Székelyderzs – jövőre nyitott kapuk – FRISSÍTVE!

A megújult székelyderzsi vártemplom
A megújult székelyderzsi vártemplom (Fotó: Simó Márton)

Négy célkitűzés valósult meg Székelyderzsben az utóbbi tizenegy hónapban: restaurálták a templom falképeit, múzeumi jellegű kiállítás nyílt a vártemplom bástyáiban, jelentékenyen megnövelték a falu és környéke turisztikai vonzerejét, és másik hat – ugyancsak a világörökség részét képező – testvér-templomvárral egyazon projektben létrejött kiállítás, népszerűsítő kiadványok, térképek, promóciós film, valamint weboldal által, közösen népszerűsítik az értékeket magyar, német, angol és román nyelven.

Demeter Sándor Lóránd unitárius tiszteletes bejelenti, hogy magyar, német és román nyelven zajlik majd a sajtókonferencia - szinkrontolmácsok segítségével hidalják át a nyelvi akadályokat
Demeter Sándor Lóránd unitárius tiszteletes bejelenti, hogy magyar, német és román nyelven zajlik majd a sajtókonferencia – szinkrontolmácsok segítségével hidalják át a nyelvi akadályokat (A külön névvel meg nem jelölt fotókat Szabó Károly készítette)

Ez a mindeddig példátlan összefogás többéves előkészítő munka után az Erdélyi Unitárius Egyház, a Romániai Evangélikus Egyház és a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány együttműködése mentén, a romániai Művelődési Minisztérium bonyolításával, az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT) 2009-2014 révén valósulhatott meg 390.909 lejes (hozzávetőlegesen 90.000 eurós) keretből.

A déli 12 órára meghirdetett kezdés kicsit későbbre tolódott - Székely Benczédi Ferenc unitárius püspök üzenetet küldött, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja 12:30-kor érkezett a helyszínre
A déli tizenkét órára meghirdetett kezdés kicsit későbbre tolódott – Székely-Benczédi Ferenc unitárius püspök üzenetet küldött, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig csak 12:30-kor érkezett a helyszínre

Székelyderzs, Kelnek, Nagybaromlak, Berethalom, Szászkézd, Szászfehéregyháza és Prázsmár mostantól kezdődően közös turisztikai “csomagban” mutatkozik be a turistáknak.

Vegyük sorra a megújulás négy témakörét.

Restaurálták a freskókat

A székelyderzsi templomban található falképeket  az egyik kísérő katona zászlójának latin felirata szerint 1419-ben festették. A templom maga azonban jóval korábbi. A szentélyrész – ahol most az orgona található – a 13., a templomhajó a 15. században épült, míg a várfalakat és a bástyákat a 16. században emelték, a templom tetején található védelmi szintet a lőrésekkel és szuroköntőkkel Basta 1605-ös erdélyi betörése után, Petky János erdélyi kancellár költségén kivitelezték. A szentély boltozatát faragott kövek díszítik, amelyek között látható a székelység címere, egy címerpajzsban korai eke-ábrázolás és a Petky-család címere is.

A templombelső déli oldalán található freskók
A templombelső déli oldalán található freskók…

A négy falkép – a déli oldalon Pál apostol megtérésének jelenetei, Szent Mihály arkangyal egész alakos ábrázolása, illetve három püspöksüveges alak látható töredékesen, az északi falon pedig a Szent László legenda jelenetei –  a 17. század végéig volt látható, amikor az unitárius gyülekezet bemeszeltette. A freskók az 1887-es felújításkor kerültek ismét elő, amely állapot Huszka József rajza jóvoltából ismert számunkra. Több alkalommal is végeztek templomfelújítási munkálatokat, illetve olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a freskók állapotát voltak hivatottak konzerválni. Teljes falfeltárást 2008-ban végeztek, amikor kiegészült a Szent László legenda ábrázolása az elveszettnek hitt váradi kivonulási jelenettel. A teljes freskórestaurálást immár 2015-ben, a jelenlegi program keretében végezhették el.

...és az északi fal, a Szent László legendáriummal
…és az északi fal, a Szent László legendáriummal (részlet)

Ma olyan élénk színekben és részletes gazdagsággal tekinthetők meg a falképek, mint ük-ük- és szépapáink korában, amikor azok készültek. A freskók keletkezésének közelgő 600. évfordulója alkalmából tisztelegnek a késői leszármazottak az ősök emléke előtt, s tegyük hozzá: igencsak illő és méltó módon.

Múzeumi jellegű kiállítás nyílt a bástyákban

Köztudott, hogy máig él a szokás Székelyderzsben, hogy a szalonnát a templom bástyáiban tárolják. A 18. században félfedél formájúra épült át az erőd, ahová az egyházközség tagjai különböző ingóságaikat és élelmiszerkészleteiket helyezhették el (kelengyésláda, szerszámok, a hombárokban pedig gabonakészletüket tarthatták), a bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására használták, s használják mind a mai napig.

Szuszékok, hombárok, használati eszközök, fából és fémből készült háztartási eszközök, fotók
Szuszékok, hombárok, használati eszközök, fából és fémből készült háztartási eszközök, fotók

A hagyomány szerint a megbízott egyházfi csak bizonyos napokon nyitotta ki a szalonnás-kamrát, ahonnan a háziasszonyok egy hétre vagy jól meghatározott időszakra való mennyiséget vételezhettek. Ez a szokás beosztásra, ésszerű gazdálkodásra szoktatta a háziasszonyokat.

Mivel a paraszti életszerben, a hagyományos falusi háztartásban használt tárgyak az erődtemplomban voltak, nem kellett most mást tenni, mint konzerválni őket, a helyükön maradhattak, kiegészülve a kelléktár többi darabjával. Így megtekinthető egy 19. század végét idéző szobabelső is.

Az Arany Griff Lovagrend harcászati bemutatója - az archív felvétel múlt év őszén készült (Fotó: Simó Márton)
Az Arany Griff Lovagrend harcászati bemutatója – az archív felvétel múlt év őszén készült (Fotó: Simó Márton)

Az Arany Griff Lovagrend segítségével pedig egy állandó középkori fegyver- és ruházati kiállítás kapott helyet.

Körben, a félfedél alatt a használati eszközök mellett kiállították azokat a nagyított fotókat, amelyeket a székelyudvarhelyi Kováts-fényképészet archívumában találtak és bizonyítottan Székelyderzsben készültek, illetve idevalósi embereket ábrázolnak az 1890 és 1950 közötti időszakban.

Növekszik a település vonzereje

Azáltal, hogy ma már műút vezet Székelyderzsre, sokkal többen, könnyebben jutnak el ide. Nincsen ugyan kiépült teljes turisztikai infrastruktúra, de az alapok megvannak. Létezik néhány vendégszoba és kulcsosház, bár korántsem annyi, hogy jelentős vendégmegtartó erőt képviselhessen. Talán a politikum is észleli majd a lehetőségeket és előbb-utóbb – valamelyik választási ciklusban sor kerülhet a Brassó megyébe átvezető út modernizálására, ami közvetlen kapcsolatot jelenthet majd a Szászföld felé. Oda kell hatni, hogy a választott képviselők érezzék a feladat súlyát, kapják össze magukat és végezzék el a rájuk bízottakat, ne halogassák, s ne hivatkozzanak áthidalhatatlan nehézségekre.

A most záruló projekt sikeres, de nem elég

Azáltal, hogy április 30-án zárult le ez a projekt, most új időszak veszi kezdetét. A helyiek, élükön a tiszteletessel, a következő hetekben, hónapokban és években ki kell találják majd a többit, ami az erődtemplomhoz még kell. Hosszú folyamat következik, amíg kiépül a rendszer minden eleme.

Tőkére, fantáziára, kezdeményezőkészségre és bátorságra lesz szükség.

Furu Árpád építész és Kolumbán Gábor egyetemi oktató, vállalkozó
Furu Árpád építész és Kolumbán Gábor egyetemi oktató, vállalkozó, a székelyföldi civil szféra egyik meghatározó alakja

Ugyanezt a véleményt osztotta Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Furu Árpád is, az Erdélyi Unitárius Egyház építészeti és idegenforgalmi főtanácsadója, aki amellett, hogy közvetítette Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök üdvözletét, elmondta, hogy a jövőben is minden szakmai tanácsot megadnak a derzsieknek, hogy létrehozzák ide a szükséges infrastruktúrát. A település fiataljai körében is zajlik a felvilágosító munka, hiszen itt komoly erőforrások vannak, ha az emberek megtanulnak velük élni. A ma is létező szalonna- és sajtkóstolás nem elég. Ide nem turistát kell várni, hanem vendéget!

Rajtuk volt a falu szeme

A projekt kivitelezésében többen is helyi kötődésűek. A szülőfaluban, rokonok körében dolgozni még nagyobb felelősséget jelent, mint idegenben.

Orbán Árpád
Orbán Árpád
Kulcsár Orsolya metamorfózisa
Kulcsár Orsolya metamorfózisa

13100744_10153680112413940_912758449642975066_n

Így már ki lehet állni a nép elé
Így már ki lehet állni a nép elé

Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány udvarhelyi irodájának igazgatója és Kulcsár Orsolya projekt-menedzser soha nem tagadta meg gyökereit. És egyáltalán nem kell szégyenkezniük. “Áldás volt a munkán, hiszen a Jóistennel együtt dolgoztak!” – mondotta Kolumbán Gábor. “Másképp nem is lehet. A posztmodern embernek észhez kell térnie, ha elszakadt a világ rendjétől és improduktív életet él, rá kell ébrednie és éreznie a valódi feladatokra, hozzá kell adnia minden tehetségét és képességét a világ haladása érdekében, nem pedig elvennie, hiszen csak így működik a teremtmény és a Mindenható közötti munkakapcsolat.”

Közös stratégia

Dr. Stefan Magnus Cosoroaba evangélikus lelkész, egyetemi docens, a gyakorlati teológia és valláspedagógia elismert szakembere is püspöki üzenetet hozott, majd röviden ismertette azt a tevékenységet, amelyet az erődtemplomok fenntartása és népszerűsítése terén végez.

Cotoroaba tiszteletes bizakodó - Erdély lelke ezekben az épületekben, meg kell mutatni a világnak
Cosoroaba tiszteletes bizakodó – Erdély lelke ezekben az épületekben rejtőzik, meg kell mutatni a világnak

“Az erdélyi szászoknak százötven erődtemplomuk van, amelyek közül csak tizenöt van jó állapotban, mintegy huszonkilenc állaga elfogadható ugyan, de ezekre is azonnal milliókat lehetne, s kellene is költeni.

Február közepén omlott le a rádesi (Roades 15. századi templom tornya; egy hét múlva pedig a szászveresmarti templomé is megsemmisül (Fotó: www.kronika.ro)
Február közepén omlott le a rádesi (Radenthal/ Raddel, Roades) 15. századi templom tornya; egy hét múlva pedig a szászveresmarti templomé is megsemmisült (Fotó: http://www.kronika.ro)

A többi – tehát legalább száz középkori szakrális épületről van szó (!) – állapota siralmas. Gyakorlatilag minden gyülekezet temploma veszélyben van, hiszen 1990 után a szászok maradéka is tovább fogyatkozott, az egykori hétszázezres evangélikusból ma már csak mintegy tízezren maradtak az egyházmegyében… (…)

a szászveresmarti templom torny és annyak hült helye (Forrás: www.foter.ro)
A szászveresmarti  (Rothbach/ Roiderbrich, Rotbav) templom tornya és annak hűlt helye (Fotó: http://www.foter.ro)

A székelyek sokkal jobb helyzetben vannak, hiszen itt még mindig jelentős a falusi környezetben élő őshonos népesség, és csak (!) huszonkilenc erődtemplomról kell gondoskodniuk.”

Cosoroaba szót ejtett a fővárosi hatóságokkal vívott “mérkőzésekről” is. Elmondta, hogy pár évvel ezelőtt, amikor templomfelújításokról volt szó, amelyekhez a Kulturális Minisztérium biztosított volna egy jelentősebb keretet, ám a tisztségviselők telekkönyvi kivonatot, birtoklevelet, s mindenféle dokumentumot kértek, felszólították, hogy bizonyítsák be egy-egy ingatlanról, hogy annak tulajdonjoga a gyülekezet megszűnése után valóban a püspökségre szállt. A helyzet akkor oldódott meg, amikor Merkel asszony, Németország kancellárja Romániába látogatott, mert ekkor a különböző útvesztők és osztályok “üzemeltetői” – diplomáciai megfontolásból – eltekintettek a szigorú, a normális ügymenetet akadályozó szabályozástól és képesek voltak helyesen is értelmezni a törvények betűit.

Ezzel a projekttel  – taglalta Cosoroaba –, amelyben hét erődtemplom közös promócióját hozzuk létre, végre létrejön az “átjárhatóság”, hiszen mind a hét helyszínen népszerűsítik egymást, hogy az érdeklődők átmenjenek egyik településről a másikra, s a látnivalókat ajánlják tovább ismerőseik, barátaik, rokonaik figyelmébe, hogy ők is odalátogassanak.

Szó esett még a Transilvania Card nevű projektről, amely kedvezménycsomagban kínálja az erődtemplomok látnivalóit, számos kulturális programmal együtt, amely ezeken a helyeken zajlik. Tavaly harmincezer látogatójuk volt, de sokat kell dolgozni azon, hogy még több helyszínen felbukkanva, erősebb marketingmunkát folytathassanak, hiszen a vajdahunyadi várnak egyedül ennél nagyobb volt az éves látogatottsága.

Milyen konkrétumok következ(het)nek?

Székelyderzsben rengeteg tennivaló lesz. Ha együtt élnek az emberek a történelmi emlékekkel, akkor ki kell alakítani hozzá a megfelelő környezetet. A templom környezete ma  – enyhén szólva – igen eklektikus képet mutat: egyaránt megtalálhatók a másfél-kétszáz éves házak, a Monarchia korát idéző középületek, a szocreál emlékek és a fogyasztói kultúra katalógusai és “akciói” által ránk zúdított idegen anyagokból épített, felújítás címén elrondított családi házak.

Ide településkép-védelmi program kell, tájépítészetileg is ki kell alakítani egy megfelelő és igényes arculatot, amelynek megtartása és organikus fejlesztése minden helyben lakó polgár és vállalkozó joga és kötelessége lesz.

Az értékre figyelni kell...
Az értékre figyelni kell…

Ahhoz, hogy a turista vendég legyen, olyan megtartó funkciók szükségesek, amelyek nem csak egy-két órára, hanem akár napokra is lekötik az idelátogatót. Fel kell támasztani az alvó népi mesterségeket: fafaragók, bőrdíszművesek, szövő- és varróműhelyek kellenek, kovács- és asztalosszakmát bemutató látvány-manufaktúrákat lehet létrehozni, hozzáértő, nyelveket beszélő, a hagyományosra és az újra nyitott üzemeltetőkkel, akik nem csak ideiglenes jövedelemkiegészítést látnak az ilyen foglalatosságokban.

... még akkor is, ha nincsen annyira szem előtt (Fotó: Simó Márton)
… még akkor is, ha nincsen annyira szem előtt (Fotó: Simó Márton)

Annyi kiváló élelmiszert kell előállítani, hogy ne kerülhessen sor arra, hogy hipermarketekből etetik a vendéget, mint oly sok székelyföldi helyszínen. A templom és az erőd tereiben pedig minőségi programokkal esélyt lehet majd teremteni a kultúrát is fogyasztó érdeklődőknek.

Innen, a templomerőd kapujából lehet rápillantani a jövőre. És a múlt hasznosítása jóvoltából körvonalazódhat a látható és élhető jövő.

DSCN7084

Ami nem titok

Kormánypénzből zajlik az erődtemplom külső felújítása, ez a magyarázata annak, hogy az állványok ott magaslanak a falak körül. Mivel jelen pillanatban nincsenek információink arról, hogy mennyiből és mikor folytatják a munkálatokat, erről a témáról most nem tudunk írni. A részletekkel a közeljövőben visszatérünk.

Gyöngyössy János, mint várur és az ő neje egy 2015 novemberében készült felvételen (Fotó: Simó Márton)
Gyöngyössy János, mint várúr és az ő neje – Ioannes Calvus cum sua domina – egy 2015 novemberében készült felvételen (Fotó: Simó Márton)

A hét műemléket kézzel rajzolt térkép is népszerűsíti, amelyet a kihelyezett transzparenseken, illetőleg a négy nyelven kiadott füzetek mellékletein, valamint a számítógépes applikációkban láthatunk. Nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy ki lehet annak a szerzője: maga Gyöngyössy János mérnök, történeti grafikus, az Élő Székelyföld Munkacsoport oszlopos tagja.

13102645_10153680116653940_1361235767787402565_n

Írásunk a következő napokban folyamatosan frissül és új részletekkel bővül!

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s