Magyar Örökség Díjas a vargyasi Sütő-család

A Sütő-család a díj átvétele után az MTA dísztermében
A Sütő-család a díj átvétele után az MTA dísztermében

Még karácsony előtt, december 19-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség Díjakat. Elismerésben részesült a kárpátaljai Credo együttes nemzetszolgálata, Gisztl Anna népi ihletésű ruhatervező kézműves művészete, post mortem Lőrincze Lajos nyelvész (1915-1993), nyelvjáráskutató “édes anyanyelvünk” védelmében folytatott nyelvművelő tevékenysége és Cseh László úszó világversenyeken elért eredménye – közölték a szervezők az MTI-vel. A kuratórium ugyanakkor kitüntetésben részesítette a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő családot fél évezredes hagyományőrző művészetéért, a Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok által alapított szegedi Somogyi-Könyvtárat, valamint Varga Tamás (1919-1987) matematikatanár, Vargha Balázs (1921-1996) irodalomtörténész és Varga Domokos (1922-2002) író szellemiségét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Az ősi Sütő-ház tisztaszobája Vargyason (Sütő Levente Lehel gyűjteményéből)

“A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő- család fél évezredes története összmagyar- és erdélyi sikertörténet egyben. Csodálatos a folytonossága, a kvalitása, a kisugárzása, mindaz, amitől a művészet korokon, ízléseken és történelmi korszakokon átível és szellemi magasságokba képes emelniaz egyént és a közösséget egyaránt” – méltatta Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a kitüntetett Sütő Levente Lehelt és Sütő Istvánt.

lada_SLL

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

Forrás: MTI

Csáky Zoltán beszélget Sütő Levente Lehellel a Duna Televízió Arcélek című műsorában (2011):

Amennyiben nem indul a videó, próbálja meg ezen a közvetlen linken!

A vargyasi bútorkészítő Sütők családfája (Forrás: www.festettbutor.com)
A vargyasi bútorkészítő Sütők családfája (Forrás: http://www.festettbutor.com)

A népművészetet nem kell ápolni, nem beteg!

Kevesen tudják, hogy a székelyudvarhelyi Gizi Csárda csárda festett bútorainak nagy részét a híres vargyasi bútorfestő dinasztia 14. nemzedékének jeles képviselője, Sütő Levente Lehel festette. A világlátott szakember ezúttal egy különleges vendégszoba, a Nyirő-ház szomszédságában lévő panzió Nyirő-szobájának bútorzatát készítette. Munka közben beszélgettünk a művésszel.

Sütő Levente Lehel a Dalai Lámának is ajándékozott ládát (Simó Márton felvétele)
Sütő Levente Lehel Őszentségének, a 14. Dalai Lámának is ajándékozott tulipános ládát (Simó Márton felvétele)

A Sütő családot, mint fafaragó és bútorfestő dinasztiát olyannyira számon tartják a Kárpát-medencei mesterek között, hogy nevük és munkásságuk a Magyar Néprajzi Lexikonban is szerepel. A család fiatfalvi eredetű festőasztalos dinasztia, és Vargyason a székelyföldi nagy múltú asztalosbútor készítő családok legismertebbike. A család nemzedékei a 16. század végétől máig, 14 nemzedéken át folyamatosan örökítették tovább az asztalosmesterséget.

– A családban fennmaradt néhány szerszám 1668-ból. Például egy festéktörő kő, amelyet mai napig használunk, vagy 1746-ból egy kutyafejes gyalu. A festéktörő kő jól összedolgozza az ásványokat túróenyvvel, vagy csontenyvvel, kiváló eszköz festékkészítésre – mondja Sütő Levente, aki a Népművészet Mestere címet is megkapta a magyar államtól. Levente többféle festéket használ, aszerint, hogy ki mit tud megfizetni. Az ásványfestéket sokkal nehezebb előállítani, ezért drágább is. „A kispénzűeket is ki kell szolgálnom, ezért alkalmazkodom. Néhány éve egy nagymama öt kicsi unokájának öt ládát festetett, és hogy ne kerüljön túl sokba, ilyenkor jó minőségű bolti festéket használok, amellyel szintén el lehet érni jó hatásokat. Azért vállalom el ezeket a munkákat, hogy örömet szerezzek.”

Sütő Leventemunkái Japánban, Kanadában, Hollandiában, Magyarországon és még számos országban fellelhetők (Simó Márton felvétele)
Sütő Levente munkái Japánban, Kanadában, Hollandiában, Magyarországon és még számos országban fellelhetők. Idehaza, Erdélyben és a Székelyföldön elég ritkán jut megrendeléshez, de amit elvállal, annak nagy az értéke, hiszen minden egyes tárgy, amit ő fest ki a sajátos formavilág segítségével, az egyedi műalkotásnak számít (Simó Márton felvétele)

Az ásványi festékek mellett organikus, növényi alapú festékeket is használtak, amelyekről kiderült: a szerves anyagok sokkal hamarabb lebomlanak és színben is megváltoznak. Például a kalotaszegi festett fehér kazetták egykoron mind kékek voltak.

1568 óta festenek és faragnak a Sütők Vargyason
1568 óta festenek és faragnak a Sütők Vargyason

„Nagyapám nagyon meghatódott az új festéktől, az olajtól, és sokat festett vele. Az volt a célja, hogy kopásálló legyen, bár régen a festett bútor a tisztaszobában kapott helyet. Én nagyon szeretem a csontenyves technikát, de a túróenyvest is. Utóbbi abban áll, hogy három rész sovány tehéntúróhoz teszek egy rész oltott meszet. Már az avarok is jól ismerték, a nyílhegyeket is ilyen enyvvel ragasztották a nyílvesszőhöz, de az egyiptomiak is használták. A reneszánsz emelte be a falfestésbe a túróenyvet. Ebbe a kötőanyagba kerülnek az ásványok, azaz a színezék, és legutoljára marad a gyantázás, ami leköti” – magyarázza a szakember.3_lowA Homoród-mentén és Erdővidéken is szokás volt például, hogy nagyobb ünnepekkor a festett bútorokat bedörzsölték terpentines, olajos anyaggal, és azért sötétebbek a bútorok.
– A festéktörténetnek is nagyon sok szakasza volt a bútorfestők körében. Vargyason például létezett festékporral való kereskedés, úgy hívták az illetőt, hogy Görög, aki valójában görög származású kereskedő volt, de a Máté családba házasodott be. Mai napig vannak Görög nevűek a településen. Vannak emlékeim a hatvanas évekből, amikor a vénasszonyok ezektől a kereskedőktől vásárolták a kékfestéket. A hetvenes években jól működő bútorfestő és fafaragó kör létezett Vargyason, ahol több száz gyereket, és felnőttet tanítottak a szakmára.”

4_low
Kevés székelyföldi megrendelése volt eddig a vargyasi szakembernek, ugyanakkor a világ több pontján kérték már fel különböző munkákra. Többek közt Koppenhágában ’86-ban rendezett be egy magyar vendéglőt, de nem tudta ellenőrizni, hogy kiállta-e az idő próbáját, hiszen csődbe ment az étterem. A Gizi csárdában majd bebizonyosodik, hogy hogyan viseli az idő múlását a festett bútor.

Az egyedi módon bebútorozott szobát igényesebbeknek, magasabb árom lehet kiadni
Az egyedi módon bebútorozott szobát igényesebbeknek, magasabb áron lehet kiadni

„1984-ben a héjjasfalvi református templomban megfestettem a kórus elejét, majd 1990-ben Japánban dolgoztam, ahol igen jól kerestem, és édesapámmal ingyen folytattuk a héjjasfalvi munkát, hálából. A hetvenes években a kökösi templomban nagyapám festette meg olajjal a kazettás mennyezetet, és édesapámmal közösen készítettük el a szószékkoronát. Hévízen az úrasztalát készítettem el a református templomban és Erdővidéken is több helyen vannak munkáim. Japánban egy kétszáz éves szamurájháznak az elkorhadt, tönkrement farészeit rehabilitáltam és a rizsszalma födémet javítottam meg. Emellett két építményt, egy gombasütőt és egy társalgót ácsoltam. Egy ’56-os magyar embernek dolgoztam, aki átadott egy amerikainak: neki pedig ládákat készítettem a luxushajójára.”6_low
Sütő Levente harmadszor vesz részt Santa Fé-ben, az Amerikai Egyesült Államok Új-Mexikó tagállamának fővárosában megszervezett világkiállításon, amely a világ legjobb népművész fesztiválja. „Egy évvel korábban kell kiküldenem a kiállításra szánt anyagot, és ha elnyerte a zsűri tetszését, meghívót küldenek. Általában egy művész csupán egyszer mehet el erre a fesztiválra, de engem harmadszorra választottak be. A szervezőknek az a fő szempontjuk, hogy keressél pénzt, járjál jól, gyarapítsd a műhelyedet és adjál másnak is munkát.” Azt tervezi, bár most a világ különböző pontjain él és dolgozik, 2016-ban visszaköltözik Vargyasra, ahol komoly elképzelései vannak. „Van egy közel kétszáz éves lófőszékely kúria, amit pontra szeretnék tenni. Megvettem a szomszéd területet is, az utolsó vargyasi medvegerezd boronaházat. Egy nagyon szép, csűrös környezetben szeretném elhelyezni” – vázolja terveit. A szakember szerint etikátlan, azaz plagizálás, hogy az interneten lévő képeiről teljes kompozíciókat másolnak le egyesek, és nem tüntetik fel a forrást. „Én a bútorfestésből élek, ez az egyetlen jövedelmem. Számtalanszor megtörtént, hogy viszontláttam az általam kitalált kompozíciókat. Egy székesfehérvári hölgy például több bútoromat lemásolta és a budapesti várban díjat is nyert vele. Ezzel semmi gond nem lenne, csak beszéljük meg. A vargyasi, de általában a székelyföldi festett bútorra jellemző, hogy nagy összhang van a forma, a méretek és a minták között. Ezt nem látom az új bútorfestőknél. Erdélyben pedig vannak még nagyon jó szakemberek, például Torockón Király Ferenc nagyon szépen dolgozik és a régi torockói motívumokat festi. A Kárpát-medencében van négy-öt bútorfestő, akinek szeretem a munkáit és jó kapcsolatom van velük. Közéjük tartozik Birton László, vagy Gál János.”

logo_middle
Sütő Levente úgy véli, manapság virágzik az „etnomaffia” (többnyire intézmények!), amelyek jelszava: megőrizni, megmenteni, ápolni. „A népművészetet nem kell ápolni, mert nem beteg, nem kell őrizni, mert nem rab. Meg kell élni a mindennapokban, akárcsak itt, a Gizi csárdában.”
A bútorok mintájának zsúfoltsága jelzi, hogy mennyi pénzt áldoztak rá. Minél cifrább, zsúfoltabb, annál többe kerül. A leginkább elterjedt régi bútordarab a hozományos láda volt, amely tárolóhelyül szolgált, de a saroktéka és a kaszten is népszerűségnek örvendett, és a talpasbölcsőt is előszeretettel használták.
A vargyasi Sütő családban ma öten viszik tovább a bútorfestő és asztalos szakmát.

vaza_right

(A riport 2015 nyarán készült. A jelenlegi írás egy rövidebb változata az Udvarhely című önkormányzati lapban látott napvilágot.)

Nagyálmos Ildikó

ÍRÁSUNK FOLYAMATOSAN FRISSÜL!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.