Gy. Szabó Béla emlékkiállítás Brassóban

Önarckép (1939)
Önarckép (1939)

A brassói Reménység Házában nyitják meg a jeles képzőművész, Gy. Szabó Béla (1905-1985) emlékkiállítását. Az Erdélyben közismert művész előbb gépészmérnöki tanulmányokat végzett, de már középiskolás korától fogva kiválóan rajzolt, festett. Rajztanára, a Székely Bertalan-tanítvány, Reithofer Jenő művészi pályára irányította volna, de a szülők ezt az elképzelést nem támogatták. Amikor mérnökként munka nélkül maradt, egyre inkább a festészet és a grafika felé fordult. Kós Károly javasolta 1932 körül Gy. Szabónak, hogy próbálkozzék a fametszéssel is. Két év múlva jelentkezett a Liber miserorum címet viselő kiállításnyi anyaggal, az 50 darab metszet albumban is megjelent. Az 1930-as évek második felében iratkozhatott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Egyre biztosabb kezű művész, Olaszországban, Bulgáriában, Görögországban tesz tanulmányutakat, amelyek során rajzokat, pasztelleket készít.

Munka (1935) - a Liber miserorum sorozatból
Munka (1935) – a Liber miserorum sorozatból

E korszak munkáiból készült válogatása a Barangolókönyv címet viselő album, amelyben az ember és a természet közötti harmónia kifejezésére törekszik. Ekkori témáit fametszetekben is továbbviszi.

A második világháború éveiben a magyar alföldön, a bugaci pusztán is dolgozhat. Ekkori művei többnyire tusrajzok.

A szocreál idején is természetábrázolással védekezik: folyók, tavak, vízesések jelennek meg fametszetein. 1965-ben 25 grafikával illusztrálja Dante Divina Comediáját. Utolsó nagy témája az apokalipszis.

Az Apokalipszis-soroza 4. darabja
Az Apokalipszis-soroza 4. darabja

Gy. Szabó Béla igen gazdag életművet hagyott az utókorra, minden témát alaposan végigrajzolt, alázattal szolgálta a grafikai művészetet, s annak virtuóz mesterévé vált. Expresszív és lírai az ő kifejezési módja, képei az egész világot bejárták, s mindenütt sikere volt. Nem egyszerűen termékeny, hanem nagyon sikeres is az életműve, mindazonáltal számszerűsége is meghökkentő, 14 000 rajz, közel 200 pasztell, 150 körüli olajkép, közel 1500 fametszet maradt utána.

Erdélyben a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nem létezett igényesen berendezett kispolgári-értelmiségi-elvtársi lakás Gy. Szabó-féle metszet nélkül. Túl ezen, időnként imakönyveket is illusztrált. Nagyon ismert és megbecsült művész volt, akinek a látásmódja, sajátos és összetéveszthetetlen erdélyisége örök érvénnyel, erővel süt át az azóta eltelt időn.

Vadvízdom (1939) - pasztell
Vadvízdom (1939) – pasztell

Ez a retrospektív kiállítás egy reprezentatív keresztmetszetet igyekszik nyújtani Gy. Szabó Béla munkásságából. A megnyitóra június 9-én, csütörtökön, 18.00 órakor kerül sor.

A kiállítás augusztus végéig, munkanapokon 9 és 16 óra között tekinthető meg a Reménység Házában (Brassó, Moldovei u. 2., telefon: (+4)0268-421244, http://www.remenyseghaza.ro).

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.