Becsaptunk a lovak közé – vissza Erdélybe! (5.) FRISSÍTVE!

Torockó központja - a jellegzetes házsor képe erősen beivódott a köztudatba
Torockó központja – a jellegzetes házsor képe erősen beivódott a köztudatba

Tulajdonképpen Szörényváron is aludhattunk volna, de akkor reggel nehezebben jutunk el a következő helyszínekre: Torockóra és Csürülyére. Csernakeresztúri szálláshelyünkre így valamivel éjfél után érkeztünk meg.

DSCN5509Csernakeresztúr nem idegen számunkra, hiszen közülünk sokan megfordultunk itt korábban is; az elmúlt évtizedekben  – miután gyakorlatilag teljesen leépült a kohászat – a helyiek felismerték a falusi vendéglátásban rejlő lehetőségeket.

Ez a falu megtalálta a helyes utat

Nem volt itt olyan pályázat, amely csatlakozott volna a RESoRT-hoz, vagy egyéb most érvényes kiíráshoz. Csak szálláshelyül választottuk ezt a falut. A hely különlegessége azonban megérdemli, hogy röviden beszámoljunk a látottakról, s pár szót magáról a helyről is ejtsünk.

Több családi jellegű vendégfogadóhely és panzió működik. Elsősorban azok a turisták szeretnek itt megszállni, akik Dél-Erdélyt látogatják, illetve a Páring és a Retyezát felé igyekvők ugyancsak igénybe veszik. Bázisként is használható egy-egy csernakeresztúri szálláshely, hiszen innen Dévára, Vajdahunyadra, Torockóra, a Nyugati-érchegységbe is könnyű eljutni. Szállásadóink elmondták, hogy mostanában a Kárpátokon túliak is kedvelik Csernakeresztúrt, és roppant hálás turisták. Azok a románok, akik idejönnek, jól akarják érezni magukat és őszintén érdeklődnek a látnivalók, így a magyar vonatkozások iránt is. Ellentétben a mi anyaországi nemzettársainkkal, nem azt várják el, hogy egy minimális keretből mindent megkapjanak, hanem nagyvonalúbbak, maguk szabják meg a pénzügyi határokat és szívesen hozzáadnak, vásárolnak, érdeklődnek. Ezt a jelenséget egyébként máshol is lehet tapasztalni. Mondják is a székelyföldi vendéglátósok, hogy a jó hazai turistát meg kell becsülni!

Advent első vasárnapján a reggeli misén
Advent első vasárnapján a reggeli misén

Közvetlenül az első világháború előtt (1911-1912-ben) bukovinai székelyeket telepítettek a faluba, amelynek következtében a magyarok túlsúlyba kerültek. A “régi” – református – magyarokkal együtt ez a katolikus “csángó” közösség itt többséget alkot. Igaz ugyan, hogy közigazgatásilag Dévához tartoznak, de erősen ragaszkodnak a hagyományaikhoz és a vallásukhoz. Ez a mintegy 900 fős sziget jelenti a dévai magyar középiskola diák-utánpótlását, bár az utóbbi években itt is visszaesett a születések száma.

Nem jellemző, hogy idegenek költöznek be a “telepre” – ez a délnyugati tájolású utca ma is elkülönül a falu többi részétől  –, de már szinte törvényszerűnek számít, hogy azok, akik vegyes házasságokban élnek, kilépnek a közösségből, s a családban már a román nyelvet használják.DSCN5502

Hogy jelentős-e az a nyomás, amelyet a kisebbségieknek el kell viselniük ebben a környezetben, az viszonylagos. Magyar iskola, magyar templom van. Az elődök szellemi hagyatéka rendelkezésre áll, csak élni kell(ene) véle és benne. Gyakran egyszerű kényelmi oka van annak, hogy a szülők nem adják magyar osztályokba a gyermekeiket. Az sem helytálló, hogy a román nyelv által könnyebben érvényesülnek, hiszen négymillió polgártársunk folyamatosan külföldön keresi a boldogulását.

A Bukovina utcában valaha egyforma, típusterv szerint épített házak álltak
A Bukovina utcában valaha egyforma, típusterv szerint épített házak álltak

Csernakeresztúron működni látszik a magyarságtudat: van néptánccsoportjuk, dalárdájuk, több testvértelepülésük, tájházat tartanak fenn, az al-dunai és magyarországi véreikkel is tartják a kapcsolatot. Azok a székelyek, akik évszázadok óta számkivetettségben élnek – Bukovinában, Délvidéken, Csernakeresztúron, illetve másutt –, sokkal jobban őrzik identitásukat, mint azok a Székelyföld tömbmagyarságából kiszakadtak, akik nem rendelkeznek egyéni stratégiákkal, nincsen semmiféle tapasztalatuk arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennie annak, akik huzamos időre – vagy arra a pár évtizedre, amit emberi életútnak nevezünk – kilépett a szülői ház kapuján.

DSCN5520Egyáltalán nem ritka, hogy erdélyi iparvárosokban felnőtt fiatalok, akiknek apja-anyja székelyföldi(!), családi találkozások alkalmával is igénylik a román nyelv használatát. Új jelenség, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium (SIS) hallgatói között egyre gyakrabban bukkannak fel így “tisztázatlan” identitású hallgatók, akiknek képzésétől nem zárkózhat el az intézmény vezetése. A teológusok tanulmányaik során kiválóan megtanulnak magyarul – sokan németül is – olyannyira, hogy el tudnák végezni a szertartásokat, magyar szentbeszédeket tarthatnának, ám a hívek gyakorta maguk kérik a román nyelvű misét. Adott esetben a római katolikus egyház helyi plébániái által – minden jószándék mellett és ellenében – képtelen a tudatra a nyelv által hatni, s így egyszerűen megelégszik azzal, hogy legalább hitét megtartotta a tévelygő nyáj egy töredéke.

Torockó és Torockószentgyörgy

Aranyosszék jó példája annak, hogy miként szórványosodik el a magyarság, ha megszakadnak a közvetlen kapcsolatok a nemzet többi részével. Torockószentgyörgy és Torockó ma Fehér, míg az “igazi” Aranyosszék Kolozs megyéhez tartozik.

IMG_7191_resizeE két falu azonban az itt gyakorolt sajátos mesterségek és később az építészete révén határozottan elkülönült. A XIX. század végére kifogyott a vasérc, később a fémfeldolgozás és a használati tárgyak értékesítése is megszűnt, úgyhogy a lakosság kénytelen volt a mezőgazdasághoz, mint kényszerlehetőséghez folyamodni. A létezett szocializmus éveiben sokan ingáztak, illetve beköltöztek a közeli városokba, de a rendszerváltozás után egy testvér-települési és falukép-megőrzési program jóvoltából Torockó felkerült az UNESCO világörökség-listájára. Mivel Budapest V. kerülete a testvértelepülés, sikerült komoly pályázati összegeket ideirányítani. A helyi építészeti értékek megőrzéséért Europa Nostra-díjat kapott a falu. Jó hírének és páratlan természeti látványosságainak köszönhetően igen hamar felkapott hely lett, a romániai faluturizmus egyik központja.

IMG_7260_resize

Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a környéken bolyongtunk, fogalmunk sem volt arról, hogy éjszakára visszaérünk-e valamelyik közeli városba vagy sem. Már esteledett, amikor rádöbbentünk, hogy jobban járunk, ha itt alszunk. Közismerten rossz a mobiltelefon-hálózat, csak helyenként működik, de leginkább egyáltalán, úgyhogy bementünk az egyik kocsmába és megkérdeztük, hogy merre lakik Zimmer Feri. Szóval: pillanatok alatt megoldódott a szállás-problémánk, mert kiderült, hogy az italbolt recepcióként is üzemel, minden kiadó szobáról tudomása volt a pincérnek.

IMG_7178_resizeTorockó az elmúlt években teljesen ráállt a turizmusra. Lassan-lassan kezd megmutatkozni a profizmus, amely a világ jobb helyein is: az épületek rendben vannak, jók az éttermek és programokat hoztak létre, amelyek egy-két vagy akár több napra is simán képesek itt tartani a látogatót. A torockói Aktív Turizmus Egyesület non-profit jellegű szociális vállalkozás, amely a Civitas Alapítvány segítségével jött létre, azzal a céllal, hogy beazonosítsa a lehetőségeket és alakítsa program-kínálatot. Úgy tűnik, hogy a környékre tervezett túrázáson, a siklóernyőzésen túl elkezdődhet a hegyi-kerékpár- és a vadvízi túrák szervezése. Konkrét ajánlatok vannak, szakképzett személyzet áll rendelkezésre és bérelhető eszközöket vásároltak.

Az unitárius parókián született Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi poilhisztor
Az unitárius parókián született Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor

 

Torockószentgyörgy kevésbé frekventált hely, de újabban ott is létrejött néhány fontos objektum, amelyek jelentős változásokat gerjesztettek. Ezek többnyire magántőke jóvoltából és vállalkozók pályázatai útján születtek. Étterem és panzió működik, illetve itt van a helyben és 70 kilométeres körzetben élő gazdáktól is tejet felvásárló sajtgyár – amely jelen van a Merkúr- és Szuper-áruházlánc Góbé-termékkínálatában is –, illetve nyomokban fellelhetők még a kézműipari termékek előállítói is. Az irány és a lehetőségek itt is mutatkoznak, bár amikor a földek műveléséről érdeklődik az ember, a megkérdezettek csak legyintenek. A tejüzem gyártórészlege a két falu között helyezkedik el, de véle szemben – az út túloldalán – ott az a farm, amelyet a téesz felszámolása óta nem használnak.

Vannak még felújításra álló épületek, s az összképen is jó lenne javítani...
Vannak még felújításra álló épületek, s az összképen is jó lenne javítani…

Egy életképes kezdeményezés

Csürülyén, a Ligneus Construct szociális vállalkozásként moduláris lakóegységeket – házakat, nyaralókat – tervez és gyárt. Sikeresnek mutatkoznak, hiszen olcsón és könnyen összeszerelhető alkatrészekből állnak az építményeik, amelyekből állandó, de ideiglenes objektumokat Csürülyén, a Ligneus Construct szociális vállalkozásként moduláris lakóegységeket – házakat, nyaralókat – tervez és gyárt. Sikeresnek mutatkoznak, hiszen olcsón és könnyen összeszerelhető alkatrészekből állnak az építményeik, amelyekből állandó, de ideiglenes objektumokat – szükségraktárakat, kiállítási pavilonokat, mobil raktárakat, archívumokat – lehet összerakni. szükségraktárakat, kiállítási pavilonokat, mobil raktárakat, archívumokat – lehet összerakni.

IMG_7274_resizeA cégnek komoly referenciái vannak. Viszonylag rövid idő alatt futott fel a termelésük, s máris beilleszkedtek a képviselt termelési profilba.

Következtetések. Van-e hasznuk a támogatásuknak? És mire volt jó a tanulmányút?

Hogyha a Székelyföldről szemléljük a Hagyományokon Alapuló Vidéki Szociális Vállalkozások Hálózatát (RESoRT), akkor jól állunk. Elmondhatjuk, hogy civil tevékenységek olyan komplex összességét, mint amilyen Lókodban van, nem láttunk másutt. Ráadásul tapasztalhattuk, hogy Abránfalvára is sikerült egy olyan céget telepíteni, amely akár újjáépítheti a ma ott szünetelő faluközösséget. A Felsőboldogfalván zajló eseményekről pedig szót sem ejtettünk. Lókodban megtartották az épített örökséget, úgy, hogy – kívülről – nemcsak a falut, hanem annak közösségét is lassan organikus egésszé próbálják változtatni. Nyilvánvaló, hogy ez a 21. századi Lókod már nem a hagyományos és rendtartó székely falu, de annak igen sok tulajdonságát magában hordozhatja.

Ha nem is marad meg minden, a RESoRT keretében létrehozott vállalkozás, azt már nem lehet egyértelmű kudarcélményként elkönyvelni, mert legalább próbálkoztak valamivel az emberek, tanultak, rámozdították a figyelmet a helyre, és azok az eszközök, amelyeket megteremtettek, beszereztek, beépítettek mind megmaradnak, és tapasztalat, tudás keletkezik, vagyon ez, amely a későbbiekben hasznosítható.

abranfalva

Egyfajta félelem is van az emberben, hiszen az Európai Unió projektjei nemzeti hatáskörbe tartoznak. Sokfelé látni a szinte kizárólag románul “beszélő” programleírásokat, reklámokat és hirdetményeket, s fennáll az a veszély, hogy miközben idomulunk az EU-hoz, olyannyira megváltozunk, hogy a Székelyföld sajátosságai beolvadnak a mioritikus térbe. Valamilyen formában magunkhoz kell igazítanunk ezeket a lehetőségeket. Ahol valami megvalósulni látszik, az csak a jéghegy látható csúcsa; az igazi boldoguláshoz sokkal több megvalósítás kell, szaknyelven mondva: nagyobb arányban kell lehívnunk a pályázati összegeket. Ki kell találnunk önmagunkat – civilként, vállalkozóként egyaránt –, mert a Székelyföld félezernél is több vidéki településének kétharmada olyan kis falu, amely más önkormányzathoz tartozik. Olykor 10-12, minden szempontból védtelen falu alkot egy-egy politikai községet, amelyekbe csak az ígéretekkel jelentkező politikusjelöltek jutnak el néha a parlamenti vetésforgó pillanataiban. Ahová a terepjáróval közlekedő pap csak temetni és pálinkát főzni jár. Ahol nagyapáink kalapja szegre akasztva egy-egy pajtaereszben porosodik…

Sok helyismerettel, szeretettel, empátiával kellene civilként működni.  Másképp nem lehet, és nem is érdemes.

A civil szféra az ideális társadalmat próbálja modellezni.

Simó Márton

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.