Casa comunală – a létező román nyelvemlék

Biztos, hogy másutt is rejlenek hasonló betűk a mészréteg alatt
Biztos, hogy másutt is rejlenek hasonló betűk a mészréteg alatt (Csedő Attila felvétele)

Nem lehet tudni, hogy másfelé milyen írás lappang az évtizedek, évszázadok során a falakra kent mészrétegek alatt, de annyi biztos, hogy egy Szeben megyei falu “primöriáján” (vagy egy régebb községi közigazgatási feladatokat ellátó épületen) ott a bizonyíték, hogy nemzettársaink, Erdély román ajkú társbérlői is használták ezt az elvetni való megnevezést a maguk nyelvén. Szűkkeblűségre, rosszindulatra, feltűnési viszketegségre vall a folyamatos kekeckedés és a hatóságok, a szervek, meg a mindenféle hivatalok dolgoztatása a magyar KÖZSÉGHÁZA feliratok üldöztetése érdekében. Most éppen Korondot támadja egy veszélyes feljelentő.

Európa lakóinak, a benne élő megkeresztelteknek most mintha egyéb dolguk is lenne a felebaráti egymásra acsarkodáson túl…

Körülbelül tíz percet kellett kutakodnunk a világháló bugyraiban, hogy megtaláljuk a fenti fotót. Vannak még hozzá hasonlók bőven a mioritikus térben, csak keresgélni kell egy cseppet, s rákérdezni itt-ott az ismerősökre. A többségiekre is, nyilván. A szórványba szakadtakra úgyszintén.

Taksonyi községháza Magyarországon
A taksonyi községháza Magyarországon – ha tetszik, a KÖZSÉGHÁZA, akár tükörfordítása a németnek, úgyhogy azzal is lehetne nyalni, ha méltóztatna észrevenni minden román nemzetféltő, hogy a CASA COMUNALA vagy a CASA COMUNEI használata EU-konform, s talán még szubvenciókban, támogatási keretekben is mérhető haszna is lehetne, amelyből aztán olyan épületelrondítások eszközölhetők majd, hogy teljesen elfednek mindent, ami az évszázados mészrétegek alatt és az európai stílusirányzatok emlék-romjai közt még itt-ott fellelhető az egykori Siebenbürgen/ Ardeal területén

Gyakran találni Dél-Erdélyben német írást egyes házakon. Egyáltalán nem sértő. Nem fáj. Nekünk nem. Talán nekik sem.

Hermannstadt (Sibiu) városának határában a helyi tanács döntése jóvoltából kétnyelvű tábla áll, rajta a német városnév is, holott a lakosság összetételének aránya közismert – kies tájainkon, s a törvény szerint nem járna nekik a kiírás. Érdemes megnézni a városi tanács összetételét, amely telítve magyar és német nevű román állampolgárokkal, akik ily módon élik meg a multikulturalizmust a nagyromán tengerben, fejszámolást immár románul végezve, piros-sárga-kék román álmokkal, román szitkokkal, román kéjsóhajokkal és román zokogással, vagy csendes román megnyugvással, ha lelkük távozni kényszerül ez árnyékvilágból oda, hol nincsenek immár nyelvi gondok és köznapi baromságok, meg Romániák.

Helységbévtábla a Sibiu/Hermannstadt nevű település bejáratánál - nem nekünk szóló gesztus
Helységbévtábla a Sibiu/Hermannstadt nevű település bejáratánál – nem nekünk szóló gesztus

Nyilvánvaló, hogy OTT (Sibiu/Hermannstadt városában) ez a nyelvi engedmény nem nekünk, nem is annyira nekik (a két vagy kevesebb százaléknak), hanem a német államnak és Európának szól. Nyalás. Kirakat. Szemfényvesztés. Aljasság.

Egy 100 koronás bankjegy 1912-ből - igyekeztek az ország minden jelentős tömegek által használt nyelvén feltüntetni a bankjegyek értékét (számmal és betűkkel)
Egy 100 koronás bankjegy 1912-ből – a K. und K. idejében igyekeztek az ország minden jelentős tömegek által használt nyelvén feltüntetni a bankjegyek értékét (számmal és betűkkel)

Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Német származású elnökkel. Erdélyi gyökerű ügyvezető miniszterelnökkel, akinek a családjában többen is beszélnek magyarul. A Sürgősségi Életmentő Szolgálat élén palesztin származású vezetővel. Magyar nevű  országos csendőrparancsnokkal. És ki tudja azt, hogy hány önnön vállalt románsága mögött rejtőző Racoţi-val, Deac-kal, Crişan-nal, Leghezeu-val!? Olyan törvényekkel, amelyek gumiparagrafusai mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy negyedszázad alatt képesek lettek volna arra, hogy megnyugtatóan rendezzék a másfél milliós magyar közösség életét, hogy annak mintegy kétharmad része háborítatlanul élhessen, dolgozhasson és fejlődhessen a gyakorlatilag nem is létező Székelyföldön.

A kép forrása Csedő Attila fotográfus jóvoltából itt megtalálható (a felbukkanó fotógalériában a 72. kép)!

Élő Székelyföld Munkacsoport

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.