Köszöntötték a 70 éves Lőrincz Györgyöt

Lövétei Lázár Lászlóval, a Székelyföld főszerkesztőjével (A szerző felvételei)
Az ünnepelt jobbján Lövétei Lázár László a Székelyföld főszerkesztője (A szerző felvételei)

A Székelyudvarhelyen élő, kápolnási születésű író a kezdetektől fogva tagja a Székelyföld szerkesztőbizottságának, olyan “külső” szerkesztőségi munkatárs, aki amellett, hogy rendszeresen közöl a lapban, folyamatosan szerzőket és különböző műfajú írásokat ajánl a “belső” szerkesztők, az ötfős “kemény mag” figyelmébe, akik ezt a rendkívül színvonalas lapot immár két évtizede havi rendszerességgel – több kontinensen és a világhálón – az olvasók rendelkezésére bocsátják. Az íróval június 30-án, péntek délután, a Székelyföld szerkesztőségében találkozhattak az olvasók és a kollégák.

Olvasók és kollégák a találkozón
A  családias jellegű ünnepség közönsége

Lőrincz Györggyel a júliusi lapszámban Zsidó Ferenc író interjút készített, úgyhogy sok-sok apró részletet megtudhatunk a pályaívről, az ötvenes években lezajlott gyermekkorról, az indulásról és a cseppet sem egyszerű kettős életről, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években a szerző gyári dolgozóként vált az erdélyi magyar irodalom egyik meghatározó, sikeres és egyéni hangú írójává, sőt a rendszerváltozás után sem volt annyira egyszerű a helyzete, hiszen nem lett főállású szerkesztővé, nem lehetett szabadfoglalkozású alkotó, hiszen különböző megyei és városi beosztásokban kultúra- és közösségépítő munkát is végzett. Ahogy teltek az évek évtizedek a karcolatokkal, irodalmi igényi riportokkal jelentkező író, egyre nagyobb ívű munkákhoz látott, a novellák mellett, regényekkel és publicisztika-válogatásokkal örvendeztette meg olvasóit. Most is regényen dolgozik, amely lassan “íródik”, hiszen – saját bevallása szerint – több lehetőség is kínálkozik a befejezésre, s mivel egy disszidens életútjáról van szó, akit 1977-ben “szöktetett” át a határon, a történetnek, amely valóságos eseményeken alapszik, de azért az író világában szuverén és szubjektív minden, máig gyűrűző, ma is vannak olyan vonatkozásai, amelyek a politikai-gazdasági és a mi kisebbségi közösségi életünk eseményeitől függenek.

DSCN7626

Az írót a két oldalon ülő két fiatalabb szerkesztő- és író-kolléga faggatta. Lőrincz György elmondta, hogy az első karcolatok és novellák után a riport felé fordult a figyelme – 1980-ban megjelent Forrás-kötete is riportokat tartalmaz -, hiszen olyan fordulatot vett akkor az élete, hogy zetelaki helyettes tanári munkája és a családi kapcsolatok többnyire ezt a műfajt kínálták, biztatást is erre kapott több oldalról, de aztán ismét visszatért az elbeszélés műfajához, úgyhogy a nyolcvanas években megjelent két újabb kötetében a hatvanas évek végén mutatkozó markáns novellistát ismerhette meg az olvasó. A Forrás-kötet és az után következő másik két könyv is jelentős sikernek számított akkor Erdélyben.

DSCN7636

Bár Vári Attilával, Szávai Gézával indult a pályája az Utunkban (1969), soha nem tartozott generációs csoportosuláshoz. Élete amiatt is különleges volt, hogy a székelyudvarhelyi Gábor Áron Rt. mezőgazdasági gépgyár szállítással foglalkozó osztályvezetőjeként, másodállásban lehetett író. Kimaradt az irodalmi élet fősodrából, s ennek az volt a következménye, hogy az írt, s úgy, ahogy akart. Ha megkérdik – s most valóban megkérdezték – azt mondja, hogy ő elsősorban erdélyi író. Itt más témák vannak. Az általános emberi mellett speciális élethelyzetekben élünk, s arról szót kell ejteni. Bevallotta azt is, hogy kik voltak mesterei: elsősorban Móricz Zsigmond volt rá nagy hatással, aztán Németh László, Szabó Dezső, a nagy orosz írók, Tolsztoj, Dosztojevszkij, majd – a teljesség igénye nélkül – Hemingway, Csingiz Ajtmatov, Albert Camus, Cseres Tibor, Tar Sándor…

Lőrincz György a készülő regényből olvasott fel két rövid részletet
Lőrincz György a készülő regényből olvasott fel két rövid részletet

Azt mondja, hogy egyáltalán nem bánta meg. Ha most lenne kezdő, mindent hasonlóképpen tenne, bár sosem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Ma másfajta valóságanyag van, de az erdélyi, a székelyföldi magyar írónak most is különleges a helyzete, és a témái sem olyanok, mint egy Pesten vagy urbánus környezetben élő és szocializálódó alkotónak. Vannak még történetei. Ereje, kedve is hozzá. Azt mondja, hogy öt éve nyugdíjas, s immár főállású írónak tekintheti magát, azt írhat, s akkor, amikor szeretne.

Jobb oldalról Fekete Vince főszerkesztő-helyettes kérdezett, de óvatosan, nem hosszasan, hogy férjen bele "minden" a tervezett egy órába
A baloldalt ülő Fekete Vince főszerkesztő-helyettes is kérdezett, de óvatosan, nem hosszasan, hogy férjen bele “minden” a tervezett egy órába

A kollégák erőt, egészséget kívántak Lőrincz Györgynek, kitartást.

Nem a fényben való fennforgás fontos, hanem a köznapi munka. És biztos, hogy az író szeret dolgozni, hiszen a nagy prózai munkák mellett a történésekre is figyel folyamatosan, heti rendszerességgel jelennek meg a jelenből táplálkozó publicisztikái.

Lőrincz György ezidáig megjelent művei

Önálló kötetek

Amíg csak él az ember. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 198o.
A hallgatás csendje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
A harmadik házig. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1987.
Kiment a fény a szememből. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1992.
Bukás. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1995.
Feketében. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1995.
Zajlásban. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 1996.
Áldozatok. Udvarhelyszék Kiadó, Székelyudvarhely, 1999.
Elveszített sziget. Neptun Kiadó, Csíkszereda, 2oo1.
Kutyák és emberek. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2oo3.
Imázskészítők. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2oo4.
Pusztulás. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2oo4.
Sóvárgás. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2oo6.
Áldozatok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2oo6.
Pusztulás. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2oo7.
Besúgó voltam szívem. Pro-Print Könykiadó, Csíkszereda, 2oo9.
Isten köve. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2o11.
A szív hangjai. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2o12.
A szív hangjai. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2o14.
Időrendben. Top Invest Kiadó, Székelyudvarhely, 2o14.
A várakozás balladája. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2o14.

Szerkesztett kötetek

Gagyi László Egyedül
Orbán Balázs szoboravatás
Nem mi választjuk a szentjeinket (Márton Áron)
Sütő András szoboravatás
Pomogáts Béla 8o.

Simó Márton

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s