Nyírő portréjához

Nyirő József (Pálházy-fotó)
Nyirő József (Pálházy-fotó)

Sok mindent mondanak róla, de valamit azért elhallgatnak, hogy létezik, olyan román ügyészségi hivatalos határozat, amely világosan kimondja: semmilyen terhelő adat az íróra vonatkozóan nincs. Átkutattak mindent, de nem találtak semmit. Hogy mi mindennel próbálták besározni, most hadd ne soroljam. Itt a határozat román nyelvű szövege, azoknak, akik Nyirő hallatán kígyót, békát kiabálnak: „Din adresa Institutului Național pentru Studierea Holocaustului din România „Elie Wiesel” rezultă că institutul nu deține documente din care se rezultă că numitul Nyirő József a fost condamnat de vreo instanță judecătorească română sau strâină pentru comiterea infracțiuni privnd fascismul, rasismul sau infracțiuni contra păcii si omenirii ori crime de război sau crimă contra umanității.” ( „Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet nem rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek nevezett Nyirő Józsefről azt bizonyítanák, hogy bármely román vagy nemzetközi bíróság elítélte volna fasizmus, rasszizmus vagy emberiesség elleni bűntett vádjában”.)

Az igazoló dokumentum részlete
Az igazoló dokumentum részlete

Tiszta és világos, erről beszélek. Nyirő Józsefet 1945-ben Magyarországon sem nyilvánították háborús és népellenes bűnösnek. A végtisztesség megilletné, mint Isten bármelyik gyermekét. Nagy író volt, és ma is él műveiben.

Próbálkozás Nyirő József méltó temetésére Székelyudvarhelyen 2012. május 27-én. A feltételezések szerint az író hamvai Szőcs Géza táskájában rejtőztek a szertartás alatt, majd visszakerültek ismét Budapestre, ahol ismeretlen helyen őrzik (Simó Márton felvétele)
Próbálkozás Nyirő József méltó temetésére Székelyudvarhelyen 2012. május 27-én.  A hatóságok megakadályozták a földi maradványok örök nyugalomra helyezését. A feltételezések szerint az író hamvai Szőcs Géza költő, akkori magyar kulturális államtitkár táskájában rejtőztek a szertartás alatt, majd visszakerültek ismét Budapestre, ahol ismeretlen helyen őrzik (Simó Márton felvétele)

Nyirő nem Rideg

Nem véletlen, hogy egy megtévesztő fényképet is terjesztenek róla – az író valós portréja helyett – hiszen a másik egy eléggé rideg, szomorkás, megtört arcképet ábrázol. A hamis fénykép nem Nyirő József írót mutatja, hanem Rideg Sándor (1903-1966) Kossuth – és József Attila-díjas magyar írót. Ez az ismeretlen „Nyirő portré” a Székelyudvarhelyre tervezett temetési huzavona alkalmából került világhálós közforgalomba és azóta is járja világ körüli útját. Rideg Sándor sem ismeretlen számunkra, legismertebb műve az Indul a bakterház, az író első regénye, 1939-ben jelent meg, amely sikertörténet lett. A regény alapján filmet is készítettek 1979-ben azonos címmel, a magyar vígjátéknak 1980-ban volt a bemutatója.

Rideg Sándor (1903-1966)
Rideg Sándor (1903-1966)

Nem árt tudni, hogy a bakter szerepét eredetileg az erdélyi születésű Bencze Ferenc játszotta volna, ő azonban betegség miatt nem vállalta el, így az utolsó pillanatban kapta meg Koltai Róbert. Mindezt azért írom le, hogy legyünk körültekintőbbek az igazi Nyirő portré kiválasztásánál.

Család és ház

Valamikor a szombatfalvi részen a Hunyadi utcához tartozott a Toroczkai Wigand Ede stílusban épült ház, az emberek már akkoriban is csodájára jártak a székely kúriának. A földszinten volt kettős megosztásban az ebédlő, illetve az író dolgozószobája, könyvtára, de ha dolgozott, akkor az emeletre vonult vissza. A szobák falain a legnevesebb erdélyi képzőművészek és festők, Kós Károly, Bánffy Miklós gróf és Haáz F. Rudolf munkáit csodálhatta a vendég. Földszinten a konyha Ilona asszony „birtoka” volt, a víz a padlástérben elhelyezett nagy tartályból szaladt lefelé, a világítást villanyáram biztosította. Ha kiment a biztosíték, maga az író javította meg. Az emeleten gyermekeinek, Rékának, Csabának és Ildikónak volt a székely ihletésű szobájába. Majdnem elfelejtettem a Kusza névre hallgató házőrzőt a felsorolásból. A székely kapu hiányzik, fenyédi vagy kadicsfalvi faragómesterre várt az elkészítése, de a háború sok mindent elsodort.

Nyirő József és családja Szombatfalván az 1930-as években (Kováts-fotó)
Nyirő József és családja Szombatfalván az 1930-as években (Kováts-fotó)

Nyirő virtusból lett író, virtusból volt éveken keresztül molnár, mert a székely ember életében mindennél fontosabb a virtus. Ő viszont tetőtől talpig székely volt. Tagja volt a Székely Dalegyletnek, a színjátszó csoportnak, ő maga volt rendezője a Júlia szép leány balladajátéknak, a díszleteket lelki jó barátja Haáz F. Rezső tervezte, festette. Előfordult, hogy egyszerre játszott Ildikó leányával az udvarhelyi színpadon, akit tündérkének becézett.

Úz Bence

Eredeti modellje Varságon született, fent a havasokban, Pál Sári Dénes volt, aki a Bagzos nevű tanyán élt. Úz Bence az utászból havasi pásztorrá lett furfangos észjárású székely első kiadása 1933-ban a szerző kiadásában jelent meg, Haáz F. Rezső címlaprajzával. Magánál az írónál volt kapható. Film is készült a regényből, Jávor Pálnak jutott a főszerep, Nyirő ajánlására a kézdivásárhelyi születésű Tompa Sándort (Pufit) is szerződtetik. A film számtalan helyen mutatja be a székely ember furfangosságát, és az élethez, a nagyvilághoz való hozzáállását, a siker nem marad el.

Középen Úz Bence, azaz Pál Sári János 1882-1962)(
Középen Úz Bence, azaz Pál Sári Dénes (1882-1962)

A magyar filmgyártás remekbe szabott mesterműveként emlegetik, a világhírű góbéhumor, a küzdő és mosolygó székely nép filmje az Úz Bence, hirdetik a korabeli lapok. Hargitafürdőn menedékházat neveznek el a főhősről. Az Úz Bence menedékház 1345 m tengerszint feletti magasságban található.
Nyirő József híres regényalakjáról elnevezett menedékház építését 1940-ben határozta el az Erdélyi Kárpát Egyesület Csík széki osztálya, terveit Schmidt József építészmérnök készítette. Az adományokkal és kétkezi munkával támogatott turistaszállót 1942-ben avatták fel. Úz Bence a székely megmaradás jelképe.

Úz Bence sírja a székelyvarsági temetőben
Úz Bence sírja a székelyvarsági temetőben

Ilona asszony, donna Helena

Bedő Ilona tanítónő, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát, Nyirő József író halálos ágyán is aggódik feleségéért, ezért, utolsó írásában arra kéri a túlélőket: „–Ha azonban mégis úgy fordulna, hogy elesem a harcban, kérlek téged népem, hogy ne feledkezzél el szegény, öreg, árva, elhagyott donna Helenáról, aki infinitívusban beszéli a spanyol nyelvet, és utánam is küldjetek egy kurta, futó Miatyánkot!” Nyirő, ha tréfálkozott feleségével, nem felejtette el megjegyezni, „Ilus lelkem három nyelven tud: magyarul, székelyül, s perfektül.

Nyirő Józsefné Bedő Ilona
Nyirő Józsefné Bedő Ilona

Az író kérése meghallgatásra talált. Ilona asszony egy esztendeig élt Madridban egyedül, majd magyar emigránsok segítségével Hollandiában, Dreibergenben, egy református szeretetotthonba került. A román hatóságok hazatérési engedélyt adnak, az út Marosvásárhelyre vezet, ez a kijelölt hely. Bár kérelmezte 1948-ban, és meg is ígérték, az udvarhelyi lakás visszaadása elmaradt. Szerény anyagi körülmények között élt, kevéske nyugdíjból és a román írószövetségi segélyből tengette napjait. Tasnádon halt meg, Csaba fiánál, úgy hozták haza koporsóban. A család kérésére Csiha Kálmán temette el 1984 áprilisában a húsvéti ünnepeken.

Nyiro_temetes_vagy_mi 001

Balázs Árpád

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s