Feredőzni mérges gázokban

budosA régi székelyföldi helyszínek közül utazzunk el most Bálványosfürdőre, menjünk fel a Jókai Mór által is megírt történetű várhoz. Majd pedig vegyünk egy rövid kúrát a Torjától 10 kilométerre, a hegyoldalban lévő Büdös-barlangban, de nagyon vigyázzunk, hogy a múlton búsongván, feredőzés közben ne lógassuk túl mélyre a fejünket.
Mert akkor akár ott is hagyhatjuk a fogunkat, a mérgező kén-hidrogént belélegezve.

Így nézhetett ki Báványos vára a 14. században (Szeles József rajza)
Így nézhetett ki Báványos vára a 14. században (Szeles József rajza)

Tudták ezt a régi fürdőzők is, meg aztán a lerakódó kén sárgája pontosan jelöli az Apor Gábor által 1892-ben rakatott köveken, hogy meddig merülhetünk el ebben a száraz moffetában. Az 1052 méteres magasságban lévő barlang gázait amúgy először Ilosvay Lajos mérte fel 1884-ben. A hozam napi 3000-4000 köbméterre tehető, 95,82 százaléka szén-dioxid (erre épült az ország első palackozóüzeme), 2,66 százaléka nitrogén, 0,3 százaléka kén-hidrogén és 0,14 százalék oxigén. A 14 méter hosszú üreg valamikor egy kénbánya bejárata volt, most a két oldalán padok vannak, amikre leereszkedve ott érzünk először bizsergést, némi forróságot, ahol az ember talán a legérzékenyebb.
A keringési és vérnyomás-problémákra, mozgásszervi- és bőrbetegségekre jó gázfürdő mellett vagy 50 borvízforrást is találunk a környéken. Ezekre épített fürdőt az élelmes Csiszár Dénes 1895-ben, a régi „Várpadi-feredőt” pedig a Transzilvánia Bank vásárolta meg a két világháború között. Ez a három objektum adta a mai fürdőtelep alapját, amit most nem áll szándékomban reklámozni, de nincs is erre igazán szüksége.

Bálványosvár romjai
Bálványos várának romjai

Már csak azért sem, mert a gyógyulni vágyók mellett a történelmi helyeket kedvelő túrázók, a geológia, vagy a botanika csodáira fogékonyak is kincsek valóságos tárházát találják e vidéken. Az előbbiek felkapaszkodhatnak az 1055 méteres Bálványosra, melynek tetején ott van romjaiban az Aporok ősi fészke, egy hajdan 20 méter magas, négyszögletű lakótorony és a falak romjai.

Az oklevelekben először 1360-ben azonosítható várat a legenda (és Jókai Mór regénye) szerint a régi pogány vallásához ragaszkodó Apor Szilamér rakatta a hegytetőre, majd pedig szenvedvén a magánytól, a torjai vásáron rabolt magának feleséget a szép Mike Imola személyében. Akiért a Mikék ostromolni is kezdték Szilamér sziklafészkét, de végül a szerelmes Imola rábeszélésére kereszténnyé lesz, és így az oltár elé vezetheti a rabolt lányt, ezzel pedig már a Mikék is megbékélnek.

I. Ottó
I. Ottó

Szép történet, Jókai nagy mesemondó volt, de pár évszázaddal később már jól dokumentált események színhelye az akkor Kán (Apor) László kiskirály tulajdonában álló erősség. A báró lányának kezével hatalmát erősíteni igyekvő I. (Wittelsbach) Ottó (azaz V. Béla néven magyar király 1305 és 1312 között) raboskodott itt 1305-1307 között a Szent Koronával együtt, míg le nem mondott a tényleges magyarországi uralkodásról. Kán László mellesleg Károly Róbertnek sem engedelmeskedett, Erdély csak halála után, 1315-től kerül az Anjou uralkodó birtokába.

Apor Péter (1676-1752)
Apor Péter (1676-1752)

Bálványos vára viszont maradt az Aporoké egészen 1603 júliusáig, mikor is Apor László elesett Székely Mózes oldalán a brassói csatában. Özvegye pedig sorsára hagyta a széljárta szobákat és az Alsótorján felépített kastélyba költözött. Itt született 1676-ban aztán a család másik híres sarja, Apor Péter, aki Metamorphosis Transylvaniae című remekművében olyan meggyőzően írt „Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása” témában az Úr 1736. esztendejében.

A vár romlását egy 1970-es, kisebb földrengés is segítette, egy 1911-es képeslapon még jóval a fák fölé magasodó, pártázatos torony nagy része is leomlott.

Forrás: Székely Távirati Iroda, Pálffy Lajos, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmitézet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s