Szoborvarázs a marosvásárhelyi Kultúrpalotában

Fotó: Vajda György
Gyarmathy János a negyven év munkásságát összefoglaló retrospektív kiállítás megnyitóján (Fotó: Vajda György)

„Az ötlet mindig valamilyen hatásból indul. Ezek az ötletek lassan érlelődnek, akár három-négy év is eltelik a gondolattól a bronzig. Közben kis vázlatokat készítek, akár papíron, akár agyagban – de ilyenkor inkább csak rögzítek, hogy ne felejtsem el. Ezután jön egy olyan élmény, ami előhozza ezt a félkész ötletet, gondolatot, ami mintegy kipattan a művészből és formába öntheti. Van tehát egy nagyon hosszú érlelődési folyamat, a megmintázás ezzel ellentétben gyors művelet, az ember érzi, és az ujjaival gyorsan kitappintja azokat a formákat, amiket a lelkében, agyában előkészített már”  árult el a minap néhány fontos műhelytitkot Gyarmathy János.

Fotó: Bálint Zsigmond
Fotó: Bálint Zsigmond

„– Én csak bohóc vagyok, aki megértette korát…– olvasható a sokoldalúságában is meghökkentő Pablo Picasso művészeti végrendeletében. Szobrászunk Hódolat Picassónak című kisplasztikájában a bohóc-én gondolata is benne van. A lét, korunk megannyi abszurditása Gyarmathy Jánost sem hagyja közömbösen. Érthető, hogy a 20. századi avantgárd, a szürrealizmus belga óriása, René Magritte is bűvkörébe vonta. A Hódolat Magritte-nak a festő jól ismert művészi kellékeire, egyes alakjai arctalanságára utal. A nevesített főhajtások sora nem merül ki ennyiben a tárlaton. Dante és Beatrice is megtestesül Gyarmathy János egyik impozáns domborművén. És Bartók iránt is kifejezi hódolatát.” (Nagy Miklós Kund)

A megnyitóünnepségen Nagy Miklós Kund méltatja Gyarmathy munkásságát (Fotó: Bálint Zsigmond)
A megnyitóünnepségen Nagy Miklós Kund méltatja Gyarmathy munkásságát (Fotó: Bálint Zsigmond)

Negyven év a forma világában címmel egész pályáját átfogó, mintegy száz alkotást tartalmazó egyéni kiállítással lépett marosvásárhelyi közönsége elé a népszerű szobrászművész. Gyarmathy János négy évtizede kezdte el felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, 1980-ban szerezte meg diplomáját, azóta a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum tanáraként a fiatal tehetségek oktatásában is jeleskedik. Országos és nemzetközi elismertségét elsősorban sajátos hangvételű, groteszkbe hajló, míves bronz kisplasztikái hozták meg, számos egyéni és csoportos tárlat hívta fel a szakma és a művészetkedvelők figyelmét különleges bronzmetaforáira. Termékeny művészi munkássága második felében jelentős hazai és külföldi köztéri szobrokkal is gazdagította kultúránkat.

Mostani kiállítása február 4-én nyílt meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban. A szobrászról és műveiről Mircea Oliv műkritikus, Mana Bucur, a Romániai Képzőművészek Szövetsége helyi fiókjának elnöke és Nagy Miklós Kund művészeti író beszélt a megnyitón. Közreműködött Székely Levente és zenész diákjainak együttese.

Lélekharang
Lélekharang

„Édesapám tanító volt, szobrásznak készült – vallja a művész –, de háborús betegsége miatt, nem tudta a szobrászattal járó nehéz munkát végezni. Így ő faragott, néha én is mellette, de sokáig erdészmérnöknek készültem. Tizenegyedikesként a szászrégeni líceumban Baróthi Ádám szobrászművész is tanított, aki létrehozott egy művészkört és azt ajánlotta, hogy felvételizzek a kolozsvári képzőművészeti egyetemre. Lassan-lassan elhagytam a faragást, mivel éreztem, hogy a fával nem tudom kifejezni magam. Persze nem titok, hogy ebben nagy szerepe volt az egyetemi tanáromnak, Korondi Jenő úrnak, aki stilizáltabb formákkal, fémmel dolgozott. Emellett Kolozsváron lehetőség volt az öntésre, és úgy éreztem, hogy a mintázással, az agyag újjal való érintésével sokkal jobban át tudom adni a lelki rezdüléseimet, érzéseimet, mint a fa megmunkálásával. Így lett a fafaragóból fémszobrász – ekkor azonban a költségek miatt kevésbé volt lehetőségem bronzzal foglalkozni.”

Gyarmathy Jánosnak 2013 novemberben volt egyéni kiállítása Pécsett. Az ott bemutatott munkákat lehet megtekinteni a Pannon TV Écsi Kör címá magazinműsorában. A marosvásárhelyi szobrászról szóló képes beszá,oló 9’10”-től tekinthető meg:

„A ’89-es fordulat után azonban 18 évig jártam egy németországi képzőművészeti táborba, ahol a bronzöntés annyira sajátommá vált, hogy most már szabadulni sem tudok tőle, teljesen beleivódott testembe, lelkembe. (…) A képzőművészetből nemcsak Marosvásárhelyen, hanem más romániai városban sem lehet megélni. A legtöbben Kolozsváron végzik tanulmányaikat, visszajönnek szülővárosukba, de nem tudnak csak (!) a művészetnek élni. Az egyik tipikus eset, hogy a frissen diplomázott képzőművészek számítógépes tervezéssel és hasonlókkal kell foglalkozzanak ahhoz, hogy megtudjanak élni – a művészet pedig szép lassan háttérbe szorul, lemorzsolódik.”

Nyárádszentlászlón, a művész gyermekkorának helyszínén áll ez a Szent László királyunkat ábrázoló szobor (2010)
Nyárádszentlászlón, a művész gyermekkorának helyszínén áll ez a Szent László királyunkat ábrázoló szobor (2010)

„A művészet esetében, akárcsak a sportnál, ha nincs folyamatos ‘edzés’ nem teremnek babérok– ha nem is nap, mint nap, de legalább kétnaponta, vagy legrosszabb esetben hetente foglalkozni kell az alkotói munkával. Fontos tudatosítani, hogy a folyamatos munka szüli az új ötleteket és az új ötletek szülik a folyamatos munkát.”

Árpád fejedelem szobra Székelyberében (2013)
Árpád fejedelem szobra Székelyberében (2013)

„Az ötlet mindig valamilyen hatásból indul. Ezek az ötletek lassan érlelődnek, akár három-négy év is eltelik a gondolattól a bronzig. Közben kis vázlatokat készítek, akár papíron, akár agyagban – de ilyenkor inkább csak rögzítek, hogy ne felejtsem el. Ezután jön egy olyan élmény, ami előhozza ezt a félkész ötletet, gondolatot, ami mintegy kipattan a művészből és formába öntheti. Van tehát egy nagyon hosszú érlelődési folyamat, a megmintázás ezzel ellentétben gyors művelet, az ember érzi, és az ujjaival gyorsan kitappintja azokat a formákat, amiket a lelkében, agyában előkészített már.”

Krisztus-szobor Deményházán (2011)
Krisztus-szobor Deményházán (2011)

„Közel állnak hozzám a hit témái, kérdései, általuk olyan igazságokkal kerülök kapcsolatba, amelyek örökkévalók, nem újszerűek, de ugyanakkor nem is elavultak. Ez olyan, mint egy spirál, mindig megjelenik az ember életében, és mindig másféleképpen, más formában, esetleg magasabb szinten. Ugyanúgy találkoztak ezekkel a kérdésekkel a régi emberek is, akárcsak mi. Megszületünk, dolgozunk, harcolunk, mulatunk, végül meghalunk. Ezek állandó dolgok. Ezekből a dolgokból indultam ki, és jutottam el Krisztushoz – ezek a dolgok valójában belülről jönnek, nem is tudja megmagyarázni az ember.”

A marosvásárhelyi kiállítás megnyitóján (Fotó: Bálint Zsigmond)
A marosvásárhelyi kiállítás megnyitóján (Fotó: Bálint Zsigmond)

„A kéz, a szem és a vízió alkotja Gyarmathy János univerzumát, ezen égi karnevált. E kiállításnak saját színháza van, amelyben a világ parabolikusan jelenik meg. Uralja a szobrászat kódját, ahogyan a művészi kézművességet is. Egyik legnagyobb erénye, hogy munkáinak megélése belülről fakad. Kései romantikus, aki lelkét csempészi mindegyik alkotásába. Ez a tárlat az, amelyen keresztül ránk hagyományozza ősiségét, archaitását. És mivel minden nagy művész felnőttkora 60 éves korától kezdődik, érdeklődéssel várjuk további munkáit is.” (Mircea Oliv műkritikus)

Agresszió - Gyarmathy János alkotása a budapesti MAMÜ Galériában, 2015 (Fotó: Lőrinczi Zoltán)
Agresszió – Gyarmathy János alkotása a budapesti MAMÜ Galériában, 2015 (Fotó: Lőrinczi Zoltán)

Szoborvarázs című írásában (Népújság, Múzsa, 2016. február 13.) a művészeti szakíró így idézi fel Gyarmathy János marosvásárhelyi kiállításának a hangulatát: „Hegedűszó járta át a galériát, ott hullámzott andalítón a kiállítótérbe, lépcsőfeljáróra, szobrok közé zsúfolódott tömeg fölött. Különös hangulatot árasztott, akárha csodára vártunk volna mindannyian. Talán el se ámulunk, ha megtörténik. Inkább örömöt éreztünk volna, ha azt látjuk, hogy a tárlatnyitót felvezető hat muzsikus emelkedni kezd, és súlytalanul lebegve a fejünk fölött, önfeledten tovább muzsikál. Mint a hátuk mögött Chagall festői világát idéző Gyarmathy-plasztikán a háztetőt álmodozva elhagyó, nyújtott testû hegedűs. A varázslat természetesen ebben a változatban elmaradt, túlzottan a földön járunk ahhoz, hogy ilyesmi bekövetkezhessen. A jelenlevők azonban jól érzékelhették, milyen erővel képes hatni rájuk az igaz művészettel való találkozás, mennyire megmozgatja a képzeletüket az az emberközpontú világ, amelyet szárnyaló fantáziával, sziporkázó ötletekkel, kivételes szakmai tudással és láttató erővel a szobrász eléjük tár.” Majd így folytatja Nagy Miklós Kund: „A művészi avantgárd egyik egyedi hangú képviselője, Marc Chagall fantáziadús, meseszerű univerzuma, közege, hangvétele régóta vonzza a vásárhelyi alkotót. Több megkapó kisszobrot mintázott a Hegedűs a háztetőn témára. A maga markáns, groteszkbe hajló modorában a parafrazáltat és önmagát is felmutatja e jellemábrázoló remekekben. A tárlat jól tanúsítja, a szobrász nemcsak a múltból, a mitológia, a Biblia világából és nem csupán napjaink valóságából, szűkebb, tágabb környezetünkből ihletődik, a kultúrtörténet meghatározó alakjai, a nagy elődök is alkotásra ösztönzik. A kiállításon több olyan munka is látható, amely tisztelgés halhatatlan, ihletforrásként is hasznosítható életművük előtt. Gyarmathy rokonlelkeket vél felismerni bennük, a maga módján azonosul bizonyos törekvéseikkel. A művészsors, a művészlélek például, amelyet többen társítanak a bohócéval, Gyarmathynál is gyakori téma.”

550_370_b__id5_gyarmathy2

Gyarmathy János 1955-ben született Nyárádszeredában, gyermekkorát Nyárádszentlászlón töltötte. Szászrégenben érettségizett 1974-ben, 1976–1980 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászhallgatója volt. A diplomavizsga után még abban az évben a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium szobrásztanára lett. Egyetemista korától rendszeres részvevője a csoportos kiállításoknak, első egyéni tárlatát 1990-ben rendezte Marosvásárhelyen. A most megnyílott kiállítás február 25-ig tekinthető meg a Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. 

Forrásszövegek:
http://www.vasarhely.ro/varosarcai/gyarmaty_janos#.VsBJTvl9670
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/gyujtemenyes-kiallitas-gyarmathy-janos-alkotasaibol
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/gyarmathy-j%C3%A1nos-bronzkorszaka
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/saj%C3%A1t-univerzum-%C3%A9gi-karnev%C3%A1l
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/m%C3%BAzsa-%E2%80%93-1215

Egyberostálta: Bölöni Domokos

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.