A lefejezett Európa – Lutetiának annyi?

szent_denes

Történelmi időket élünk? Valóban? Vagy egy szégyenletes időszak ez, amelyre nem szívesen gondolnak vissza – ha egyáltalán lesznek – majd távolabbi utódaink? Tudja a fene! Ki az, aki megmondja, hogy mostanában melyik pillanat válik emlékezetesebbé, mint a többi? Az ember csak kapkodja a fejét, amikor az 1 Mach fölött repülő harci gépek húznak el a feje fölött, s mire értelmezné a látottakat, a hírt, a bajt – mely közben ide is lezúdul -,  már hetedhét országból hallja/látja vissza torz tükrök által a cselekményeket.

Szent Dénest, a francia főváros védőszentjét valamikor a harmadik század közepe táján végezték ki. Fábián pápa (236-250) küldte Gallia megtérítésére. Jeles prédikátor lehetett a Párizs helyén fekvő Lutetia első püspöke, hiszen munkásságára Decius császár (249-251) is felfigyelt, s rövid uralkodása alatt – még mielőtt beleveszett volna Dobrudzsa mocsaraiba a gótokkal vívott harcban – intézkedett, hogy számolják fel az itt létrejött keresztény közösséget. A püspököt a Montmartre-on végezték ki, de – a legenda szerint – levágott fejét felkapva még mintegy két mérföldet gyalogolt, miközben prédikált. Azon a helyen épült fel később a Saint Denis székesegyház, amely a későbbiekben arról vált nevezetessé, hogy oda temetkeztek a francia királyok I. Klodvig uralkodásától kezdve a polgári forradalomig (511-1789). A csontokat a forradalmi anarchia idején széthányták, majd közös sírba temették, úgyhogy a későbbi restitúció és a restaurációk során a tizenkét és fél évszázad alatt kialakult nemzeti emlékhelyet soha nem tudták eredeti állapotába visszaállítani. A földi maradványok nem, de a szarkofágok és a síremlékek egy része a helyére került ismét.

A katedrális egyébről is nevezetes, szimbolikus, hiszen itt nyugszik az a Martell Károly – a Karoling-dinasztia névadója -, aki 732-ben Poitiers-nél megállította a muszlim előretörést. A mórok ettől kezdve – bár sokáig jelentős területeket birtokoltak, szép lassan kiszorultak az Ibériai-félszigetről, de ehhez majdnem hét évszázad kellett (1492).  Olyan súlya lehetne a franciák kultúrájában Saint-Denisnek, mint nekünk Székesfehérvárnak. Az egykori apátság és környéke azonban beolvadt Párizsba. Korábban egyfajta bohém-negyed alakult ki a katedrális környezetében, aztán a huszadik század második felében tömbháznegyedek épültek a közelben dolgozó, vidékről beáramló munkások számára. Mivel a francia ipar és a termelés szerkezete nagyot változott az utóbbi harminc esztendőben, a helyi munkásosztály jószerével eltűnt erről a környékről, s helyüket közel-keleti és afrikai bevándorlók foglalták el.

szemelyi

Itt áll a franciák nemzeti stadionja (1998-re készült el, itt volt a foci VB döntője). Én a Stade de France elkészülte utáni években jártam azon a környéken. Valami sporteseményre szervezték volt a kirándulást, de pár ismerőssel mi inkább városnézéssel töltöttük az időt. Először jártam Párizsban, és talán utoljára. Az egyik kolléga, aki francia szakos lévén, többször megfordult Franciaországban, s egyszer egy teljes félévet töltött kint ösztöndíjjal, eléggé tájékozott volt. Mondott is furcsa dolgokat… Találtunk még pár jellegzetes kiskocsmát, franciásan ebédeltünk, bort ittunk, meglátogattuk a katedrálist, majd továbbmentünk a belváros felé. Jól emlékszem, hogy csodálkoztam a sok egzotikus ember látványától, folyton szóvá tettem, hogy akkor most mi van, mit keresnek itt ezek, de azt a választ kaptam, hogy léteznek ennél rosszabb helyek Párizsban, a vidéki városokban úgyszintén – már ami a bevándorlókkal való telítettséget illeti -, s ez a helyzet nem fog változni a jövőben. Volt ami valószerűnek tűnt, volt ami kissé meredeknek, hiszen akkor még hittem az Európai Unióban, bár a kétely bennem is kezdett szertelopózni, s már nem voltam annyira oda a multikultiért.

Párizs, 2010. január 26. A Ni putes ni soumises nõjogi szervezet aktivistái a burkaviselet tilalmának támogatásáért tüntetnek a kormányzó Népi Mozgalom Uniója, az UMP párt párizsi székháza elõtt 2010. január 26-án. Ezen a napon hozták nyilvánosságra azt a parlamenti bizottsági javaslatot, amelynek értelmében megtiltanák az egész testet befedõ, a szemet is eltakaró muzulmán nõi ruha, a burka viseletét a közintézményekben és a tömegközlekedésben. (MTI/EPA/Yoan Valat)
Párizs, 2010. január 26.
Falra hányt borsó? – A Ni putes ni soumises nőjogi szervezet aktivistái a burkaviselet tilalmának támogatásáért tüntetnek a kormányzó Népi Mozgalom Uniója, az UMP párt párizsi székháza elõtt 2010. január 26-án. Ezen a napon hozták nyilvánosságra azt a parlamenti bizottsági javaslatot, amelynek értelmében megtiltanák az egész testet befedő, a szemet is eltakaró muzulmán női ruha, a burka viseletét a közintézményekben és a tömegközlekedésben. (MTI/EPA/Yoan Valat)

Egy érdekfeszítő írást olvashattam a minap arról, hogy miként kopik, s múlik a franciák dicsősége (is), s ez hozta elő belőlem a másfél évtizeddel ezelőtti élményeket, ezért kezdtem utánanézni néhány történelmi adatnak. Szóval az a nemzet, amely az egészséges és egészségtelen nacionalizmust emelte egykor piedesztálra, s osztotta világszinten az észt, ma az önpusztítás sokkal magasabb szintjén áll, mint Kelet- vagy Közép-Európa. Ott már lezajlott valami. Itt-ott még próbálkoznak a vezetők a liberalizmussal, de egyre inkább bizonyos, hogy a megengedő és befogadó politikai gyakorlatnak örökre vége. Mi nem tehetünk mást, ösztönünk arra vezérel, hogy bezárkózzunk a magunk kisvilágába. Új korszak kezdődik, amikor felértékelődik a vidék, az az életforma, amelyet mi is kezdtünk elfelejteni, s amellyel némiképp függetlenítheti magát az ember az ocsmány külvilág hatásaitól: termel valamit, beszerez ezt-azt a faluban, és segít, hogy megmaradhassanak és működhessenek az archaikus, keresztény értékrendre épülő közösségek maradványai…

Itt az ENSZ 21. Klímakonferenciája, amelyet november 30. és december 11. között szerveznek Párizsban. Ilyenkor számos főember jelenik meg. Szigorú biztonsági készültséget kísérik a programokat.

A jövőről lesz szó, arról a kölcsön időről, kölcsön bolygóról, amelyet megkaptunk (talán meg sem születő) unokáinktól az ‘A’ terv erejéig. Kihívás mostanság maga egy ilyen konferencia is. Annak a lebonyolítása. S hogy egyáltalán meg tudják-e tartani? Mit képesek leírni a vezetők? Mekkora szélhámosság rejlik a szavakban, mikor a kulisszák mögött fegyver- és energia-szürke-, meg fekete-kereskedelem, lélekkufárság zajlik?

f16

Sok 1 Mach fölötti sebességre képes harci gép van a világban. Küldetést teljesítenek ezekben az órákban is. Talán elgondolkodhatnánk a felelősek azon, hogy mire jó annyi oxigént fogyasztani egy-egy bevetésen, mint esztendő alatt egy megyényi nép.

Nem kívánkozom Párizsba. Feltételezhető, hogy ilyen hozzáállással sem jutok soha. Ha mennék, akkor egy rendbe tett, önmaga értékrendjét becsülő, klasszikusan szép, európai Párizsba mennék, ha mennék…

Simó Márton

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.