadsereg, amelyet Erdély védelmére 1916. augusztusban hoztak létre, 34 ezer fővel rendelkezett, a támadók Orsovától Bukovináig, ötszáz kilométeres harcvonalon és az összes erdélyi szoroson keresztül 380 ezren voltak” – mondta Nagy József történész. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a százéves évfordulóra semmilyen nagyszabású emlékezés nem történt Erdélyben.

„Székelyföldön a betörés sajnos atrocitásokkal, rekvirálásokkal, fosztogatásokkal járt, azonban nem lehet általánosítani, hiszen a román csapatok különbözőképpen viselkedtek. Megbízható források lennének a román királyi hadsereg akkori forrása, a Pitesti-en levő román katonai levéltár. Ha ezeket nem nézzük meg és csak a saját, szubjektív forrásainkból dolgozunk, amelyek egy apokaliptikus hangulatban születtek, nem biztos, hogy helyes képet kapunk, hiszen ez az éremnek ez csak az egyik oldala. Tisztázná a helyzetet, ha pontosan megvizsgálnák a magyar, osztrák, román, német szakemberek összevetésével, hogy melyek voltak azok a csapatok, amelyek fosztogattak, és melyek vettek részt a lakosság elleni megtorlásban és akkor nem lehetne kollektíven ítélkezni. Sajnos a helyi csőcselék is fosztogatott” – fogalmazott Nagy József történész.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy a kollektív megbélyegzési folyamat mindkét részről folytatódik, és mai napig folyik a gyűlöletkeltés.

Mihály János a helyi forrásokat kutatta leginkább az utóbbi években, és ő is egyetért azzal, hogy többnyire szubjektív feljegyzésekről van szó. „Az anyakönyvekben a háború alatt feljegyezték, hogy ki hogyan vesztette életét, tehát ezeknek az adatoknak a föltárása is nagyon fontos volna falvanként, hogy meg tudjuk pontosan állapítani, hány áldozata volt a román betörésnek. Szeretnék összerakni egy könyvet, amely a 82-ik gyalogezrednek állít emléket” – mondta Mihály János.

Az augusztusi Székelyföld címoldala
Az augusztusi Székelyföld címoldala

“Rendezni végre közös dolgainkat…”

Lövétei Lázár László azon kérdésére, hogy hány évnek kell még eltelnie, hogy minden a helyére kerüljön, és van-e egy olyan pont, ahonnan úgy lehet tekinteni ezekre az eseményekre, hogy mindenkinek jó legyen, Nagy József viccesen azt válaszolta: ő a múlttal, nem a jövővel foglalkozik. Komolyra fordítva a szót, úgy gondolja, olyan szakmai háttér kellene, amelyet a speciális kutatás megkíván, ugyanakkor jó lenne, ha magyar, román, osztrák és akár orosz történészek objektíven feldolgoznák a rendelkezésre álló forrásokat.

Mihály János a fiatalság nevelését tartja igen fontosnak, hiszen nem mindegy, hogy ezek az események milyen formában jelennek meg a tankönyvekben.

A fokozott érdeklődést jelzi, hogy a főszerkesztő által hozott augusztusi és szeptemberi Szákelyföld lapszámok, az előadást követően, pillanatok alatt elfogytak.

A székelyudvarhelyi Városháza Szent István terme sok emlékezetes esemény színhelyéül szülgált, s szolgál majd a jövőben is
A székelyudvarhelyi Városháza Szent István terme sok emlékezetes esemény színhelyéül szolgált, s szolgálhat majd a jövőben is

Ez a rendezvény az Élő Székelyföld Munkacsoport és Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közös szervezésében valósult meg.

Külön köszönet illeti a városvezetést, hogy helyet biztosított, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogatta az elképzelést.

Nagyálmos Ildikó/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s