Szabó Dezsőről Székelyudvarhelyen

Szabó Dezső az 1930-as években
Szabó Dezső az 1930-as években

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az Orbán Balázs Intézet által életre hívott Orbán Balázs Akadémia történelmi és irodalmi témájú előadássorozatot indított Székelyudvarhelyen.

Ennek keretében kerül sor dr. Takaró Mihály író, irodalomtörténész, tanár Szabó Dezső életpályája című előadására 2016. április 26-án, kedden 18 órától a Tamási Áron Gimnázium Nyírő József dísztermében (Márton Áron tér 4. szám, a bentlakás épületében).

Az író egykori kedvenc kávéháza - az épület az ostrom áldozatául esett 1944/45 telén
Az író egykori kedvenc kávéháza – az épület az ostrom áldozatául esett 1944/45 telén

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Testvérei közül bátyja Szabó Jenő hozott létre jelentős életművet, aki református lelkész és költő is volt.

Kolozsváron élő, kisnemesi gyökerekkel rendelkező tisztviselőcsalád tizedik gyermeke volt. A Kincses Város református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő képességei révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.

1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba ment állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.

Szabón Dezső sírja a Kerepesi-temetőben - 24-1-16 (Forrás: Wikipédia)
Szabón Dezső sírja a Kerepesi-temetőben – 24-1-16 (Forrás: Wikipédia)

A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál. Holtteste több napon át egy szekrényből ácsolt koporsóban hevert a Rákóczi téri szökőkút mellett. A deszkalécekre valaki ezt írta: “Szabó Dezső, Az elsodort falu írója”. Itt, a téren hantolták el, négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.

Az író emléktáblája a budapest VIII. kerületében levő József krt. 31/A sz
Az író emléktáblája Budapest VIII. kerületében , a József krt. 31/A számú ház falán. Szabó Dezső élete utolsó éveiben élt e nagykörúti bérház egyik lakásában. Nem sokkal a város ostromának vége előtt halt meg, holtteste pár napig a liftaknában hevert, majd egy szekrényből barkácsolt koporsóban ravatalozták fel a Rákóczi téren, ahol ideiglenesen el is temették; földi maradványai végső elhatolására a Kerepesi temetőben került sor 1949-ben

Szabó Dezső, a székelyudvarhelyi állami főreáliskola tanáraként vállalt szerepet 1910-ben az innen induló pedagógussztrájk szervezésében. Bár nem élt huzamos ideig e városban, későbbi írásaiban gyakran felbukkan a kisvárosi miliő. Néhány itteni vagy innen származó értelmiségivel, íróval, költővel élete végéig tartott fenn kapcsolatot. Ha másképp nem, vitriolos kritikákban, recenziókban szapulta és méltatta – példának okáért – Tamási Áron munkásságát is.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s