Üzletember-találkozó a Sapientián – FRISSÍTVE!

Fénykép0236.jpgA Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusa adott otthont november 19-20-án annak a konferenciának és üzletember-találkozónak, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Romániai Magyar Üzleti Egyesülete (RMÜE) szervezett. A találkozóra 95 gazdasági társaság és szervezet regisztrált, de végül ennél többen jöttek el, hiszen sok esetben a cégek 2-3 személlyel is képviseltették magukat. A két napon át tartó program során sok érdekes és fontos információval gazdagodtak a jelenlevők, s amint ez lenni szokott a hasonló jellegű rendezvények alkalmával, új ismeretségek születtek, és számos esetben ettől az alkalomtól számíthatók majd bizonyos tartalmas és gyümölcsöző együttműködések.

Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere köszönti a résztvevőket
Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere köszönti a résztvevőket (Fotó: RMÜE)

Péntek este – miután Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, aki egyben az RMÜE elnöke is, dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket -, alig negyedórás késéssel, kezdetét vette az érdemi munka.

Beszélgetővíz: bor és pálinka

A találkozó egy viszonylag kellemes, enyhén “lucullusi” bevezetővel indult: bemutatkozott a Tokaj Kereskedőház Zrt. az új arculattal, az Erdélyi Pálinka Lovagrend és a Kisküküllő Borrend is, majd állófogadás következett, hogy a régi és új ismerősök oldottabb körülmények közepette beszélgethessenek, tárgyalhassanak egymással. Ebben nagyot segítettek a rendezvényre hozott, kóstolásra kínált pálinkák és borok, illetve a svédasztal lazasága.

Takaró Rita Tokaj új arculatát és friss borait hozta Marosvásárhelyre
Takaró Rita Tokaj új arculatát és friss borait hozta Marosvásárhelyre (Fotó: RMÜE)

A Tokaj Kereskedőház Zrt. az egyetlen állami tulajdonú, nemzeti pincészet Magyarországon. A több mint 300 éves történelmi borvidék 2002 óta az UNESCO Világörökség része. A frissített brand arculatát és az új borokat Takaró Rita, a Tokaj Kereskedőház márkamenedzsere mutatta be.

A Tokaj-Hegyalja borvidék
A magyarországi Tokaj-Hegyalja borvidék

Aztán a sorban a Kis-Küküllő Borrend és a közelmúltban alakult Erdélyi Pálinka Lovagrend következett, amely nemrég a marosugrai Haller Kastélyszállóban is bemutatkozott.  A kibédi Somogyi Csaba főzdéje képviselte az erdélyi és székelyföldi pálinka-manufaktúrákat.

A székelyföldi bor- és a pálinka-manufaktúrák képviselői
A székelyföldi bor- és a pálinkakészítők képviselői (Fotó: RMÜE)

A második nap már határozottan szakmai volt, feszes rendben zajlottak az előadások, a házigazdák mindenkit igyekeztek az időkereteken belül tartani. A témák érdemesek arra, hogy túl a mai sajtóban divatos “nagy fotó és öt sor” minimalista hozzáálláson túl érdemben is szóljunk róluk.

Együtt az EU-ban és a Kárpát-medencében

A szombati első előadó, Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEMFI) programját mutatta be. Pár identitáserősítő mondattal kezdett, hangsúlyozván, hogy mindennapi életünkből száműznünk kell a kisebbség szót. A Kárpát-medencében a magyarság mindenütt jelen van.

Kiss Antal kormánybiztos
Kiss Antal kormánybiztos (Fotó: RMÜE)

Történelmi tény ugyan, hogy jelenleg határok szabdalják szét a nemzetet, de ez hely a régió szerves része, s annak kultúráját és gazdasági életét az ott többségben levő, mintegy 14 millió magyar határozza meg. Amikor üzletről, fejlődésről, lehetőségekről van szó, akkor csakis ebben a nagyobb és tágasabb területi egységben szabad gondolkoznunk, s így kell viszonyulnunk Közép-Európához és az Európai Unióhoz is. “Magyarország erős a brüsszeli források lehívásában és felhasználásában, gyakran a csehek és a szlovákok is hozzánk fordulnak szakmai segítségért – mondotta Kiss Antal -, most, amikor létrehoztuk a Magyar Fejlesztési Központot (MFK), azt azzal a nyilvánvaló szándékkal is tettük, hogy segítsünk a határokon kívül élő nemzettársainknak a közvetlen pályázásban.”  Az MFK június óta brüsszeli képviselettel működik, honlapot üzemeltet, s cél vezérli, hogy a közvetett támogatások mellett az úgynevezett közvetlen kifizetésű uniós források elnyerésében segítse a magyar pályázókat országhatárokon innen és túl. A 2014-2020 közötti ciklusban több mint 130 milliárd euró értékű ilyen forrás nyílik meg évente több mint félezer pályázatban. Az állami szervek, háttérintézmények, civil szervezetek, alapítványok, cégek és önkormányzatok által elnyerhető támogatások főként a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klímapolitika és az energetika területein hasznosulhatnak. A pályázatok döntően konzorciálisak, több országból származó résztvevők összefogásával is elnyerhetők. “A magyarságnak – tette hozzá a kormánybiztos -, ellentétben az Európai Unióval, mint közösségnek jól meghatározott céljai, érdekei és elképzelései vannak, amelyek mentén együtt kell dolgoznunk.”

beszelgetes

 

Nem újdonság a az adózásra vonatkozó törvények változása

Romániában az Adótörvény ismét módosul. Sőt: majdhogynem folyamatosan módosul. Moldován Borsos Melinda, a Gedeon Richter Románia Rt. gazdasági igazgatója négy pontban sorolta fel a legfontosabb módosításokat: az általános forgalmi adó 24%-ról 20%-ra csökken, az ipari termékekre kirótt ÁFA pedig 9-ről 5%-ra csökken; növekedhetnek a helyi adók, amelyeket az önkormányzatok épületekre, lakóingatlanokra állapítanak meg, s azokat nem a tulajdonos személyére vonatkozóan, hanem az épületek rendeltetése alapján állapítanak meg; az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét kiterjesztik a bérleti díjakra, kamatfelhasználásra, az értékpapírok forgalmazásából származó bevételekre; a jelen törvény szavatolja, hogy az új adók, járulékok 2 éven át nem módosulhatnak. Továbbra sem változik a 16%-os általános adókulcs.

Moldován Borsos Melinda
Moldován Borsos Melinda

Az előadó megjegyezte, hogy amint az a leköszönő kormány esetében is történt, rendeletekkel igen sok változást lehet bevezetni, s kormányhatározatokkal a jelenlegi kabinet is élni fog. A továbbiakban a társasági adóra, a visszaforgatott nyereségre, az adóellenőrzés szabályaira és a multinacionális cégek által gyakorolt transzferárakra vonatkozó szabályozás-változásokról beszélt. Nyilvánvaló, hogy volt pár itt általánosan érvényes rendelkezésekről szóló értelmezés, illetve több olyan vonatkozás is, amely a nagyobb, több országra kiterjedő kapcsolatrendszerrel és tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatokra érvényes.

Új korszak a fejlett világ gazdaságában

Nem jött idegen terepre Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, hiszen Marosvásárhelyen töltötte gyermek- és kamaszkorát, a Bolyaiban érettségizett. A Concorde Alapkezelő létrehozói közé tartozik, ez a cég volt az utóbbi két évtizedben az első és egyetlen munkahelye.

Bilibók Botond közgazdász
Bilibók Botond közgazdász

Előadását azzal kezdte, hogy egy éven belül Romániába helyezi át magát és legalább három éven át itt szeretne dolgozni. Minden bizonnyal látványosak lesznek az eredményei, ha erre sor kerül. A Globális Pénzügyi Elnyomás: Új korszak a fejlett világ gazdaságaiban, ami ránk is hat előadás-cím igen hosszú, ám annál kifejezőbb. “Románia és Magyarország a válságot még nem tapasztalta meg teljesen.

Magyarországon, az Európai Unióban, az euróövezetben, de még Nagy-Britanniában is kereken 0 százalékos volt az infláció. A "legdurvábban" az árak Máltán szálltak el, igaz ott sem éri el a drágulás mértéke a 1.5 százalékot. Forrás: www.mti.hu
Magyarországon, az Európai Unióban, az euróövezetben, de még Nagy-Britanniában is kereken 0 százalékos volt az infláció. A “legdurvábban” az árak Máltán szálltak el, igaz ott sem éri el a drágulás mértéke a 1.5 százalékot. Forrás: http://www.mti.hu

A likviditási gondokat megoldották ugyan a jegybankok, de kormányok ódzkodnak a szigorításoktól. Hatalmas adósságtételek halmozódtak fel, amelyeket le kellene szorítani. Más lehetőség nem nagyon létezik. Magasabb adóterheket rónak ki a vállalatokra, a szociális kiadásokat (egészségügy, oktatás, nyugdíj) pedig csökkentik” – mondotta a szakember.

"A üzleti elnyomás évekig tart majd."
“A üzleti elnyomás évekig tart majd.”

És ezek a folyamatok a világ többi részében is hátra vannak. Az EU-nak ott a francia, illetve a görög példa, mint igen égető feladat de egyiket sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Újabban Kína gazdasága is megtorpant, ami világpiaci hatásokat von maga után, és az Amerikai Egyesült Államok, amely erős gazdaság ugyan, de világszinten a legnagyobb adósságállománnyal rendelkezik. Japán pedig “fehér egérnek” tekintendő: defláció tapasztalható, s az ottani kormány minden erejét az összeomlás megakadályozására fordítja, holott az előbb-utóbb be fog következni, hiszen az állapot tarthatatlan, korrigálhatatlan a rendelkezésre álló eszközökkel.

A jelek abba az irányba mutat(ná)nak, hogy a japán jegybank nem igazán tud érdemben segíteni: a további jengyengítés a fogyasztás visszafogásán keresztül üthet vissza. A nyakig eladósodott japán állam mellett azonban kérdéses, hogy ezt milyen mértékben lehet megtenni. Abe kormányának 2012-es hatalomba kerülése óta a GDP mintegy 3%-át kitevő költségvetési élénkítést hajtott végre a kormány, miközben a GDP csak 2%-kal nőtt - emlékeztet a Reuters. Az is (részleges) megoldás lehetne, a gazdaság élénkítése irányába mutatna, ha valahogy rá lehetne venni a gyenge jen miatt az exporttevékenységen rekordprofitokat elérő nagy japán cégeket, hogy dinamikusabban emeljék meg a béreket (fogyasztást és az inflációt is serkentené), azaz juttassanak vissza valamennyit a japán gazdaságba és társadalomba ilyen módon is. Emellett persze emeljék meg a beruházásokat is, de utóbbinak gátját is jelentheti a mérséklődő külpiaci konjunktúra, az exportkilátások romlása. Forrás: www.portfolio.hu
A jelek abba az irányba mutat(ná)nak, hogy a japán jegybank nem igazán tud érdemben segíteni: a további jengyengítés a fogyasztás visszafogásán keresztül üthet vissza. A nyakig eladósodott japán állam mellett azonban kérdéses, hogy ezt milyen mértékben lehet megtenni. Abe kormányának 2012-es hatalomba kerülése óta a GDP mintegy 3%-át kitevő költségvetési élénkítést hajtott végre a kormány, miközben a GDP csak 2%-kal nőtt – emlékeztet a Reuters. Az is (részleges) megoldás lehetne, a gazdaság élénkítése irányába mutatna, ha valahogy rá lehetne venni a gyenge jen miatt az exporttevékenységen rekordprofitokat elérő nagy japán cégeket, hogy dinamikusabban emeljék meg a béreket (fogyasztást és az inflációt is serkentené), azaz juttassanak vissza valamennyit a japán gazdaságba és társadalomba ilyen módon is. Emellett persze emeljék meg a beruházásokat is, de utóbbinak gátját is jelentheti a mérséklődő külpiaci konjunktúra, az exportkilátások romlása. Forrás: http://www.portfolio.hu

A befektetők tudják, hogy 15-20 év múlva az államkötvények, nemhogy kamatot hoznának, de 5-10%-os veszteséget fognak hozni. Az előadó külön arra nem tért ki, hogy a 2015-ben felerősödött bevándorlási hullám, a Nyugat-Európát is érintő terrorizmus milyen gazdasági következményekkel jár majd. Több mint bizonyos, hogy ezek a jelenségek a hagyományos európai életmódot, a kultúrát és az társadalmi tevékenység minden szinterét érzékelhetően befolyásolhatják.

Bemutatkozhattak az új tagok

Az RMÜE újabb tagokkal gyarapodott: legutóbb a Bayer Construct Zrt., a Bioeel Kft., az Euro-log Logistics Services Ltd., a Finea Knight Romania, a Profireklám Kft., a Prometheus Advertising Kft., a Regional Consulting & Management S.A. és a Technosam Kft. kérte felvételét. A cégek jelenlevő képviselői 2-3 perces bemutatlozó előadást tarthattak.

Érdeklődő közönség
Érdeklődő közönség (Fotó: RMÜE)

FLOW is Good Business (FLIGBY)

Vécsey Bánk – saját bevallása szerint – a házasságkötési felkészítő során, egy jezsuita paptól hallotta először Csíkszentmihályi Mihály Chicagóban élő pszichológus, egyetemi tanár nevét. Ma sokan tudják, akik tanulmányozzák műveit, hogy Csíkszentmihályit a tevékenységbe való belefeledkezés, a játék, a teljes bevonódás érzésének tanulmányozása foglalkoztatta: miért van az, hogy egyes emberek élvezik munkájukat, pedig gyakran nem is kapnak fizetséget érte. A kérdést körüljárva született meg a flow (áramlat) elmélete. A flow-élményt tudományos pontossággal leíró első tanulmánya 1975-ben jelent meg Beyond Boredom and Anxiety (Túl a szorongáson és az unalmon) címmel. Különösebb visszhang nélkül folytatta kutatásait, amelyeket aztán kiadói felkérésre 1990-ben a Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája című könyvében foglalt össze, és ezáltal szinte egy csapásra világhírűvé lett.

Csíkszentmihályi Mihály pszichológus-professzor
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus-professzor

A pályakezdő Vécsey, akinek a felesége borász, fantáziát látott Csíkszenmihályi elméletében olyan vonatkozásban, hogy azt az üzleti világban, interaktív, számítógépes szimulációs program létrehozásában is felhasználhassa. Céget alapítottak a professzorral közösen, és néhány év intenzív munka után létrehozták a szoftvert, amely a Turul nevű borászatban szimulálja az üzleti modelleket. A virtuális világban jelentkező problémák hasonlítanak a valódiakhoz. A termék, illetve a hozzá kapcsolódó “mozgalom” igen sikeres az angolszász nyelvterületen. Nemzetközi témához széles körből verbuvált csapat szükségeltetik, de egy pillanatig sem kételkedhetünk abban, hogy ez egy sajátos magyar termék.

www.fligby.com

Mostanság informatikusok a rocksztárok?

A Transindex egyik korábbi cikke indukálta ezt a beszélgetést. Az IT-szakma néhány prominens személyiségét és erdélyi vállalkozásának képviselőjét hívták egy kerekasztal-beszélgetésre.

A vitát, vagy inkább közös gondolkodásra sarkalló beszélgetést kiváltó írás szerzője, Simon Mária Tímea (Transindex) és Csenteri Levente (Combridge) vezették, amelyen jelen volt Balázs Endre (Navigator Sofware), Rácz Attila (Magic Solution Ltd.), Tóth Attila (Creative Instinct), Tordai Csongor (Inter Soft Kft.) és dr. Dávid László rektor (Sapientia EMTE).

Álló kerekasztal
Álló kerekasztal (Fotó: RMÜE)

A résztvevők le sem ültek, ezzel is érzékeltetvén, hogy mennyire átalakulóban, folyamatos változásban él a hazai IT-szektor, ahol készenlétben kell lenniük azoknak, akik ebben az ágazatban tevékenykednek. Szó volt elpuskázott lehetőségekről, újabb esélyekről és irányokról, amelyek meghatározhatják a jövőt, amikor az is megtörténhet, hogy az IT révén emelkedhetünk ki a mostani nem éppen rózsás hazai állapotból, amikor az ország és a régió csak a szellemi kapacitás csekély hányadát képes itthon tartani, foglalkoztatni és normálisan megfizetni.

Simó Márton

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.