Egy konferencia tanulságai I. – FRISSÍTVE!

Az énlaki unitárius templom (Fotó: Szabó Károly)
Az énlaki unitárius templom (Fotó: Szabó Károly)

Azzal, hogy 2016. április 14-én megszerveztük az A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században című konferenciát, a “keleti kérdés” pontosabban az értékőrzés és az értékteremtés még nem egy megoldott feladat. Körülbelül 60 fő volt jelen ezen a tanácskozáson – közülük mintegy 40 ember végigülte ezt a hat órát -, amelynek végén, ebéd közben kissé fellazultan lehetett az érintett témákról eszmét cserélni, annak ellenére, hogy a késő délutánban öt vagy hat óra magasságában már mindenki igyekezett hazafelé. Voltak régi ismerősök, akik itt ismét találkozhattak, és voltak újonnan ismerkedők, akik annak ellenére, hogy földrajzilag viszonylag közel élnek, nem voltak napirenden egymás aktuális munkájával.
A következőkben igyekszünk összegyűjteni a benyomásokat, s azzal a céllal szerkesztjük most egybe a gondolatokat, hogy a további teendőkről közösen gondolkodjunk, hiszen a következő találkozás megvalósításokról, illetve új tervekről fog majd szólni, s a néhány hónap múltán bekövetkező konferenciára olyan partnereket is várunk majd, akik pillanatnyilag nincsenek benne a szórásban.

Tanácskozás a székelyföldi építészeti hagyományok megőrzéséről

“Egyre gyakrabban szólalnak meg a vészharangok Székelyföld műemléképületeinek pusztulása, és tájidegen építészeti megoldások megjelenése miatt. Ennek a jelenségnek a megfékezéséért, a székelyföldi építészeti szokások megőrzése és továbbéltetése érdekében szervezett tanácskozást az Élő Székelyföld Munkacsoport Székelyudvarhelyen.
A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században című rendezvényre vidéki és városi civil szervezeteket, vállalkozókat, építészeket hívtak a szervezők, hogy közösen olyan konkrét célkitűzéseket fogalmazzanak meg, amelyeket a közeljövőben megvalósíthatnak” – olvashattuk az MTVA Székelyföldi Stúdiója honlapján. Riporoterként Kudelász Nóbel faggatta a program szervezőjét.

https://www.facebook.com/szekelyfoldistudio/?fref=nf

Esemény utáni kérdések

A következő kérdéseket küldtük el a résztvevők jelentős csoportjának. A megszólítottak közt voltak előadók, érdeklődő szakemberek és civilek egyaránt.

1. Közvetlenül a program lejárta után, milyennek tartjátok az április 14-én tartott konferenciát?

2. Mi volt a hozadéka számotokra?

3. Hogyan érzitek, lesz, lehet-e ennek folytatása? Jöhetnek létre partnerségek az ismerkedésekből?

4. Ma már tájékozottabbak vagytok ezekben a témákban, mint a konferencia előtt?

5. Hogyan tovább? Szeretnétek-e hasonló programokat a továbbiakban? Bővítsük a tematikát?

6. Szeretnétek, ha eredményekről számolhatnátok be egy következő alkalommal? Vannak-e most körvonalazódó elképzeléseitek?

1.

“Az érdeklődést tekintve, figyelembe véve, hogy hét közben, »dologidőben« történt, kiemelkedőnek tartom a konferenciát. Az előadások minősége és a szervezés tekintetében is igencsak ígéretesnek látom az egészet.” (Gyöngyössy János vegyészmérnök, történeti-grafikus – Székelyudvarhely);

Gyöngyössy János (Fotó: Hoffmann Edit)
Gyöngyössy János (Fotó: Hoffmann Edit)

“Ma egy nagyon hasznos konferencián voltunk a székelyudvarhelyi Gondűzőben. Bárcsak a székelyföldi közvélemény, a politikum, a vállalkozók, s az építkező-felújító polgárok jobban figyelnének a hagyományos elemek és formák használatára. Ha lenne giccsadó, jónéhány önkormányzat jól járna! A szakemberek azt mondták, hogy jó úton haladunk, vannak jó példák, szép felújított épületeket mutattak be a résztvevők.

Fazekas Szabolcs
Fazekas Szabolcs

Bárcsak a mesében lennénk, s mint a Hupikék Törpikék gombafalujában, gombamód hódítanák vissza Székelyföldön a terüket a hagyományos tájba illő, lakható székely házak! Gratulálok a szervezőknek!” (Fazekas Szabolcs operatőr, producer, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája – Székelyudvarhely);

“Mindenképpen jónak tartom az ilyen jellegű tanácskozásokat. Szülőfalum és lakhelyem Máréfalva változásain keresztül is látom, hogy sokszor milyen kis dolgokon áll egy érték továbbadása, megmentése. Jó tizenhat esztendeje Kovács Piroska nénivel létrehoztuk a tájházat, akkor a környéken a szentlélekin kívül máshol nem volt, ma szinte mindenhol megtalálható. Persze bármilyen hangulatos egy ilyen ház, tudom, hogy a mai igények szerint szóba sem jöhetne élettérként. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen alkalmak, tanácskozások segítenek átvezetni a múltból a jövendőbe, ötvözni a régi egyszerűséget a mai használhatósággal, igényekkel. Azt is világosan látom, hogy mindezt szerves egységben kell vizsgálni, a ház amelyben az élet nincs jelen, olyan mint az üres csigaház. Az élettér csak keret, a benne élők érzései ugyanilyen jelentőséggel bírnak.” (Dávid Balázs villamosmérnök, Merkúr Áruházlánc, a Góbé Termékcsalád menedzsere – Máréfalva);

Dávid Balázs
Dávid Balázs

2.

“Megerősített abban a hitben, hogy jóval többen vagyunk akik ebben a témában gondolkodunk, mint ahogy én eddig sejtettem és ez fokozottan ösztönzi az embert a munka folytatására. Külön jó érzéssel töltött el, hogy a fiatalabb generáció is szép számban megjelent.” (Gyöngyössy János);

Kelemen Magdolna
Kelemen Magdolna

“Számomra nagy meglepetés volt főleg a farkaslaki megvalósítás, de az oroszhegyi is, Gyöngyössy János elképzeléseit és eddig elért eredményeit is minden településen kellene mutogatni, hiszen a teljes Székelyföld értékeit népszerűsíti és tudatosítja bennünk.”(Kelemen Magdolna nyugalmazott pedagógus, Sótörő Kulturális Egyesület – Parajd);

“Az előadások tartalmát és az érdeklődők körét és számát tekintve igen hasznos és eredményes volt ez a konferencia.” (Bálint Elemér Imre gépészmérnök, Oroszhegy község polgármestere);

“Én első kézből kaptam információkat az atyhai projektről, az oroszhegyi példákról és Kustály-váráról. Ez nekem hasznos volt. Szünetben új emberekkel ismerkedtem meg, illetve felfrissíthettem régi kapcsolatokat is.” (Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, író – Csinód).

Sepsiszéki Nagy Balázs és családja 2015 szeptemberében a csinódi rönkkápolna szentelési ünnepségén
Sepsiszéki Nagy Balázs és családja 2015 szeptemberében a csinódi rönkkápolna szentelési ünnepségén

3.

“Lesz folytatás, kell lennie. A tapasztalt érdeklődés mindenképp folytatásra kötelez.” (Gyöngyössy János)

“Szerintem lesz folytatás, ha mi akarjuk!” (Kelemen Magdolna)

“A konferencia tematikáit ki kell bővíteni, meg kell szólítani további önkormányzatokat, az építészeket – több szem többet lát alapon – nagyobb számban kell bevonni.” (Bálint Elemér Imre)

4.

“Önbizalmat kaptunk.” (Kelemen Magdolna)

“Új információkkal gazdagodtam.” (Gyöngyössy János)

“Örvendek, hogy a téma sok embert érdekel, s hogy az írott sajtó, az internet és a televízió jóvoltából nagy nyilvánosságot kapott.” (Bálint Elemér Imre)

Bálint Elemér Imre előadás közben (Fotó: Farkas Antal)
Bálint Elemér Imre előadás közben (Fotó: Farkas Antal)

5.

“Szervezzünk egy közös kiruccanást a helyszínekre, mert jó lenne élőben is látni a környéken zajló építéseket!” (Kelemen Magdolna);

“A konferencia szüneteiben, baráti beszélgetéseim során nem egyszer hangzott el, hogy ez mind szép, de mi lesz a hozadéka mindennek, merthogy kevés ilyen rendezvény tud továbblépni a jó kis előadások után a konkrét cselekvés mezejére. Nos, hogy mi a kevés kivételek közé soroltassunk, nekem már a rendezvény ideje alatt, főképp Kerner Gábor és néhány más előadótársam értékes gondolatai nyomán az az ötletem támadt, hogy meg kell alkotnunk mielőbb a Székelyföld, de legalábbis Udvarhelyszék építészeti útmutatóját, egy olyan nyomtatott (és elektronikus formában is elérhető) anyagot, amely hasznos tanácsokkal látja el a lakóházat vagy más épületeket álmodókat, felvonultatva az ősök épített hagyatékának markáns elemeit is, amelyekből a ma székely-magyar építészete is táplálkozhat. Ebben a forrásmunkában benne lenne az is, hogy mit ajánlott tenni és mit nem az egyre fogyó épített örökségünkkel, ha pedig újat, korszerűt építünk, mitől érezhetjük azt továbbra is a magunkénak, mitől válhat egy új épület is a Székelyföld szerves részévé.” (Gyöngyössy János);

“Be lehet, be kell vonni néprajzosokat is, hisz lakásbelső, kert, mesterségek stb. lényeges az épített örökség esetében.” (Kelemen Magdolna);

A tájház - amely ma turisztikai információs központként működik - ma már kedvelt fotós helyszín
A tájház – amely pillanatnyilag turisztikai információs központként is működik – ma már kedvelt fotós helyszín (Fotó: Nagy Ervin)

“Faluképvédelmi tanulmányokat rendeltem meg Oroszhegy községben. Három falura ez már elkészült. Ez a dolgozat, amelyet ajánlani tudok más településeknek is minta gyanánt, a mostani építészeti/szakmai leltárt tartalmazza, rendezési javaslatokkal. A tanulmányokat az új Általános Rendezési Terv (PUG) elkészítésénél figyelembe fogjuk venni. Ez egy és átfogó munka, amely sok elkötelezett vezető, értelmiségi és műépítész együttműködésével jött létre. Most nem fért bele az előadásomba, hiszen így is
túlléptem minden időkeretet, de egy következő alkalommal fogom majd ajánlani más
önkormányzatoknak is ezt a módszert, de addig is szívesen írok, beszélek róla, átadom a szükséges információkat más községek elöljáróinak is.” (Bálint Elemér Imre)

6.

“A homo sapienst és a homo ludenst mindig a homo faber, vagyis a kivitelező ember kell hogy kövesse, aki megvalósítja, gyakorlatba ülteti az ideákat.” (Gyöngyössy János)

FRISSÍTÉS! (1)

“Elnézést kérek, hogy csak most jelentkezem, de a szép és hosszú, de fárasztó utazást végre sikerült kihevernem. Túlélésemet annak is köszönhetem, hogy Budapesten találkoztam Jakab Csabával, akinek beszámoltam a konferenciáról. Tudjuk, hogy a farkaslaki születésű, Erdélyben és Magyarországon egyaránt tanító és tervező építész egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen, de lélekben és nyomtatásban is megjelent ide vonatkozó dolgozata révén igencsak közöttünk volt. Ismételten köszönöm a meghívást, remélem hozzá tudtam tenni a magam tudásából és tapasztalatából egy kicsit… Kiváló volt az összejövetel és kitűnően szervezett! Nagyon jó volt látni és hallani az elkötelezett embereket, s csak remélni tudom, hogy megmarad a lendület és a példamutatás.” (Kerner Gábor néprajzkutató, műemléki szakmérnök – Kővágóörs);

Ködpamacs Énlaka fölött (Fotó: Szabó Károly)
Ködpamacs Énlaka fölött (Fotó: Szabó Károly)

“Még mindig nem tudom, hogy kihez forduljak, ha le akarom bontani a házat Parajdon. Kivel terveztessem meg, ha nincs pénzem? Azaz kevés a keretem! Csak sejtelmeim vannak, de nem tudom merjem-e nyilvánosságra hozni, vagy úgy maradok, mint nagyon sok esetben, hogy meghirdetem és meg is kell, valósítsam saját erőmből, mert nem látják az érdeket ebben a helyiek. Csak a turizmuson van a hangsúly mindenfelé, holott a szépen megőrzött és felújított épületeink teszik, tehetnék értékessé a vendéglátást! Az egyházak úgymond csak a maguk berkeiben végzik dolgukat, sőt olykor császári módon megy a munka – kertet állítanak, festenek, fát vágnak stb. kalákában –, de kifele, ha a községből jövő civil szerveződést látnak, azt gyakran számba sem veszik. Ez a kilencvenes években másképp volt, de mára nagyon széttagolódott a község. Parajd esetében ezt így látom” (Kelemen Magdolna).

A Sótörő Egyesület által felújítandó ház tornácán
Megmentett ház a Nagyfiak utca 457 szám alatt…

Hogyan és honnan tovább?

Jelen pillanatban ilyen szinten áll a konferencia kiértékelése és az utóhatás vizsgálata. Szerencsére mi az internet segítségével igyekszünk megosztani tapasztalatainkat, ami lehetőséget ad bizonyos fokú rugalmasságra.

Egyelőre nem készülünk kötetet kiadni az előadásainkból és szakmai vagy kulturális folyóiratok hasábjaira sem kívánjuk elföldelni a tanulmányokat. A fotó- és videofelvételek feldolgozása zajlik. Folyamatosan érkeznek a részvevői vélemények is.

... és a lebontásra, illetve újjáépítsére váró ház
… és a lebontásra, illetve újjáépítésre váró ház a Bábírkó urcában

Úgyhogy a közeljövőben frissítjük ezt az írást, illetve kapcsolódó dolgozatokban számolunk majd be az eredményekről. Biztosak vagyunk abban, hogy a munka folytatódni fog, s igyekszünk összehangolni a különböző településen jelentkező erőket.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.