Emlékeztek az udvarhelyszéki örmények

A székelyudvarhelyi Ferencrendi Templom és Kolostor
A székelyudvarhelyi Ferencesrendi Templom és Kolostor

Az Örmény Genocídium 101. évfordulóján idézték fel a tragikus eseményeket a székelyudvarhelyi Örmény Klub tagjai. Ez az alkalom lehetőséget kínált arra is, hogy – a város történetében először – örmény szertartású szentmisét mutassanak be. Ezt követően ünnepi műsort tartottak, majd jellegzetes örmény étkeket tartalmazó vacsora zárta az emléknapi programokat.

Székelyudvarhely nem egy hagyományos örmény “fészek”, ide Csíkszépvízről és Gyergyóból kerültek át családok a 19. század folyamán, de a Bodurian-nemzetség éppenséggel az első világháború idején bekövetkezett vérengzések és az üldöztetés elől menekült el szülőföldjéről, s hosszas vándorlás után itt találtak nyugodt és meghitt otthonra, amelyért immár közösségi szinteken, székely-magyar identitást is felvállalva,  jelentékenyen munkálkodnak.

Az utóbbi időszakban, a 2011-ben alakult Székelyudvarhelyi Magyar Örmény Kulturális Egyesület – rövidített nevén Örmény Club – révén azonban itt sikerült meghonosítani néhány olyan rendezvényt, amelyek révén tudatosult a többségi lakosság körében is, hogy jó páran a közöttük élők közül, akik egyébként derék székelyek és magyarok, örmény gyökerekkel rendelkeznek. A közelmúltban elhunyt id. Szálasi Ferencről (1934-2015), Karácsony Ernő képzőművészről (1968-2015) sokan tudták, hogy örmény származásúak, mint ahogyan az említett Bodurian-családról, de a felsősófalvi református lelkészről, Szász Tibor András örmény-kötődéséről csak a legutóbbi időkben értesülhetett a szélesebb nyilvánosság.

Farkas Antal felvétele
Farkas Antal felvétele

A Barátok Templomában Gál Hunor (Gyergyószentmiklósról) és Papp Antal (Zetelaka) plébánosok által koncelebrált szentmise történelmi jelentőségű volt, hiszen ezidáig hagyományos örmény rítus szerint itt nem miséztek.

A szépen felújított Ferences Templomban Székelyudvarhelyen
A szépen felújított Ferences Templomban Székelyudvarhelyen (Farkas Antal felvétele)

A Városi Könyvtárban tartott előadáson Szász Tibor András tiszteletes röviden felvázolta az örmények több évszázados hányattatásának krónikáját, azt a hosszú utat, amelyet Örményországtól Oroszországig, Lembergtől Moldván át Erdélyig, illetve a Székelyföld megtettek. Hitéletük történetének is vannak kevésbé ismert vonatkozásai, hiszen az erdélyi fejedelemségben – itteni megtelepedésük kezdeti szakaszában, 1660 és 1699 között – szabadon gyakorolhatták vallásukat, sőt, a fejedelem nem is nézte volna jó szemmel a római katolikus egyházzal történő egyesülést. A vallási unió majd csak a kuruc szabadságharc után következett be, amikor az osztrákok megszállják Erdélyt és tárgyalásokat folytatnak az örményekkel, a román és ruszin görögkeletiekkel a Rómához való csatlakozás ügyében. A tiszteletes kitért arra is, hogy mintegy ötszáz család – mivel nem értett egyet a vallási reformmal – visszatért Moldvába.

A közönség egy része, illetve Minier Ottó, az Örmény Club ügyvezető titkára és Szász Tibor Dénes tiszteletes a Városi Könyvtár alagsori terméban
A közönség egy része, illetve Minier Ottó, az Örmény Club ügyvezető titkára és Szász Tibor András tiszteletes a Városi Könyvtár alagsori termében (Fotó: Simó Márton)

Ettől a pillanattól kezdve az Erdélyben maradó örmények fokozatosan integrálódnak és másfél évszázad alatt elveszítik anyanyelvüket. Az utolsó örmény ábécés-könyveket az 1860-as években használták Szamosújváron az I. és a II. osztályokban, de csak amolyan alternatív tárgyként tanulva az örmény nyelvet és ábécét, később – az Apponyi-féle iskolapolitika korában – az anyanyelv tanítása visszaszorult a plébániákra, ahol örményül még tudó plébánosok, diakónusok, esetleg kántortanítók vállalták az oktatást, de a 20. század elejére ez a típusú foglalatosság is elsorvadt, megtörtént a teljes asszimiláció.

Az örmény tudat csak bizonyos kulturális rítusokban, az étkezésben és hol enyhébb, hol erősebb kulturális kötődésben, de erős nosztalgiaként nyilvánul meg.

Szász Tibor András elmondta, hogy mindkét nagyanyja örmény és katolikus vallású volt, a nagyapák azonban nyakas kálvinisták, akik bevett erdélyi szokás szerint a református vallás követését a fiúgyermekektől várták el, s csak a leányok válhattak katolikusokká.

Szász Tibor Andrásból kiváló lelkipásztor lett, egyike Udvarhelyszéken a legnépszerűbb református papoknak, aki civilként és a tudományos életben egyaránt megállja a helyét, de azért úgy látszik, hogy örményként is kiváló.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s