Csontokat faggatnak

Archív felvétel a Szóra bírt csontok című kiállításról (2014), amelynek székelyudvarhelyi bemutatásakor használták a helyi leleteket,bemutatva az ArchoeTEK szakembereivel közösen végzett kutatások eredményeit is
Archív felvétel a Szóra bírt csontok című kiállításról (2014), amelynek székelyudvarhelyi bemutatásakor használták a helyi leleteket,bemutatva az ArchoeTEK szakembereivel közösen végzett kutatások eredményeit is (Simó Márton felvételei)

Július 29-én, péntek délelőtt angol nyelvű beszámolót tartottak a frissen véget ért régésztábor diákjai a Haberstumpf-villában. A Haáz Rezső Múzeum és a kanadai székhelyű Archaeological Techniques and Research Centre (ArchaeoTEK) közös szervezésében ötödik alkalommal szerveztek ásatásokat udvarhelyszéki településeken. Szokássá vált, hogy a résztvevő diákok egymásnak, az őket irányító szakembereknek és az érdeklődő helyi közönségnek vetített képes előadások formájában számolnak be eredményeikről.

A kutatótáborban több országból érkező diákok és kutatók működtek együtt
A kutatótáborban több országból érkező diákok és kutatók működtek együtt

“Ez a program egy személyes kapcsolaton keresztül indult. A lehetőséget, hogy külföldi egyetemi hallgatók számára nyári terepgyakorlatot lehet szervezni, egy szebeni származású régész fedezte fel, aki kint él Amerikában – mondotta Nyárádi Zsolt a Haáz Rzső Múzeum régésze -, kapcsolatba lépett a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal, amelyről tudta, hogy jelentős mennyiségű emberi csontmaradvány van a gyűjteményében. Kezdetben csak a laborvizsgálatok voltak benne a tervben, később már közösen szerveztünk ásatásokat Udvarhelyszéken. A C14-es elemzésre itt kerül sor egy mozgatható laboratórium segítségével, a leleteket nem kell kiszállítani. Nem csak velünk kollaborál, hanem más intézményekkel is Románia erdélyi részein: Kőhalomban és környékén, Déván és környékén, illetve másutt, körülbelül még 5-6 helyen. Az őskort, a római hódoltság korát, a középkort egyaránt vizsgálja. A mi vidékünkön elsősorban a középkorral foglalkozunk.

– Érintik-e az ásatások és a vizsgálok a magyar államalapítás korai korszakát, a 9. és 10. századot, illetve a székelyek megtelepedését érintő vizsgálódások?

– A honfoglalással és a székelyek betelepedésével konkrétan nem foglalkozunk, de vannak más vizsgálatok, amelyek igen fontosak. A csontok szerkezetéből, deformálódásából, kopásából következtetni lehet az akkor gyakorolt mesterségekre, a betegségekre, a táplálkozási szokásokra.

– Lehet-e tudni esetleg olyan analógiákról, amelyek az Udvarhelyszékéken és a Dél-Erdélyben, Fogaras-, Nagyszeben-, illetve, Hátszeg- vagy Szászsebes-vidékén élt székely-magyar vagy más népesség köréből származó leletegyütteseken fennállhat?

– A mostani kutatások még csak alapvizsgálatok. Az a tervünk, hogy előbb a Haáz Rezső Múzeum leltárában fellelhető teljes anyagot átvizsgáljuk, s csak akkor kezdünk el makró- illetve mikrórégiókban párhuzamokat keresni. Vannak olyan leleteink, amelyeket a 12. századra tudunk keltezni.

Patakfalvi sírfeltárás (2014)
Patakfalvi sírfeltárás (2014)

– Látszanak-e olyan antropológiai sajátosságok, amelyek alapján kijelenthető, hogy valamely lelet egyik vagy másik itt élt néphez, népcsoporthoz kapcsolható?

– Az idősebb és ma is aktív kollégák közül Benkő Eleknél láttam ilyen jellegű kutatásokat, aki korábban a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban dolgozott, de Magyarországra való áttelepedése után is folytatta korábbi témáit. Hogyha a kollekciónk minden egyes darabját megvizsgáljuk, akkor már viszonylag egyszerű lesz a rendszerezés.

– Minden egyes alkalommal ásatások is zajlanak, a gyűjtemény folyamatosan bővül…

– Így van, de a frissen feltárt leleteket azonnal elemezzük. Arra koncentrálunk, hogy minél több településen feltárjuk az antropológiailag, régészetileg fontos lelőhelyeket, azokat a temetőket, amelyeket felhagytak, amelyeknél nem volt későbbi rátemetkezés. Zabolán és Petőfalván korábban is tudtunk ilyen temetőkről. A mi környezetünkben ilyent még nem találtunk. Patakfalván tártunk fel komoly lelőhelyet. Telekfalván az egykori templom belterületén, illetve a közvetlen közelében levő sírokat kutattuk. Ez a reformáció kezdeti időszakából, a 15-16. század fordulójáról, illetve az 1550-es évekből származik. Városfalván azt reméltük, hogy az 1519-20-as székely felkelés nyomait, csatateret tudunk feltárni, de ez még nem sikerült.

DSCN8032

– Közelben van Homoródszentpál, amelynek területe több mint kétezer éve folyamatosan lakott. Létezik egy olyan kutatócsoport, amely egy határon átnyúló program keretében, a szegedi és a temesvári egyetemek szakemberei vezetésével végez kutatásokat. Fúrásokat végeznek és pollen- illetve növénymaradványok vizsgálatával következtetnek az itt zajló emberi tevékenységre…

–  Szentpálon kisebb ásatásaink voltak. Nemrég történt egy templomfelújítás. Akkor voltunk jelen, illetve ellenőriztük, vizsgáltuk azokat az eredményeket, amelyeket Székely Zoltán és Ferenczi István régészek tártak fel a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben. Szentpálon egymásra rakódtak a rétegek, a leletek, ott nagyon nehéz dolga van a régésznek, de előbb-utóbb folytatjuk a munkát. Idő és pénzforrás függvénye. Itt egy reformáció utáni római katolikus kápolna romjai is felszínre kerültek két évvel ezelőtt, amikor egy házat kívántak bővíteni nem messze a mai unitárius templomtól, amely a 16. század vége óta protestáns, de korábban itt állott ennek elődje, amelyet a katolikus lakosság építtetett. A magánterületen levő lelőhelyet sikerült oly módon konzerválni, hogy a család nem horizontálisan, hanem vertikálisan terjeszkedett: házukat nem hozzátoldással, hanem tetőtér-beépítéssel bővítették. Feltételezzük, hogy itt egy kápolna állhatott, amelyet a római katolikus hiten maradt helyiek kényszerűségből építettek a 16. vagy a 17. század folyamán… Az elmúlt években szépen haladtunk, hiszen Székelyderzsben, Bögözben, Fenyéden, Máréfalván, s még legalább tucatnyi településen végeztünk ásatásokat és vizsgáltunk leleteket. Patakfalva immár évek óta prioritás, hiszen ott mintegy 350 négyzetmétert tártunk fel a cinteremből és a temetőből. Homoródalmás iránt is kifejezetten érdeklődünk, ahol a falu alsó felében található a régi templomrom. A Sóvidéken is dolgoztunk. Atyha határában nem sikerült megtalálnunk még azt a templom- és településmaradványt, amelyet a mostani településtől délkeleti irányban helyez el a szájhagyomány.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.